Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dénes József: Szent István legendás vára?

  • Tartalom
  • Fotók

Szent István legendás vára?

Légifotó - Szőke BalázsKarakó község Vas és Veszprém megye határánál, a Marcal folyó és a Torna-patak találkozásánál, egy régi történelmi főútvonal, a mai 8-as főút elődje mellett található.
 
Történelmét és egykori jelentőségét fekvésének köszönheti, ugyanis itt volt az akkor még mocsaras, szinte átjárhatatlan Marcal völgyének egyik legjelentősebb átkelőhelye, melynek felügyelete céljából István király várat emeltetett itt a XI. század elején.
 
Karakó neve ugyanis már a „Legenda Sancti Stephani regis” néven ismert, sajnos elveszett várföld-összeírásban is szerepelt. Ezt onnan tudjuk, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk 1349-ben felszólította  a fehérvári káptalant, írják ki a könyvből, hogy a karakói várjobbágyok és várnépek hol laktak. Tehát volt egy a várak birtokait tételesen felsoroló összeírás, melyet még az államalapító idején fektettek fel.
 
Karakó határában, a Marcal-menti mocsaras rétből egykori szigetként emelkedik ki a Várhely. A védett terület központja egy 35 m átmérőjű kerek, 10-13 m széles árokkal övezett belső várrész. Ettől északra trapéz alakú 0,25 ha-os, délre pedig egy félhold alakú külső várrész van (0,1 ha). A három részt kétszeres, északon viszont háromszoros vizesárok védte. A külső várrészekkel együtt a teljes védett terület nagysága 0,45 ha.
 
     42a53762902606dc4cae.jpg      a4d23ceeb52159ef762f.jpg
 
A Várhelytől délkeletre néhány száz méterre egy nagyobb méretű sáncvár található, már Zalaszegvár határában. Ennek kora még bizonytalan – de valószínűleg régebbi, mint az ismert – most bemutatott karakói vár.
 
50d08e910ab976821920.jpg
 
Régészeti ásatást 1976-ban végeztek a vár belsejében. Többek között késő Árpád-kori edénytöredékek, sarló, ajtóvasalás és nyílhegyek kerültek akkor elő. A késő középkori okleveles említések (1335, 1347, 1409) az egykori karakói várispánságra, annak tiszségviselőire és várföldjeire utalnak, magára a várra nézve azonban nincsen forrásértékük.
 
Egyes kutatók részéről felvetődött az is, hogy esetleg Karakó lett volna Vas megye eredeti központja. Ez azonban nyilvánvalóan téves elképzelés, hisz a két várispánság egymással párhuzamosan létezett. Karakó egyértelműen a szórt birtokokkal rendelkező ún. szolgagyőri típusú várispánságok közé tartozott.
 
Feltűnő a  karakói várhely kerek belső magjának hasonlósága a Pusztacsalád határában lévő Szolgagyőr és Babót váraival. Mindkettő a karakóhoz hasonló – az ország nyugati támadás elleni védelmével kapcsolatos  – szerepet játszhatott a korai Árpád-korban.
 
A vár jelenlegi összetett alaprajza azonban már egy későbbi újjáépítés, bővítés eredménye lehet és valószínűleg egy 15. századi, Giskra-féle huszita hevenyészett erődítés eredményeképpen alakult ki az 1440-1443 közti polgárháború idején (oklevélben Csép castellum néven szerepel!). Ugyanilyen jelenségeket tapasztalunk ugyanis a szintén a zsoldosok által újraerődített Pikaóváron is (ma: Burg an der Pinka).
 
8a68dc2658e93833dbc2.jpg  d2ad1db5b61d4c157167.JPG
 
1277. december 20-án a kőszegi és a velem-szentvidi várak sikertelen ostromát követően Karakón tartózkodott IV. László király, aki itt fogadta vissza átmenetileg és többedszerre is a kegyeibe a nagy Henrik bán fiait, a híres Kőszegieket. A későbbi századokban Karakó falu már Somló várának tartozékai közé számított. Ez felveti a gyanút, hogy az egyelőre ismeretlen korai történetű somlói királyi vár valamilyen formában a karakói ispánság jogutódja lehetett. Fogalmunk sincsen arról, hogy a lázadó oligarchákat kegyeibe visszafogadó király még láthatta-e a karakói várat? Létezhetett-e még a Szent István korában épült vár 1277-ben is?
 
Karakói ispánokat egészen 1300-ig ismerünk. Ők az ország vezetésben részt vevő főurak voltak. Az utolsó ismert karakói ispán 1299-1300-ban az utóbb Északkelet-Magyarország tartományuraként elhíresült, Aba Amadé volt, aki a nádori tisztséggel párhuzamosan viselte a címet. E sorok írójának erős a gyanúja, hogy ő már lovagi kísérete élén a somlói várba lovagolhatott be! Ugyan Somló első említését csak 1352-bőlismerjük, de nyilvánvalóan régebben épült. Karakó és Somló várai egymástól 13 km-re esnek.
 
a32d8bbf3106ff05f332.JPG
 
A somlói uradalom későbbi birtokosai, Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként aztán az általuk alapított vázsonyi pálos szerzeteseké lett 1483-ban a falu.
 
Adatainkból következően a karakói Marcal-átkelőnél folyt újkori harcok már nem a vár területéhez kapcsolódnak, hanem a faluból keleti irányban, a Dabrókai-csárda s aztán Veszprém, Pápa felé vezető főúthoz, annak a Marcal-völgyön átvezető töltéséhez köthetők:
 
1707 augusztusában egy alkalommal Bottyán János foglalt állást Karakónál a Rabutin vezette császári csapatokkal szemben. Ágyúit úgy helyezte el, hogy azok végigpásztázhassák a mocsáron átvezető töltést. A császári parancsnok jobbnak látta ennek következtében nem erőltetni a Marcalon való átkelést.
 
1809. június 11-én a Napóleon hadseregéhez tartozó, Grenier és Abbé tábornokok vezette francia sereg itt győzte le a magyar nemesi felkelőket is soraiban tudó osztrák császári csapatokat az átkelőért folytatott küzdelemben.
 
A cikkhez tartozó, illetve kiegészítő képek a fotók fülön, külön nagyméretben is megtekinthetőek!
Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
18JanPavlovac - Vár
Ajánlott látnivalók
templom
Visktemplom