Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Velika - VelikeHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

„…Valamivel délkeletebbre fekszik Velika települése. Ezen helyiség fölött emelkednek Velika várának maradványai, amit a XV. században a Velikai és a Békeffy család bírt, sőt, miután 1435-ben, a birtokot megosztották, Velikát az alábbiak szerint is megemlítették: „ …unum palacium stratum et longum, aedificiis ornatum, una turris tecturis carens ac in medio ejusdem castri Ðuaedam domus seu camere deserte et una cisterna seu puteus ” Az 1702-es összeírásban azt állítják, hogy a vár, már emberemlékezetek óta áll. Mindenképpen egy hatalmas birtoknak a székhelyének kellett lennie. Velika településén, a törökök kitakarodása után, két templom is fennmaradt, az egyik, a jelenlegi plébániatemplom, a másik valaha egy kolostorhoz tartozott, melyben, még valamiféle gótikus kori is fennmaradt.

Az erősség nagyon alkalmatos módon helyezkedik el, a megközelítése – miután egy kőszál szegletében fekszik – még ma is nagyon nehézkes, az egyik oldalát, mely azon szomszédos hegy felé irányul, ahonnan a várhegy legkönnyebben megközelíthető, egy éllel látták el. A vár nagyon kicsi volt, igazából nem más, mint egy nagyobb fajta lakótorony, melyet három részre osztottak. A vár háromszögletes részében, szintén lakóhelyiségek voltak, itt még a kandallók nyomait is megfigyelhetjük. A középső részét nyilvánvalóan, szintén e célból alakították ki, sőt arról, hogy itt legalább két szint is volt, a falban lévő számos nyílás tanúskodik, melyekben gerendák helyezkedtek el…”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Velike név alatt szereplő vár és birtoka, 1250-1489 között, a Zsadány nembeli Velika családé volt, majd 1489-től a török foglalásig a Beriszló családé lett. A váraljai, mezővárosi települést 1435-ben oppidumként, említik meg. A hódoltság alatt, a pozsegai nahijéhez tartozva is városi ranggal (1565.), és háne adóbesorolással rendelkezett. Az itteni ferencesek obszerváns irányzatú kolostora (1435-1503.) a törökök alatt is nagy jelentőséggel bírt. A mezőváros, Szt. Máriának szentelt plébániatemplomát, 1332. és 1435. között sokszor említették, s ekkoriban a pozsegai főesperesség alá tartozott.

A vár mai állapota:

A vár, az utóbbi évek karbantartásai és rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően, kitisztítva várja a látogatókat. A visszafalazások miatt, a vár szerkezeti kialakítása is világossá vált. A jelenlegi romok alapján, a vár három osztatúnak tekinthető. Az északi oldalt egy tekintélyes, többszintes, alaprajzában háromszögletű lakótorony zárja. A torony, belső, északi sarkában, az egykori kandallók és a füstelvezető csatorna maradványai is jól megfigyelhetők, mint ahogy az egykori födémeket tartó gerendák fészkei is. A vár déli részét, a szakcikkek alapján egy legalább két emeletes palotaszárny zárta, az első szintjén egy kápolna maradványaival. A vár harmadik részét a magas falakkal határolt várudvar képezte, melynek egykori bejárata a keleti várfal közepén nyílott, egy kettős kapu formájában. A kapu előtt egy falmaradvány található. Hogy ez a fal egy külső, övező fal részét képezte-e, vagy csak önmagában állhatott, az, ma már nem állapítható meg. Ha volt is valamiféle külső fal, az csak egy falszoros-szerűségként jelenhetett meg, tekintve, hogy a várplató majd egészét, jelenleg is a mai vár területe foglalja el.

Összességében a vár felkeresés ajánlott, miután a vár aljában található, egykori ferences kolostor is sok meglepetéssel szolgál (pld. játékmúzeum, vagy az erődített harangtorony), de elfáradva akár a helyi, termálvizes fürdőben is pihenhetünk egyet.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 
A Pozsegai völgység várai és kastélyai (II.) a „Građevinar” című folyóirat, 57. évfolyamának (2005.) 2. száma

GPS: É 45° 28.274 (45.471233)
K 17° 39.215 (17.653582)

A drávaszabolcsi határt átlépve egyenesen Našice-nek megyünk, majd a települést az elkerülő úton kikerülve, tovább megyünk Slavonski Brod irányába. A Krndija hegység hágóján átérve, Duboka településénél nyugatnak, Pozsega irányába kell letérnünk. Ám kb. 3 kilométer után erről a főútról is le kell térnünk, mégpedig Kutjevo irányába. A faluba beérve, az utunkat egyenesen folytatjuk Kaptol felé. Velika falva, Kaptoltól már csak 6 kilométernyire található. A falu főutcáját keletről érjük el, így itt jobbra, északnak kell fordulnunk, míg el nem érjük a főteret, ahol az egykori ferences kolostor épületegyüttesével találkozhatunk. A kolostortól jobbra tartó utcán kell tovább menünk, melynek során először érintjük a termálvizes strandot (jobbra), majd szinte a faluból kiérve, egy balra található, füves területet találunk. Itt kell leparkolnunk ahhoz, hogy a várba gyalog feljuthassunk. A füves parkoló nyugati oldalánál folyó patakon átmenve, már a várhoz felvezető ösvényhez érünk, mely jó kiépítettsége ellenére is, meglehetősen meredek.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
29OktÁrvaváralja - Árva
21OktZágráb - Medvevár, Medvedgrad  ▪  Zágráb - Vár  ▪  Zágor - templom
Ajánlott látnivalók
Vár
ÖsküVár
Janyavár
SióagárdJanyavár
Keresési előzmények
Velika - Vár