Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KlanjecHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd vármegye - Novi Dvor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Klanječki Novi Dvori – Klanyeci Újkastély 

Vármegye: Varasd vármegye, Klanjeci járás (1914.) 

Ország: Horvátország 

Régió: Horvát-Szlavónország 

Helységnév 1: Klanječki Novi Dvori 

Helységnév 2: Novi Dvori Klanječki 

Várnév 1: Novi Dvori 

Várnév 2: Újkastély 

A kastély története: 

„… Miután Császárvára szükségtelenné vált, az Erdődyek Császárvár alatt felépítették 

Novi Dvori

-t

, ahogy azt, a várkastély kapuja feletti felirat állítja: 

THOMAS ERDODY, COMES PERPETUUS MONTIS CLAUDII 1603. 

Ez egy tipikus kastély volt. Négyszögletesre építették, a sarkain tornyokkal, az udvarfeloli homlokzatokon, árkádos folyosókkal..." 

Forrás: Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

--- / --- 

"...

Klanjecki Novi Dvori - A klanjeci Új Kastély 

Erdődy Tamás horvát bán, az 1593-as török elleni, sziszeki csata győztes hadvezére miután fölhagyta a középkori Császárvárat (Cesargrad) és elkezdte felépíteni a Klanjec közeli Újkastélyát még nem sejthette, hogy a kastélyának története, négy évszázados fennállás után romként zárul. A klanjeci Újkastély annak ellenére, hogy ma már csak egy rom, építészetileg mégis értékesés kapcsolatba hozhatók Horvátország elmúlt évszázadainak több nevezetes politikai és kulturális eseményével is. 

A kényelmetlen, szűk és jó néhány évszázados, öreg, középkori Császárvár, a Klanjec feletti hegy csúcsán, a továbbiakban már nem tudta teljesíteni a 17. század eleji igényeket, ezért az Erdődy család, a horvát Zagorje legtehetősebb családjainak egyike, felhagyták az ősi Császárváratés 1603-ban elkezdték felépítetni a Klanjectól délre eső síkon várkastélyukat, amit a köznép Újkastélynak (Novi Dvori) nevezett el. Császárvárat az írásos dokumentumok 1399-ben említik, amikor is Zsigmond király odaadományozta Cillei Hermann horvát bánnak. A császárvári uradalmat a Cilleiek 1456-ig birtokolták, utánuk Paumkircher András és Stubenberg András stájer nemeseké lett 1457-1521-ig, amikor a birtokaik az Erdődy családhoz kerültek. Császárvár az 1573-as parasztlázadás során súlyos sérüléseket szenvedett. Ezek után még kijavították, de sorsát a többi hasonló horvát zagorjei középkori várhoz hasonlóan, nem kerülhette el. 

Az Újkastélyt, Erdődy Tamás gróf (1558-1624) 1603-ban építette fel, amiről a kastély kapuja fölötti felirat is tanúskodik. Erdődy Tamást a horvát bánságra kétszer beszélték rá. Másodszorra, már mint a török ellenes harcok éveinek győztes hadvezéreként. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Cazinnál 1578-ban, Cserneknél (Cernik) és Ivanicsnál (Ivanić grad) 1586-ban, majd a Monoszlónál (Moslavina) 1591-ben lezajlott csatában, továbbá az 1593-ban a Sziszeknél (Sisek) a törökre kényszeríttet csatában, amivel megakadályozta Zágráb ellen irányuló támadásukat. Ettől a győzelemtől egész Európa visszhangzott, mivel az addig offenzívában lévő törökök defenzívába szorultak. II. Rudolf király 1607-ben Erdődy Tamást kinevezte örökös Varasd vármegyei főispánnak. 

A kastélyt egy nagyobb dombra emelték, ahonnan egyenes rálátás esett a Szutla (Sutla) folyó völgyére, a klanjeci hegységtől öt kilométerrel messzebbre lévő déli, Bizelji hegység lankáira. A kastély megalapítására, a reneszánsz elvek szerint került sor, négy szárnnyal, belső udvarral és hengeres tornyokkal a sarkokon. Soha sem fejezték be. A belső udvart három elegáns, árkádos de eltérő kialakítású szárny zárta le, míg a déli szárny helyett egy falat emeltek. A kastély a 18. században, az átépítések következtében jelentősen megváltozott. A kastély nyugati szárnyában, még a barokk korban, Erdődy Miklós felemeltette a Xavéri Szt. Ferenc kápolnát, amit térhatású falképekkel díszítettek. A harangtornyot 1812-ben emelték. 

A Klanjec közeli Újkastély jelentős helyet foglal el a zagorjei kastélyok történetében. A kastélynak a még reneszánsz elképzeléseket mutató függolegesen tagolt homlokzata már a kora barokkot célozta meg, mely Horvat Anđela szerint a bécsi kultúrkörökben, az 1610-es években jelent meg. 

A kora barokk homlokzaton található meg a kastély főbejárata, amely lombard hatásokat mutat. A nyomott ívre kialakított kapukeretet gyémánt motívumokkal és vésett kváderkő mintával díszítették, melynek címeres felső szegélyét, oszlopfok fedőlemezén nyugvó főgerenda módjára profilozták, a sarkait virágdísszel díszítették. Érdekes az udvari árkádfolyosónak a padozata is, amit különböző színű kavicsokból kirakott, mozaikkal borítottak, az Erdődyek címerével, vadászjelenetekkel és vad motívumokkal, továbbá az 1813-as átalakítás dátumával. A kastélytól északra egy gazdasági épületegyüttes volt található, melyből csak két épület maradt fenn, pont a kastély főbejáratával szemben, egy impozáns uradalmi magtár és egy emeletes ház három árkádsorral.

A novidvori uradalmat a 18. században az Erdődy család két ága között felosztották. Később, 1860. körül, az uradalom mintegy kétötödét Bruckner Jakab vette meg, akinek a fia, Željko (kb. Zsolt), maradt az egyetlen birtokos nemesember a klanjeci járásban, miután 1926-ban, az összes nemes eladta az ottani birtokait a helyi parasztoknak. A Brucknerek voltak a kastély utolsó tulajdonosai. Az Új Kastély, már a 20. század elején elkezdett romosodni, de a II. világháborút még tető alatt élte meg. A klanjeci Újkastélynak a nyomorúságos állapota a világháború után kezdődött, miután gondoskodás nélkül maradt. A kastély romlását az is elosegítette, hogy a romjait a környékbeliek építési anyagként hasznosították. Romos ma is, de nem az öregsége, hanem a nemtörődömség miatt [154]. 

Ahogy lassacskán eltünedezett a kastély maradványa, úgy tűnt el teljesen a történeti parkja is. Csak a kastély bejárata előtt lévő cserjék maradtak fenn teljességükben, melyet még a 19. század vége felé telepítettek, továbbá a vadgesztenyés allé egy része, a kastélytól északra, a főbejárat tengelyében. Nem tudható, hogy milyen volt a kastély környezetének képe, közvetlenül a felépítése utáni időkben. Az 1861-es kataszteri térkép szerint, a kastély északi homlokzata előtt egy háromágú sétány, volt, ami a barokk elképzelések szerint szervezett külső térre utal. A kataszteri térképen, a kastélytól délre ábrázolt kertek, feltehetően a 17. és 18. századi barokk kert maradványai lehettek. A 19. században fákat telepítettek a kastély köré, de ennek ellenére, az Újkastélynak sohasem volt olyan történeti kertje, melyek más, nagyobb zagorjei kastélyok mellett megszokottak voltak. 

A klanjeci Újkastélyról szóló leírás végén röviden meg kell említnünk néhány adatot az Erdődy családról is, akik felépítették és hosszú időn át, birtokolták ezt a kastélyt. 

Az Erdőd faluból elszármazó, a magyareredetű Bakócz nemzetséghez tartozott az Erdődy család. A magyar-horvát királyság, 16. századi leggazdagabb főnemesi voltak, amit saját szerencséjüknek és Bakócz Tamás (megh. 1521) esztergomi érseknek köszönhetnek, aki számos birtokot szerzett, pld. Monoszlót, Császárvárat, Oklicsot (Okić), Jasztrebarszkót (Jastrebarsko/Jaska), Kutényát (Kutina) stb. Bakócz Tamás 1510-1518-ig zágrábi püspök volt. Az összes birtokát unokaöccse, Bakócz (Erdődy) I. Péter (megh. 1543) örökölte, aki 1511-ben bárói címet kapott és, aki a Bakócz vezetéknevet Erdődyre változtatta. Fia, II. Péter (megh. 1567) grófi címet kapott. Az Erdődy család öt horvát bánt adott: II. Péter (1557-1567), Tamás (1584-1595), Zsigmond (1627-1639), Miklós (1680-1693) és Iván (1790-1806). Tamással kezdődően, 1607-től, egészen 1845-ig a család 17 tagja volt örökös Varasd vármegyei főispán. 

Tamás fiútestvérétől, III. Pétertől ered a család horvát ága, akiknek a székhelye Jaszka (Jaska/Jastrebarska) volt, és akik 1703-ban haltak ki. Tamás fia, Keresztélytől ered a család magyar ága, aki a horvát ág kihalása után minden vagyonukat és a Varasd vármegyei főispáni címüket is megszerezte. A 18. század közepén az Erdődy családhoz több mint 4.000 jobbágyporta tartozott. A 19. század elején Horvátországban az alábbi uradalmakat birtokolták: Monoszló, Zselin (Želin), Császárvár, Jasztrebarszkó, Negovec, Kuzminec, Oborovo, Luka, Glogovec (Golgonca) és a varasdi Öreg vár. Ezen birtokok közül némelyik a család tulajdonában volt 1945-ig. 

Ebből a politikailag gazdag életű családból emlékezetes Erdődy Iván horvát bán is, aki az 1790-es budai országgyűlésen ellenállt a magyar nyelv horvátországi bevezetésének, az alábbi felkiáltással: »

Regnum regno non praescribit leges

« (Királyság a királyságnak nem hoz törvényeket). Ezt a szólást ettől kezdve aztán gyakran emlegették Horvátország politikai életében. Az Erdődy családból származik az első horvát operaprimadonna is, Erdődy-Rubido Szidónia, aki a Kumrovác vidéki Razvor kúriájában született, és akit Vlaho Vukovac festő, Kukuljevich Ivánnal társaságában megfestett a zágrábi színház fügönyére [172]. 

A Klanjec közeli Újkastély az Edődyeken kívül emlékezetes még Mihanovich Antal (Antun Mihanovic) íróról is, aki a „Lijepa naša domovina” kezdetű horvát himnusz szövegét szerezte. Mihanovich Antal néhány évet élt a kastélyban és ott is halt meg 1861-ben. 

- Irodalom a klanjeci Újkastélyról: Horvat, A. és mások, 1970.: 69-70. oldal; Horvat, A. 1975.: 190-191. oldal; 1979.: 20-23. oldal, Horvat, A. és mások, 1982.: 85. oldal; Kruhek, M. 1974.: Novi Dvori kod Klanjca „Kaj” 12. szám, 68-71. oldal; Milcic, S. 1970.: 11. oldal; Pintaric, S. 1988.: Novi Dvori klanjecki – renesansno-barokni dvorac, ili arheološko nalazište „Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske” (A klanjeci Újkastély – egy reneszánsz-barokk kastély, vagy régészeti lelőhely „Horvát muzeológusok és műemlékvédelmisek Értesítője”, 1-2. szám, 25-26. oldal), Szabo, Đ. 1912.: 24. oldal; 1939.: 27-30, 165. oldal. 

-  Adatok az Erdődy családról, az alábbi irodalomban találhatók: Jankovic, J. 1898.: Pabirci po povijesti županije varaždinske (A varasdi vármegye összegyűjtött története, 21. oldal), Kozina, A. 1960.: 89. oldal, Szabo, Đ. 1939.: 30, 165. oldal, a zágrábi Horvát Levéltár, uradalmi gyujteménye, katalógusszám: B01.712. XXXIX. Könyv, 45-48. oldal; Horvát kulturális és történeti enciklopédia, 131-132, 289. oldal, a Jugoszláv lexikonszerkesztő intézet, Enciklopédiája, 1967. 2. kötet, 298. oldal. 

Forrás: Mladen Obad Šcitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.) 

--- / --- 

Bővebbet: 

Branko Nadilo:

Várak és kastélyok az Ivánscsica hegység északi részén („Gradevinar” folyóirat 2003/55. évfolyama 9. száma) 

--- / --- 

A kastély mai állapota: 

A kastélyt megközelíteni Klanjec településének irányából lehet a legkönnyebben. Tekintve az épület állagát, önálló úti-célként nem javasolt felkeresni, de aki fellátogat Császárvár romjaihoz, annak már érdemes kb. 10 percet rászánnia. A kastély több időt nem is érdemel, ugyanis, az egykor oly jelentős értékekkel bíró épületegyüttes mára egy bozóttal sűrűn benőtt omladékká vált. Még állnak az északti traktusnak a falai, a földszinti teremsor boltozati is épek, de a keleti szárnynak csak a külső fala meredezik az ásítozó ablaknyílásaival. Az északnyugati és az északkeleti saroktornyok még láthatóak, de a déli és a nyugati szárnyat teljesen elbontották, hogy anyagát a település házainak építéséhez használják fel. Romjaiban létezik még a nyugati oldalon elhelyezkedő kápolna, de falfestményei mára elpusztultak. 

A kastély romjai jelenleg semmilyen erődítési elemet sem mutatnak, hogy erődített lehetett, arra egyedül az 1602-es építési dátum, valamint a szabályos, a sarkain négy kerektornyos kialakítása utal. 

/Szatanek József/

GPS: É 46° 1.466 (46.024429)
K 15° 43.815 (15.730245)

Klanječki Novi Dvori kicsiny, szinte pusztaszerű települése, legegyszerűbben Klanjec városának irányából közelíthető meg. A kastély közvetlenül a főút mentén, annak keleti oldalán található. Az épületegyüttes nagyon rossz állapotban van, s látható erődítési elemi sincsenek, így bejárása csak annak javasolt, aki Császárvárat is fel kívánja keresni.