Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagykapus - Grosskopisch - Copşa MareRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az Oltmelléki hegysor területén, a Kapusi-patak mellett fekszik Nagykapus (Grosskopisch, Copşa Mare) község.

1283-ban említik először az oklevelek Copus néven. 1345-ben Kapus, 1359-ben Magnus Kopsch, 1342-ben Sops Maior, 1523-ban Kapusch formában jegyzik. 1238-ig székelyek lakják.

Ha az 1283-ban jelentkező Theodoricus plébánost nagykapusi papnak lehet venni – amint azt sokan teszik –, akkor az első templom XIII. századi. Ez szinte biztosra vehető, mert már a szász telepítés előtti a helység és temploma a tatárjárás korában épülhetett. Egyházi embereiről megemlékeznek az oklevelek: 1289-ben Detricus a plébános; 1432-ben Bertalan a plébános; 1461-ben László a káplán. 1519-ben Lázár a plébános; 1455-ben Miklós, küküllői főesperes, fehérvári kanonok Kapusról nevezi magát, előbb Mátyás erdélyi püspök káplánja.

Mai temploma 1320-ban épült, utóda a korábbinak. Háromhajós bazilika. A XV. században nagy átalakításokon megy keresztül. A XIV. századi vastag falú torony érintetlen marad. Az oldalhajókat viszont lebontják. Kelet felé meghosszabbított tágas szentélyt építenek hozzá. Gótikus színezetet kap: záródása, csúcsíves ablakai, kőrácsos díszei alapján a berethalmival hozzák rokonságba. Korát a sekrestyeajtó szemöldökkövére vésett évszám örökíti meg: 1519. Ekkori plébánosának neve is itt olvasható: „PLS (plébános) Lazarus A.D. 1519 Preerat.” Ez az ajtó már reneszánsz díszítésű.

A háborús idők miatt nem tudják a tervezett átalakításokat elvégezni. Ezért a szentély magasabb marad, mint a hajó. Meghagyják a középhajó sík mennyezetét, míg a szentély csillaghálóboltozatot utánzó bordázatot kap.

Hálóboltozatos a sekrestye is, melynek emeletén kápolna van. 1795–1799-ben a sík mennyezetet dongaboltozattal helyettesítik.

Az 1802. évi földrengés okozta károkat csak 1830-ra javítják ki, visszaépítve az oldalhajókat is. 1558-ból való szárnyasoltára a Fájdalmas Jézust örökíti meg két angyallal. Később a nagyszebeni lutheránus nagytemplomba kerül.

A XVI. századi erődítések idején védőerkélyes emeletet húznak a hajó és a szentély fölé és kör alakú várfallal veszik körül. Ekkor épült nyugati kaputornyából csak az elfalazott kapunyílás maradt meg.

Északkeleten egy, a várfalból kiemelkedő védőtorony, délnyugaton egy bástya védelmezte. A tornyot bástyává erősítették.

Egy XVI. század elejéről származó kehelyről feltételezik, hogy medgyesi műhelyben készült.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 727.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók is megtekinthetőek.
GPS: É 46° 7.997 (46.133286)
K 24° 32.993 (24.549877)
Nógrád Megye Várai
NVA