Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Magyarigen - Krapundorf - IghiuRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Az Érchegység Aranyosmelléki hegyágához tartozó Torockó-hegység DK-i oldalához csatlakozó Hegyalja dombvidéken az Igenpataka mellett fekszik Magyarigen (Grabendorf, Ighiu) község.

1209-ben jelentkezik először az oklevelekben Crapundorph néven, majd 1225-ben Crapundorf, 1266-ban Yhuen, Ygun, 1299-ben Iguen, 1313-ban és 1347-ben Igen, 1366-ban Ungarice Igen, Saxonice Krappundorf formában. II. András 1206. évi oklevele a legelső telepeseknek mondja az itteni szászokat, s így bizonyos, hogy a telepítés már az előző században megtörténik. Sőt, feltételezik, hogy telepítésük összefügg a fehérvári katedrális építésével, s így már a XI. század is szóba jöhet a telepítés idejének meghatározásánál. Mivel, mint katolikusok jöttek ide, bizonyos, hogy nem maradtak templom nélkül, így annak építése a XII. századra tehető.

Papját, Péter plébánost először 1328-ban említik az erdélyi püspök és a szász papok közötti vitában. 1334-ben János a papja, aki a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 1 márkát fizet, 1335-ben 3 márkát. 1334-ben 217 füstöt számlálnak össze, és a plébánosra 3 és fél márkát és 1 kuntin híjával fél fertót vetnek ki. 1357-ben László a plébános, és 1378-ban is 1399-ben és 1409-ben Miklós a plébános, aki egyben dékán is. 1451-ben név nélkül van szó plébánosáról. 1470-ben Simon jogtudor a plébános, aki egyben az erdélyi püspök helynöke is. További plébánosok: 1510-ben Ancha, 1520-ban István, 1543-ban Péter. 1575-ben Emericus Regiovillanus. Várday püspök (1474–1524) ruháiból hagyományoz az igeni plébános javára.

A középkori templomot a XVIII. században lebontják és helyébe 1787-ben olasz építészek által barokk templomot építenek. A középkori templomból, illetve annak XV. századi erődítéséből a gótikus kapubástya és a védőfalak egy része maradt meg. Az eredeti templom román stílusú bazilika volt.

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században erős református anyaegyház neves papja Bod Péter (1712-69), kora kiemelkedő tudású történésze, irodalmára, II. Apafi Mihály fejedelem feleségének, Bethlen Katának udvari papja. Két barokk kőkoporsó közé helyezett sírja a templomkertben, az emlékének szentelt állandó kiállítás pedig a templombelsőben látható.

E század elején is református anyaegyház, megfogyatkozott lélekszámmal.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 697.


GPS: É 46° 8.670 (46.144505)
K 23° 30.903 (23.515057)
Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
18JanPavlovac - Vár
Ajánlott látnivalók
Csonkavár
OstffyasszonyfaCsonkavár
Óvár
JolsvaÓvár
Keresési előzmények
Magyarigen - templom