Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Zrin, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Zrin, Zríny
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…Zríny (Zrin) vára, a környékbeli hatalmas Zrínyi birtokok székhelye volt. Az első időkben (1302-től) a Babonicsok kezén volt, aztán Károly Róbert engedélyével, 1328-ban, Zrínyt, Babonics Iván, egy évre elzálogosította, Ugrin Iván és Lőrinc mestereknek, 250 márkányi bécsi dénárért, de a vár már soha sem került vissza a Babonicsok kezére. Lajos király, Bosznia és Dalmácia veszélyeztetett főnemeseit, a horvát királyságba telepítette át, és elvesztett ősi atyai földjeikért, az új hazában, újabbakat adományozott nekik. Így tett a Kurjakovichokkal, a Hrvatinicekkel (Kis Halapsich Horváth?) és másokkal is, és ez alapján engedélyezte, 1347. VII. 31-én, hogy édesanyja Erzsébet királynőés bátyja István vajda, Subics Gergelynek és György fiának örök időre odaadományozza Zríny várát, Osztrovica váráért cserébe, Zríny addigi tulajdonosának, Tóth Lőrincnek, Vasvár és Sopron vármegye ispánjának, pedig cserébe, Raholcát Bakvával, Iláccsal és Villyóval ( Orahovica, Špišić Bukovica, Ilač, Viljevo: mind Verőce vármegyében. Ford. ). A Subicsok ettől kezdve, a török invázióig bírták a várat, sőt erről a birtokukról nevezték magukat Zrínyieknek. 1577-ben, Zríny a törököké lett és uralmukban tartották egészen a XVII. század végéig, amikor is a törökök végleg kivonultak innen.
Zríny egy igazi középkori vár volt, melyet egy hasonnevű település fölötti hegyen építettek fel. Itt soha sem volt valamiféle nagyobb vár: egy erős fal övezte az ovális fennsíkot, a bejáratánál egy magas és erős torony emelkedett, melyhez az út egy külsőváron át, vezetett. A vár nyugati oldalán még egy torony volt.Az 1699-es karlócai béketérképen meglehetősen jó alaprajza található a várnak. Weiss XVIII. századi kéziratában lévő rajz is hiteles, mely a várat még jó állapotban ábrázolja; az öregtornyának még teteje is van…”
Engel Pál adatai szerint:
A Zrin települése fölött emelkedő zrínyi vár, az első említésnek időszakában a Babonics család tulajdonában volt (1293-1328.), aztán a Raholcai családé lett (1328-1347.). Az akkor még Subicsoknak nevezett család, 1347-ben kapta meg, s már, mint Zrínyiek, bírták is egészen a török foglalásig (1577, vagy 1578.).
A vár mai állapota:
A vár jelenleg úttalan utakon, elhagyott és üres falvakon keresztül közelíthető meg, azonban a vár területe jelentős felújítási munkálatok alatt áll. Ez idáig elkészült a vár felvezetőútja, valamint a déli rész kapu-szorosának külső falazata és a déli öregtorony. Továbbá kitisztították, illetve felperzselték a vár keleti oldalát, valamint a falakkal övezett belső területet is. A jelenlegi felvezető út, a meredek hegyoldalt szegélyező várfalak nyugati előterében, annak aljában halad egészen a vár csak gyalogkapuként működő, külső kapujáig. Az észak-dél irányú, ovális falakkal övezett vár keleti oldala, egy keskeny plató fölé emelkedik. A keleti falak által ellenőrzött kisebb félholdalakú plató, egykor egy palánkkal övezett külsővárnak is helyet adhatott. A szakirodalom szerint, itt haladt el a vár legkorábbi felvezető útja is, mely a mára elfalazott, kettős, északi kapuhoz vezetett. A huszárvár létére utalhat az, a mára csak alapfalaként megjelenő falvonulat is, mely a keleti falnak kb. a közepéről, nyugatról keletnek zárja le a kifli alakú platót. A plató keleti oldala már igen meredek, melynek külső szélén, némi árok/sánc maradvány is megfigyelhető. A keleti plató a falmaradvány után, egyre szűkül, míg nem egy csak gyalogszerrel járható ösvénnyé nem válik. Ez az ösvényszerűség vezet a legrégebbi, északi kapuhoz. Tekintve a mára már elfalazott, kettős kaput, ez az ösvény valaha egy rendes felvezető út lehetett.
A várba a déli torony által ellenőrzött, jelenleg csak gyalog járható kapuszoroson keresztül, jelentős szintkülönbség legyőzésével lehet bejutni. A külső, bástyaszerű előudvart egy fal zárja, amin át egy közvetlenül a torony aljában nyíló kapun keresztül lehet bejutni az igen tágas várudvarra. A kívülről akár 6 méter magas, ovális övező-falak, belülről, helyenként csak 1, néhol 2 méter magasak. A nyugati fal első harmadában található a vár középső korszakaszának a kaputornya, benne az elfalazott kapuívvel. Ez után egy másik, kívülről rézsűvel ellátott, négyzetes torony következik, majd egy méteres magasságúra lepusztult falszakasz jön, ezután az északi oldal, ahol a legkorábbi kapubejárat elfalazott nyílásai találhatók. Az elfalazott kapukialakítás, az északi fal külső oldalán is jól megfigyelhető, sőt az egykori kerékvető is látható. Eztán egy falkiomlás, majd a keleti fal jön, melynek délkeleti, a déli toronyhoz közel eső szakaszán még megfigyelhetők a lőrések is. Végezetül maga a déli torony maradt. A torony jelenleg felújítás alatt áll, így az állványokon akár a falcsonkok tetejéig is fel lehet jutni.
A várat 2007. 04. 29-én bejárta: Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József.
Forrás:
Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Nadilo, Branko, Zrínyi várak a horvátországi Pounj vidékén, „Građevinar” folyóirat 55/2003 évfolyam 5. száma
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.