Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vučjak KamenskiHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega vármegye - Kővár, Kamengrad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

„…A Pakrácról Pozsega felé vezetőútról, Kamenskánál kell Striježevica (ahol római emlékek is találhatók) felé lefordulni, hogy mellette, Kővár-hoz (Kamengrad) juthassunk. Itt meglehetősen jelentős romok maradtak fenn, abból a késő középkori várból, melyet jelenleg dús erdő takar el. A belső várba, egy torony aljon keresztül lehetett bejutni. A belső vár nagyon romos, egyedül csak a helyiségek némi maradványai láthatók. A várnak ezt a részét, valamivel távolabb, erős fallal övezték, amit déli irányban négy félkör alakú (un héjj/Schalen ) toronnyal erősítettek, a keletnek esőötödik torony, ahol a ciszternai volt megtalálható, különösen erős volt, míg a hatodik, félkör alakú torony az északi oldalon ugrott ki, ennek a fallal övezett területnek a bejárata nyugaton volt, ahol valamikor egy őrház is állt. Mindegyik félkör alakú tornyon, kisebb fegyvereknek való lőrések figyelhetők meg.

A vár tulajdonosa, Treutul (nevnói Trötöl)) Miklós, egy gazdag Pozsega és Valkó vármegyei nemes volt, ám halála után, a király, Garai nádornak ítélte oda, mivelhogy maga Treutul Miklós, ajándékozta néki. Ennek ellenére Treutul nagybátyja, Cseh (lévai Cheh) Péter ragadta magához a várat. A XV. század kezdetén, Zápolya (Szapolya) János király bírta, Ferdinánd király azonban, 1528-ban Hoberdanz Johannak adományozta (ám ez csak papíron maradt adományozás volt), így Ferdinánd király 1535-ben, ettől visszalépve, saját jogán Tahy Ferencnek és Györgynek adta át, sőt Ferencnek ezt a birtok adományát, még 1564-ben is megerősítette, amikor a vár, már rég a törökök kezében volt. A törökök, 35 lovast és 50 gyalogost tartottak benne. Egy 1702-es összeírás, már teljesen romként említik meg…”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Kővár név alatt szereplő vár, 1388-ig a király tulajdonában volt. Eztán a Treutel (ejtsd: Trajtel, de mondják Trötöl-nek is) családé 1399/90-1421-ig, aztán az Alsániaké 1422-1437-ig, majd a Thallóczyaké (1437-től). A vár és uradalmának birtokosa 1498-ban a Szapolya család volt. A vár az 1565-ik esztendőben, a kemenszkói nahije központja volt.

A vár mai állapota:

A szálerdővel borított hegy csúcsán található vár, meglehetősen tekintélyes romokkal, maradványokkal bír. A romok méretéből adódható benyomásokat, azonban jelentősen lerontja az a tény, hogy még az általunk felkeresett, lombtalan időszakban is, annyira benőtte az iszalag, hogy a vár egésze áttekinthetetlennek volt minosíthető. A Gjuro Szabó által 1915. körül készített alaprajz, viszont pontosnak tekinthető, így aki felkívánja keresni a várat, annak mindenképpen ajánlott, hogy egy alaprajzi vázlat a rendelkezésére álljon. Ha ez meg van, akkor már könnyen eligazodhatunk. A külső vár, a félköríves tornyok miatt 16. századinak tekinthető. A belső várnak ennél korábbinak kell lennie. A belső vár a felmenő falai, illetve a belső vár déli és nyugati oldalán található terepalakulatok alapján, a vár magját egy „U” alakú palotaszárny képezhette, amit északon egy egyenes és vastag fal zárt le, közepén egy tekintélyes méretű kaputoronnyal. A kaputoronyban máig jól megfigyelhetők, az egykori csapórács számára kialakított vájatok, de a kapu kőkeretezésének egy része is. A vár ivóvíz ellátását szolgáló ciszterna részére, egy külön várfalrendszert alakítottak ki. A ciszternát, a vár alapzatát képez mészkoaljzatból vágták ki.

Összesítve:

a vár felkeresése a tekintélyes maradványok miatt feltétlenül ajánlott, jóllehet a környező táj még máig magán viseli az elmúlt háborúk nyomát. Ráadásul a sűrű növényzet miatt, csak egy kora-tavaszi időszakban érdemes felkeresni.

A várat bejárta: dr. Montskó Péter – Szatanek József, 2005. 04. 04.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

GPS: É 45° 30.158 (45.502628)
K 17° 33.884 (17.564735)

Kamengrad (Kővár) vára, legkönnyebben a magyarországi Drávaszabolcs - Donji Miholjac határátkelőhelyen keresztül közelíthető meg, mégpedig az alábbi útvonalon: Donji Miholjac központjában jobbra, Virovitica (Slatina) irányába haladunk végig a Dráva horvátországi oldalán (D. Miholjac - Moslavina Podravska - Čadavica). Csadavica falu közepén, Donje Baze irányába, balra (azaz délnek) fordulunk le, majd Mikleuš faluig haladunk. Itt jobbra, Voćin irányába megyünk, majd a falut teljesen átszelve, akár érintve az athynai várat is, Pozsega (Pakrac) irányába haladunk délnek. A nagyon szép hegyi környezeten átvezető, viszonylag jó minőségű helyközi úton, kb. 15 kilométert, megyünk tovább, míg egy tisztáshoz nem érünk. A tisztásban egy Y elágazót találhatunk, melynek jobb oldalán egy zöldre festett Jelena-nak nevezett vadászház együttes áll. A várhoz vezető útra, a vadászházzal szembeni, azaz az Y elágazás bal szárára térhetünk rá. Ez egy erdészeti út kezdő szakasza, mely egy sorompóba végzodik. A sorompó környékén romos épületek találhatók, ahonnan autóval tovább már nem tudunk haladni, így itt kell leparkolnunk. Az erdészeti úton, a sorompó után, kb. 100 métert kell megtennünk, hogy a jobbra letérő, piros körrel jelzett turistaúton, kb. 45 perc után fölérjünk Kővár romjaihoz. A turistaút fokozatosan emelkedve, egészen a vár lábánál található fennsíkhoz ér. A vár innentől saját belátás szerint már könnyedén megközelíthető.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban