Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsólendva - LendavaSzlovéniaMuravidékZala vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A középkori Lendva fejlődése elsősorban a Bánffy család nevével fonódik össze. A család a XII. században Magyarországra települt Hahót-Buzát nemzetség egyik ágából származik. Birtokközpontjuk Lendván volt, de már korábban, feltehetően rövidebb időre elkobozták tőlük. Éppen az ezzel kapcsolatos, 1192-ből származó peres irat, illetve adománylevél a legrégebbi írás Lendváról.

Az eddig megállapított történelmi bizonyítékok alapján feltehető, hogy a városban már a XII. század elején létezett valamilyen erődítmény. Alsólendva vára az aljában húzódó mezővárossal, amelyet nyugat felől széles mocsár szegélyezett, jelentős végvári erődítménynek számított. Az erődrendszerhez tartozott a Csonka-dombon felállított védelmi vonal, amelyet állandóan fegyveres katonaság őrzött és amely összekötetésben állt a lendvai várral. Ez a vár a 266 méteres tengerszint feletti fekvésével Muravölgy fontos őrszeme és védőbástyája volt.

A XIII. században, a tatárjárás időszakában a vár leromlott, majd az Ottokár féle cseh támadások során teljesen elpusztult. A XIII. század végén Hahold István újra felépítette. A XIII. és XIV. században a haholdok fontos tisztségeket töltöttek a magyar hatalmi rendszerben, így a horvát báni címet is több ízben viselték. A család a XIV. századtól Lindvay Bánffy családnak nevezte magát. A Bánffy név a "bán fia" jelzésből ered. A lendvai várban a Bánffyaknak köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki. A város az akkori Zala vármegye egyik jelentős centrumává fejlődött. A várban 1480-ban Mátyás király is megfordult, négy évvel korábban Bánffy Miklós udvarában Hunyadi Mátyás jegyese, Beatrix nápolyi királykisasszony is megszállt. Néhány esztendővel később Bánffy János hátat fordított Ferdinándnak, János király híve lett és áttért a református vallásra. Az új hitre való áttérésének Lendva számára számos fontos művelődéstörténeti következménye lett. Bánffy János fia, Miklós 1572-ben meghívta Lendvára Hoffhalter Rudolf nyomdászt, aki a következő esztendőben magyar nyelven kinyomtatta Kultsár György református prédikátor három jelentős protestáns könyvét. Legismertebb könyv közülük a Postilla. A XVI. század végén Lendvát a török is veszélyeztette. Maga a vár és a Csonka-dombon lévő katonai erődítmény olyan fontos stratégiai pontok voltak, amelyekre a török igényt tartott. Az 1603. évi csata különösképpen nevezetes, mert a török akkor a Szent János templomot is felégette és nagy pusztulást hozott a városra. 1644-ban a Bánffy-család kihalt, a vár rövid időre a Nádasdyak birtokába került, majd izgalmas politikai események után az Eszterházyak kapták meg.

A vár mai formája a XVIII. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg (Lipót császár tiszteletére) a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. A vár akkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét. 1872 és 1896 között a várban polgári iskola működött. Az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne.

GPS: É 46° 34.012 (46.566864)
K 16° 27.181 (16.453022)
Nógrád Megye Várai
NVA