Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentbenedek - MănăstireaRomániaErdély és PartiumSzolnok-Doboka vármegye - Kornis-kastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Szentbenedek (Mănăstirea) a Mezőség É-i részében, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, az itt É-ra kanyargó Kis-Szamos jobb partján fekszik.

A település feletti dombon álló Kornis-várkastély kiterjedt méretével és változatos épületeivel a maga idejében az egyik kívül-belül legszebb, legérdekesebb erdélyi épületegyüttes volt. A vár korábbi időszakáról nemigen állnak rendelkezésre dokumentumok, de tény, hogy 1573-ban, mikor Keresztúri Kristóf Báthori István erdélyi fejedelemtől adományként kapta, már jelentős erődítmény volt. A bejárat feletti C. K. kezdőbetűk és az 1593-as évszám a Keresztúri által épített reneszánsz kastély elkészültét hirdetik. 1602-ben Kornis Boldizsár beházasodása révén a Kornisok birtokába ment át a vár. Az ezt követő időkben jelentős építkezések, bővítési munkálatok kezdődtek, miközben a főúri család az igényeinek megfelelő belső díszítésre is figyelmet fordított. A XVII. században a nagyterem festett deszkamennyezettel gazdagodott, Molnár Albert 1673-as tevékenysége nyomán pedig az emeletre vivő lépcsősor kapott faragott, szép faoszlopokat. Kornis Zsigmond kormányzó idejéből való a négyszög alaprajzú kaputorony felépítése (1720), mely előtt - két oldalról - kőből faragott egyszarvú (unikornis) pár őrizte a bevezető utat. A várról 1696-ból és 1784-ből való leírások meglehetősen részletesen mutatják be az erősség ingó és ingatlan javait. Jókai Mór erdélyi körútja alkalmával 1877-ben Szentbenedeken is megfordult, s talán megsejtette a várkastély XX. századi tragédiáját mikor így írt: "Valami csendes, búskomor hangulat uralkodik az emlékezetes lakon, mely harmadfél századon át annyi magas drámának volt színhelye…". A II. világháború idején erősen megrongálódott, értékeitől megfosztott kastélyt egészen 1948-ig, az államosításig lakták. Bár a sérült kaputornyot helyrehozták és néhány falszakaszt a háború óta kijavítottak, a már huzamosabb ideje felhagyott helyreállítási munkálatok miatt az épületegyüttes folyamatosan pusztul.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 435-436.

GPS: É 47° 7.111 (47.118519)
K 23° 55.286 (23.921427)

A várkastély romjai községi tulajdonú területen fekszenek és jelenleg /2005/ szabadon látogathatók.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban