Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Várjeszenő - JasenovSzlovákiaFelvidékZemplén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

A településtől félórányira, egy 392 méter magas, erdő borította hegyen állnak Jeszenő várának romjai. A középkori erősséget K és Ny felől meredek, É-ról enyhébb lejtő határolja, míg D-i irányból nyereggel csatlakozik a Vihorlát hegységhez.

A hegyen felkapaszkodva megpillantjuk a legkülső, XVI. századi ó-olaszbástyás védőöv erősen megrongált falait. A külsővárat egykoron 5 bástyás erődítés védelmezte. Ez a terület az 1684-es császári megszálláskor a győztes Habsburg zsoldosok által felrobbantásra került, míg a belső védművek – köszönhetően a birtokos gróf Andrássy Géza által 1895-ben megkezdett átalakításnak – sokkal épebb állapotban maradtak fenn. A nagyjából szabályos háromszög területű belsővár kapuja egy patkó alakú torony mellett nyílik. Innen egy hatalmas ágyúrondella mellett, szűk falszoroson áthaladunk a legrégibb épületrész felé. Ez Jeszenő várának korai, XIII. században keletkezett magja. A D-i oldalt emelkedő, 8 x 8 méter külső méretű, 2 méter vastag falakkal rendelkező öregtorony 5 – 6 méter magasságig maradt meg. Vele szemben, a várudvar É-i szélén magas törmelék-halom jelzi az egykori palotaépület helyét. Az udvar ÉK-i sarkában volt a kápolna, hozzá a falon kívül, megtört alaprajzú épület csatlakozik. Jeszenő várán a várépítészet minden fejlődési fokát felfedezhetjük, a korai belsőtornyos várból az évszázadok folyamán külsőtornyos erősséget, majd a XVI. században, az ágyúk tömeges elterjedése után, a Homonnai Drugeth család az akkori ostromtechnikának ellenállóbb bástyás védőfallal vetette körbe. Egy 2001. májusi terepbejárás szerint a középkori erősséget ismét birtokába vette a természet, átláthatatlan bozóttal borítva annak udvarait és egykori épületeit.

Megközelítése:

A Szlovákia K-i vidékén található Homonna {Humenné} városától D-i irányban fekszik Várjeszenő {Jasenov} települése. A kicsiny faluból a kék színű turistajelzésen indulhatunk el a D-felé emelkedő, 392 méter magas Várhegy meghódítására. A sűrű erdővel benőtt középkori várromhoz mintegy félórás, erősen emelkedő, a hegygerincen nyílegyenesen vezető gyalogösvény vezet. Magát a történelmi helyet szintén erősen benőtték a fák és bokrok, nehéz kiigazodni az omladozó maradványok között.

Története: 1277 előtt, közelebbről nem ismert időpontban a korszak leghatalmasabb bárói közé tartozó Gutkeled nembeli Joachim bán {+1277} építette fel az erősség legkorábbi magját, ami a környező településeket összefogó váruradalom birtokközpontjaként szolgálta a földesurait. Később Petenye fia Péter báró hatalmába került, kinek zsarnoki tartományuraságát 1317-ben számolta fel Károly Róbert király serege. Az uralkodó Jeszenőt, mint honorbirtokot a győztes hadjárat vezérének, Drugeth Fülöp bárónak adta oda, aki a tisztségviselésének ideje alatt élvezhette az uradalom befolyó jövedelmeit. 1342-től került a királyi Kamara kezelésébe, de már a következő évben Nagy Lajos király Drugeth Vilmosnak és testvérének, mint örökbirtokot adományozta oda Jeszenőt, valamint Barkót és Nevickét.

A következő évszázadokban, ritka kivételként, végig a Homonnai Drugeth főnemesi család mondhatta a magáénak az erősséget, amely sohasem számított fontosabb katonai helynek, csak, mint a környező jobbágyfalvak birtokközpontjaként szerepelt. A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után az ország vezető nemessége két pártra bomlott, közöttük véres belháború bontakozott ki. Az anarchikus állapotokat kihasználva Drugeth Gábor báró jeszenői várában egy hamispénzverő műhelyt rendeztetett be 1542 körül. A XVII. század elején Bálint úr, mint a Habsburg császári és királyi ház ellen felkelt erdélyi főúr, Bocskai István híveként vezette a vármegyei hadakat.

Rövidesen, mint az erdélyi fejedelem kijelölt utódja szerepelt, de őt nem támogatták a nemesi rendek. Viszont a Habsburg királynak hűséget esküdve, megkapta a zempléni főispánság mellé az országbírói hivatalt is. Bethlen Gábor fejedelem hadjáratai során többször is elfoglalták az erdélyi csapatok, így 1616-ban és 1619-ben. Homonnai György, mint Bethlen esküdt ellensége, lengyel zsoldosokkal próbálta meg kiűzni őket a Felvidékről, de a homonnai csatában vereséget szenvedett. Valószínűleg ezután történhetett meg a jelentősebb mértékű megerődítése, mikor elkészítették az ötbástyás külsővárat. A fejlesztések ellenére 1644 márciusában I. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege megostromolta és elfoglalta a várat, melyet a győztes katonaság puskaporral több helyen is felrobbantott, használhatatlanná téve az épületeket és védőműveket. Jeszenő vára többé nem szerepelt a hadi krónikák lapjain.

Maga a váruradalom örökség révén az Andrássy főnemesi család tulajdonába került, akik közül Géza gróf 1895-ben a romok egy részéből vadászkastélyt akart kialakítatni. A megkezdődött munkálatoknak az I. világháború vetett végett, majd ez a terület is a Cseh-Szlovák államhoz került át, a várrom pedig gazdátlanná vált. Egy 2001-es terepbejárás szerint Jeszenő középkori erőssége egyre jobban pusztul, falait és épületeit ismét birtokába vette az erdő.

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 333. 334. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, reprint 1996}  308. 311. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990}  97. 98. old.
Dr. Ferenczy Sándor József: Vár állott…{Műemlékvédelem 2000} 293. 296. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 309. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 304. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond…{1977} 119. old.
Engel Pál: Az ország újra egyesítése. I. Károly küzdelmei {Századok 1988} 116. old.
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti… kislexikona {1996} 111. old.
Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 133. 135. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 145. 146. old. 
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} 50. 51. old.
Borovszky Samu: Zemplén vármegye {1900} több helyen
{Szatmári Tamás} 

GPS: É 48° 53.463 (48.891052)
K 21° 54.647 (21.910780)

A Szlovákia K-i vidékén található Homonna {Humenné} városától D-i irányban fekszik Várjeszenő {Jasenov} települése. A kicsiny faluból a kék színű turistajelzésen indulhatunk el a D-felé emelkedő, 392 méter magas Várhegy meghódítására. A sűrű erdővel benőtt középkori várromhoz mintegy félórás, erősen emelkedő, a hegygerincen nyílegyenesen vezető gyalogösvény vezet.

Nógrád Megye Várai
NVA