Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CsákánydoroszlóMagyarországVas megyeVas vármegye - Batthyány várkastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Csákányi vár

Simon Zsolt: A csákányi (ma Csákánydoroszló, Vas megye) vár rövid története (kivonat)

A csákányi vár szerepe a törökök elleni védelemben jóval jelentősebb volt, mint ahogy az a köztudatban eddig ismert volt. A csákányi vár és őrségének védelmi szerepe a Rába itteni hídjának őrzésén kívül a Rába bal partjának a védelmére is kiterjedt. Emellett feladata volt az ezen a területen lévő folyóparti górék (őrházak) őrzése is.

Batthyány Ferenc a németújvári (ma Güssing, Ausztria) uradalmat, melyhez Csákány is tartozott, az unokaöccsével, Kristóffal együtt kapta adományba a családi kapcsolatai révén II. Lajos királytól, 1524-ben.

Kőszeg ostromakor (1532 augusztusa) érte az első törökoszmán rablóportya Csákány és Doroszló falvait. A két falu ekkor még egy erődített nemesi udvarház kivételével nem rendelkezett semmilyen komolyabb erődítéssel. A második támadás 1583 júniusában érte a községeket, amelyet a híres Tirjáki Haszan szigetvári bég hajtott végre. Csákányban éppen menyegzőt tartottak, amelyen sok helyi és környékbeli nemes is részt vett. Ezen váratlanul rajtaütöttek a törökök. Kölcsey Ferenc ezt örökítette meg a Vérmenyekző című versében 1823-ban.

A növekvő török fenyegetés miatt 1591 tavaszán Bécsből utasítás érkezett Zrínyi Dorottyához, Batthyány Boldizsár özvegyéhez, hogy kezdje meg egy vár építését Csákányban, és fogadjon majd fel a saját költségén oda őrséget is.

1594. szeptember 29-én az oszmánok elfoglalták Győr várát, majd október 3-án Pápa is a kezükre került. Emiatt késő ősszel elkészült a II. Rába felmérés aztörök ellenes magyarországi határvédelemről, és a Rába – folyó vonaláról (második Rába felmérés). A felmérés után megállapították, hogy a Rába vonal legveszélyeztetettebb szakasza a Szentgotthárd – Hídvég (ma Rábahídvég) vonal, ezen belül is a Csörötnek – Csákány szakasz.

Ezért 1596-ban Csákányban Batthyány Ferenc megkezdte a vár építését, valószínűleg az év tavaszán. Az építkezés egészen 1600 őszéig tartott, a Batthyány birtokok őrségi falvainak és Vas vármegye más jobbágyainak robotjával. Az építkezést (a következő évtől már az itteni Rába hídét is) Batthyány Ferenc és Zrínyi Miklós hadai biztosították. 1598 nyarán ugyancsak elkészült Csákánynál az új Rába-híd, és a hozzá csatlakozó körbepalánkozott és árokkal körülvett góré is.

Az első csákányi vár egy téglából készült, téglalap alaprajzú, alápincézett, egyemeletes központi épületből állt, szintenként 3-4 helyiséggel, az alsó szinten főleg gazdasági helyiségek voltak, az emeletiek pedig lakószobák. Az épület reneszánsz díszítésű volt és felső szintjén (emeletén) kulcslyuk alakú lőréseket alakítottak ki. A házat fa-föld szerkezetű palánk és sekély vizesárok övezte. A vár bejárati kapuja – ahová a várárkon átvezető fa hídon keresztül lehetett eljutni – egyszerű, torony vagy bástya nélküli, láncos-felvonóhidas kapu lehetett.

A vár ekkor még nem földesúri lakóhelynek készült, kizárólag csak katonai feladatokra tervezték, és azt is látott el. Az újonnan felépített csákányi vár első kapitánya szerdahelyi Keserű István lett, aki egyúttal (Őri-) Szentpéter várának is kapitánya volt, de Csákányban lakott.

1600 őszén, az Ibrahim pasa vezette oszmán sereg elfoglalta Kanizsa (ma Nagykanizsa) várát. Ekkor értékelődött fel Csákány szerepe is, amely aztán egészen Kanizsa visszafoglalásáig, 1690-ig megmaradt. 1600. november 8-án döntöttek egy ideiglenes rábai végvidék felállításáról is, Sárvár és Körmend központokkal, amely főleg a Szentgotthárd-Körmend-Sárvár közötti folyószakaszra koncentrált. A Rába-védelem magára a folyóra és a nagyobb erősségekre épült.

Az 1610-es években épült fel téglából a vár vaskos, négyemeletes kaputornya, a főépület homlokzatának közepén, ami késő reneszánsz jegyeket mutatott, kettős ablakaival és toronyórájával együtt. Jellemzően az alsóbb toronyszintek zárt kiképzésűek. A középső szinteken ma is látható vakablakok közepén kulcslyuk alakú lőrések (szakállas puskák számára) mutatják a védelmi funkció fontosságát. A kaputornyot egyúttal megfigyelőhelyként is használták.

1625 őszén a szalónaki várában meghalt Batthyány Ferenc is. Apja halála után, egyetlen fia, Batthyány Ádám vette át a hatalmas családi birtok igazgatását. 1646-ban Batthyány Ádám a vár jelentős átépítésébe kezdett Csákányban. Az odatelepített őrségnek, katonaságnak pedig hajdúszabadságot adott. A faluba ebben az évben 100 főnyi lovas huszárt és 200 főnyi gyalogos hajdút telepített le Batthyány Ádám, akik a vár őrségét is képezték egyben, lezárva ezzel a vár végvárrá történő átalakulását. Ebben, és az elkövetkező években Batthyány Ádám a várat kerítő árkot kiszélesítette és megmélyíttette, a palánkot megerősítette, sarokbástyákat építetett ágyúk számára. Mindehhez téglavető színt és kemencéket állíttatott fel, valamint a kaputorony mellett egy új földesúri lakóépületet is építetett, ez az épület a ma is látható kastély szinte teljes homlokzati része, valamint az épület nyugati, L-alakú szárnya, a sokszögű saroktoronnyal együtt. Ezek az építkezések eltartottak egészen 1653 nyaráig. 1648-53 között a csákányi vár tervezési, építési és korszerűsítési munkálatait a híres itáliai építőmester, Carlo della Torre vezette, aki a Batthyányiak leghíresebb házi építőmestere volt. A Rába-védelem az 1650-es években élte fénykorát.

1659 tavaszán meghalt Batthyány Ádám. Két fia, Kristóf és Pál megosztoztak a Batthyány birtokokon. Csákány Batthyány Pálhoz (a grófi ág őséhez) került.

1664. június 30-án a Köprülü Ahmed nagyvezír vezette török sereg elfoglalta Zrínyiújvárt. Július 22-én a mintegy 12-15 000 főnyi török-tatár lovasból álló előhad már közvetlenül Körmend előtt táborozott le, a Rába túlpartján. Batthyány Pál és Esterházy Pál csapatai ekkor már Csákánynál álltak a Rábánál. Feladatuk az volt, hogy megakadályozzák az törökök esetleges átkelését a folyón, illetve hogy őrizzék az átkelőket. A Rábát Körmendtől nyugatra védő csapatok parancsnoka Batthyány Pál volt, akinek saját csákányi várában volt a főhadiszállása is. A következő napokban a törökök több sikertelen átkelési kísérletet hajtottak végre Körmendnél és a folyó fentebbi szakaszain, de nem tudtak átkelni a Rába folyón. Csákánynál is megpróbáltak átkelni a hídon és a hídtól keletre található gázlóknál, de néhány órai csatározás után eredménytelenül visszavonultak a Rába partjáról, ami főként a magyar katonaság helytállásának volt köszönhető. Ezután a törökök elvonultak, és Csörötneknél ütöttek tábort. Eztután további sikertelen átkelési kísérleteketet követően a török had továbbvonult Szentgotthárd felé.

Augusztus 5 -én – a törökök számára vesztes szentgotthárdi csata után – a török had előbb Csörötneknél, majd Csákánynál táboroztak a folyó jobb partján, majd másnap tovább vonult Körmend felé, és végül Vasvárnál táborozott le.

1672-ben Batthyány Pál úgy határozott, hogy a csákányi várban ezután csak 20 lovas huszárt és 15 gyalogos hajdút fog megtartani őrségként, az eddigi jóval nagyobb létszámú katonaság helyett. 1674 áprilisában meghalt Batthyány Pál, a csákányi vár birtokosa. Ő volt az első a Batthyányiak közül, aki már a csákányi várban is lakott alkalmanként, még ha nem is huzamosabb ideig. Birtokait két fia, Ferenc és Zsigmond örökölte, akik ezután Csákányt egészen 1692-ig osztatlanul bírták.

Az 1683. évi hadműveletekben a várnak már nem jutott hadászati szerep és már később sem. Októberben német katonaságot szállásoltak be a Batthyány várakba és birtokokra, így Csákányba is. 1689-ben Batthyány Ferenc egyszerűen felszólította a csákányi vár és a hajdúváros katona lakóit, hogy onnan költözzenek ki, mert nincs rájuk tovább szüksége, mivel teljesen megszűnt a török fenyegetés. Leváltotta Szecsődyt is a kapitányi posztjáról, és a helyére már senkit sem nevezett ki. Ekkortól ugyanis Németújvár mellett Csákány lett a Batthyány család grófi ágának állandó székhelye.

1690. április 13-án Kanizsa vára is keresztény kézre került, ezzel a Dunántúl területe teljesen felszabadult a hosszú török uralom alól. Ezzel Csákány vára is végleg elveszítette katonai szerepét. A várkastélynak a Rákóczi-szabadságharc idején már semmilyen szerepe sem volt. Az 1700-as évek elején legelőször a vár palánkját döntötték le és bontották el. A kastélyt jelenlegi alakjára 1728-ban Batthyány Imre gróf építette át.

1730-ban még sáncok és árkok övezték, a kapujához a vizes árkot áthidaló kőhíd vezetett, a korlátján pedig kőszobrok és vázák voltak. 1753-ban alakítatta át a kastélyt a mai barokk formájára Batthyány (IV.) Ádám. A várárkokat ekkor betemetették, a rajta keresztül ívelő kőhidat pedig lebontották. Az egykori csákányi várból ma is látható a kastély U-alakú épülettömbje, illetve a vár egykori vizesárka is részben megfigyelhető az északi és a keleti oldalon. De szakavatott szemek ezen a két oldalon még az egykori palánk nyomvonalát is felfedezhetik a talajszinten.

A cikk teljes terjedelmében a Várak, Kastélyok, Templomok 2018-as évkönyvében található (megrendelhető: www.varlap.hu)

Források és felhasznált irodalom:

Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században, Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/1. 31-53.
Csorba Csaba: Regényes váraink. Bp., 2002.
Gellén Zsolt: A Közép-Rábavidék történeti ökológiája a XVII. században. Szakdolgozat, 1997.
Ivicsics Péter: Kisebb végvárak, véghelyek Vas megyében. Végvárak és régiók a XVI-XVII. században. 1993. 289-310.
Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. században. Győr, 2012.
Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Bp., 1999. 169.
Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött. Bp., é.n. (2015.) 144-146.
Koppány Tibor-Lővei Pál: Csákánydoroszló, kastély. Lapidarium Hungaricum 5. 2002. 187-201.
Takó Gábor: Csákánydoroszló története. Szombathely, 2004.
Tolnai Gergely: Palánkvárak Magyarországon. Bp., 2011.
Vadas András: Környezettörténeti kérdések a kora újkori Magyarországon. Határ, környezet és társadalom a Vas megyei Rába mentén (1600 – 1659). 2014.
Vadas András: Vízgazdálkodás és háborús védekezés. Csákány és a Vas megyei Rába-mente a kora újkorban (1600 – 1658). Bp., 2014. 207-245.
Vadas András: A Rába-mente környezeti viszonyai a 16. század közepén egy 1543-44-es folyófelmérés tükrében. (2015)

GPS: É 46° 58.180 (46.969666)
K 16° 29.881 (16.498009)

Információk: A könnyen megtalálható, korábbi Batthyány várkastélyban jelenleg zárt intézet mûködik, ezért az nem látogatható, csak kívülrõl lehet körbejárni.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban