Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyszőlős - VinohragyivUkrajnaKárpátaljaUgocsa vármegye - Szőlősvár, Ugocsa, Kankóvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Nagyszőlős (Vinohragyiv) várának romjai a város fölé emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán omladoznak.

E vidék királyi tulajdon volt, itt húzódott a királyi vadaskert határa, erre utal a mai Szőlősvégardó neve is.

I. Károly 1307-ben az oligarchák egyik legnagyobbikának, a Borsa nemzetségből származó Beke tárnokmesternek adományozta Szőlőst, aki itt erős várat építtetett, melyet 1308-ban említenek. Később a Borsák Csák Mátéval szövetségben felkeltek a király ellen, aki Debrecen mellett verte le a felkelők seregeit. Borsa Kopasz nádor Sólyomkő várában esett fogságba, a király itt le is fejeztette. A szőlősi várat 1315-ben Jánki Tamás elfoglalta I. Károly részére. Az ostrom során a vár elpusztult. Az uradalom a király első felesége, Mária tulajdona lett, később is királynéi birtokként szerepelt.

A szőlősi vár újjáépítése a Perényi család nevéhez fűződik, amely Zsigmond királytól kapta örök adományul hűséges szolgálataiért. Az 1399-ben kiadott oklevél várépítési engedélyt is tartalmazott. Néhány évvel később kapták meg Nyaláb várát is, így a Perényi család Ugocsa vármegye legnagyobb földbirtokosa lett.

Perényi Ferenc 1554-ben feleségül vette Bebek Ferenc lányát. Később apósával együtt elszakadt I. Ferdinándtól és János Zsigmond erdélyi fejedelem pártjára állt. Több alkalommal megtámadta a császári seregeket, amit megbosszulandó Wolfgang Pucham tábornok megostromolta a nagyidai várat (Perényi birtokát) és lerombolta azt (a történetet Arany János is megírta „A nagyidai cigányok” című művében). Izabella királyné visszatérését követően Perényi elfoglalta a szőlősi kolostort és kifosztotta (a néphagyomány szerint azért, mert a szerzetesek fogva tartották a főúr lányát).

A császáriak sem maradtak tétlenek: Telekessy Imre felső-magyarországi főkapitány előbb a kovászói várat vette be, majd ostrom alá vette a szőlősi várat is. A több napos ostromot követően Perényi Ferenc és családja fogságba esett.

A várat Székely Antal kapitány újjáépítette, de még abban az esztendőben az erdélyi hadak Balassa Menyhért (Balassi Bálint, a költő nagybátyja) vezetésével megostromolták. Időközben Telekessy Imre is visszatért hadaival, így Balassa javaslatára megállapodást kötöttek, miszerint a védők minden ingóságukkal elvonulhatnak, a várat pedig lerombolják. Ez 1558-ban történt, a vár azóta is romjaiban áll...

A szőlősi várat a néphagyomány Kankó várának nevezi. Az elnevezés az itteni ferences szerzetesek durva kalikóból készült csuhájáról származik. A Kankó név 1573-ban fordul elő először írásban.

Az elhagyott várat és környékét a környékbeliek az elmúlt évszázadok során a teraszos szőlőművelés „építőanyagául” használták.

A szabályos négyszög formájú vár méretei 46,9 x 44,8 m, a sarkokon szögletes bástyákkal, a déli oldalon kaputoronnyal. A szabálytalan kövekből falazott várból legépebben két lőréses bástya maradt fenn. A vártól északra egy szögletes őrtorony állt, romjaira később egy kis barokk Kálvária-kápolnát építettek. A vártól délkeletrere, 50-60 m távolságra lévő halmon állt a ferences rendi szerzetesek régi kolostora és temploma, melynek romjai még láthatók.

Forrás:

Deschmann Alajos: Kárpátalja műemlékei. Bp. 1990. 139-140.

Zubánics László újságcikke nyomán.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996.

GPS: É 48° 8.449 (48.140823)
K 23° 3.002 (23.050041)

INFORMÁCIÓK: A várostól keletre emelkedő Fekete-hegy város felőli alacsonyabb dombnyúlványán találjuk a romokat, amelyeket autóval is meg lehet közelíteni a domboldalon vezető földúton. Az alaprajzokon gyakran feltüntetett Ferences kolostor csekély maradványai a várromtól kb 60 m-re délkeletre vannak.

Nógrád Megye Várai
NVA