Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Podcetin - CetinskiHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Cetin

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

„… Cetin várát (Cetingrad) még mindig Ferdinánd 1527-es királlyá választásával említik együtt. Az 1864-es kataszteri térkép még egészben ábrázolta a várat. Egy kitűnő, 1790 körüli időből származó alaprajzon kívül, több más, későbbi alaprajz is található a zágrábi országos levéltár emlékeit védő bizottságnál. Annak ellenére, hogy még 1866-ben is a várban kapott helyet a határövezet katonai parancsnoksága, a várat kevéssel ezután, a határőrvidéki hatóság megrendelésére eladták és lebontották, csak fényképek maradtak fenn a vár utolsó napjairól. Persze az a régi cetini vár, melyben egy királyt választottak, ekkorra már rég nem állhatott: a várat 1559-ben alapjaitól fogva felújították, de ez is elpusztult 1581-ben, 1638-ban aknával repítették a levegőbe, 1646-ban elfoglalták és lerombolták, 1670-ben török várrá lett és újból teljesen kijavították. Egy török leírás szerint (jelenleg a zágrábi régészeti múzeumban van) a Dren�ulának (ejtsd: Drendzsula) nevezett lakótornyot 1756-ban (vagy 1765-ben) Mehmed pasa építette, a Hergarska tornyot 1739-ben Ali boszniai pasa. Még 1849-ben is felépítettek egy hatalmas kaszárnyát, 50.000 forintért. Így nem is csoda, hogy Cetin vára, teljesen másféle képet mutat, mint a többi várunk: itt nincsenek kör és félkör alakú tornyok, hanem a helyükön olyan sokszögletű bástyák (ágyútorony-tabija) vannak, amilyeneket a török építészek előszeretettel alkalmaztak a XVI. századtól kezdve. De megtették azt is, hogy ilyen tabijákat építettek a régi várak helyén is, mint a Dren�ulának nevezett főtoronynál, ami nem volt más, mint egy kibővített középkori lakótorony ( berchfrit ). Mostanra, hogy leomlottak a később hozzáépített falak, előbukkant a torony magja is. Cetin várát egy török erődítménnyé alakították át, majd egy határőrvidéki kaszárnyává . A tabijákat, az alábbiak szerint nevezték el: a főbejáratnál volt a Bég tabija, délen a Nebojša, nyugaton, a Cigány kapunál a Hergerska, északnyugaton a Lenkovich tabija.

Nagyon érdekes az az 1790-es, Cetin elfoglalásakor készített kép, mely meglehetősen hűen ábrázolja Cetint, jelenleg a zágrábi Országos levéltárban található. Eszerint a főkapu elott volt egy mecset, a Dren�ula körül, a várnép házai álltak, a cigány kapun keresztül, a Hergaszka toronynál volt a külső vár kapuja, a Hergerska és a Nebojše tabija között a pasa palotája volt. Egy 1866-os fénykép a várat északról ábrázolja: balra van a Lenkovich bástya, középen a Dren�ula, fából készült őrgórékkal, előtte egy pártázatos várfal volt, a felvonóhidas várkaputól jobbra, a Bég tabija volt. Mindent összevéve: a lebontott cetini várnak, csak a legkisebb része lehetett az a vár, mely kapcsolatba hozható a horvátok király választásának emlékével.

Cetin birtokát Vegliai János herceg kapta meg Cetint Zsigmond királytól ajándékként, mivel kiszabadította Mária királynét (1387), János fia Miklós, újabb megerősítést kapott Cetinre, Zsigmondtól, majd Cetint zálogba adták legelőször a Zrínyieknek, aztán 1429-ben, az okicsi Bevenjudiak, akik, aztán az 1435-ben meg is vették. A Bevenjudiak a Bović közeli Ostrožinról, Osztrozsiniaknak is neveztették magukat. Miután a Frangepánok összetűztek Zsigmonddal és bánjaival, a Thallóczy fivérekkel, Miklós fia, Jánost (akit Hansnak is nevezetek) korai halál ragadta el, ezért ezt a jószágukat apósa, Nelipich Iván örökölte meg, ám jogilag továbbra is Frangepán jószág maradt. 1438 körül a Frangepánok kiváltották Cetint, majd a birtokaik 1449-es megosztásakor János fia Györgyhöz került. Ettől kezdve a Frangepánok ezen ágát, cetinieknek nevezték. Cetini Frangepán János Udbinánál esett el 1493-ban, fivére mint kalocsai érsek halt meg 1521-ben, az utolsó cetini herceg, János fia Ferenc, ugyanezt a tisztséget viselte és 1542-ben halt meg, ezután Cetin a Frangepánok slunji ágához tartozott. 1536-ban egy időre, a törökök ragadták el Cetint, majd 1578-ban Rudolf király foglalta vissza, ám már 1584-re a vár tönkre ment, ezért felhagyták. Ezután Frangepán Miklós szerződést kötött a boszniai pasával, hogy Cetint pusztán hagyják, de a törökök ebbe nem mentek bele, ám 1636-ban egy időre mégis csak felhagyták, és Frangepán Farkas (Vuk), 1638-ban engedélyt kapott arra, hogy a várat aknával levegőbe repítse. A harcok ennek ellenére tovább folytatódtak: a törökök 1646-ban elfoglalták Cetint, ám Frangepán Gáspár visszafoglalta és leromboltatta a várat. 1670-től Cetin végleg a törököké lett, a császári haderő, hiába vette ostromzár alá 1737-ben, Cetint, sőt, Etyimovity (paša Ecimović) pasa arra adott utasítást, hogy a várat tovább erődítsék. Csak 1790-ben foglalta el a várat Wallisch generális, de a törökök nem feledkeztek meg e várukról, és1809-ben újból elragadták egy kis időre Cetint, sőt szerencsét próbáltak 1813-ban és 1834-ben is, de ekkor már nem jártak sikerrel …”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Cetin név alatt szereplő vár, 1387-ben, a király tulajdonában volt, majd adomány útján a Frangepán család kezére került. A család 1449-es birtokmegosztása után, Cetin a Frangepán család cetinnek nevezett ágáé lett, majd 1520-tól a szluini ágé lett 1527-ig. A várhoz tartozó település plébániatemploma, a goricai főesperességnek fizette a tizedet.

A vár mai állapota:

A várat egy olyan szerencsés időszakban sikerült felkeresnem, amikor a vár védelmére alakult „Cetini várbarát Társaság” épp a vár kitisztítási munkálatainak a végén járt, így leszámítva a fényképeken zavarónak tunő idegen elemeket (autók, személyek, létra), a vár a korábbi, sűrű növényzettől megtisztítva, nyugodtan körbejárható és fényképezhető volt. Sőt, az egyesület éppen a helyszínen tartózkodó elnökétől azt is sikerült megtudnom, hogy további, felújítási munkálatok is tervbe vannak véve, amihez még a vár részletes geodéziai felmérését is elvégezték. A terveket jelenleg a karlovaci Megyei Múzeumban őrzik. A fenti ismeretek alapján feltehető, hogy a vár pár év múlva egészen más képet fog mutatni.

Maga a vár Cetingrad városától kb. 3 kilométerrel délebbre, egy Podcetin-nek nevezett település felett található. Autóval szinte az egykori főkapuig lehet eljutni.

A várba bejutni, jelenleg az északnyugati sarokban található, egykori főkapu földig leomlott romjai fölött lehet. Ezután juthatunk a középső várba, melynek övező falai, szinte teljes egészükben végigjárhatók, igaz a fal helyenként az udvar szintjéig leomlott. A középső vár belülről csak sáncként, illetve a csak földhalomként megjelenő bástyái, kívülről még mindig 6- 8 méter magasak. A középső vár déli és nyugati fala elott húzódó külsővár, szintén ugyan ilyen állapotban látható. A belső vár, a középső vár közepén, egy sziklás, kb. 5 méter magas kiemelkedésen helyezkedik el. A belső vár nyugati, déli és keleti falai magasan állnak, ám az északi fal, a belsovár udvarának szintjéig leomlott. A falak egykori magasságára, egyedül a nyugati oldalon található támpillér utalhat, mely, még most is kb. 4 méterrel emelkedik az udvar fölé. A belső vár déli sarkában, egy boltozott, egymásba nyíló teremsor húzódik. A belsővár déli sarkán, az egykori övező-falakból kiugratott, török építésű, négyszögletes torony maradványai vannak, melynek belső kialakítása jelenleg is jól látható. A torony külső homlokzata mára már eltűnt. De eltűntek a középső vár déli fala mögötti sáncok aljában húzódó laktanya és raktár épületek is, sőt még terepalakulatok formájában sem figyelhetők meg. Ezzel szemben a középső vár keleti fala mentén egy hosszú épületsor maradványa észlelhető (érdekes, hogy erre az oldalra egyetlen korabeli alaprajzi felvétel sem utal).

A várat 2007. 04. 30-án bejárta: dr. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József.

/Szatanek József/

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 
Branko Nadilo: A Kordun hegység déli részén található várak áttekintése és Cetin vár romjai, „Građevinar” folyóirat 2002/54. évfolyamának 11. száma . 

GPS: É 45° 8.300 (45.138336)
K 15° 43.907 (15.731783)

Cetin várát, illetve a várnak helyet adó Podcetin települését, legkönnyebben Karlovac irányából lehet megközelíteni. Ehhez le kell hajtani a Zadar-ba vezető autópályáról és rá kell térni a régi, Karlovac - Zadar közti 1-es főútra. Ezen a főúton egészen Slunj városáig megyünk, ám mielőtt beérnénk a városba, balra, a Cetin táblának megfelelően kell leknyarodnunk. Ez az elágazás, a településre behajtó főút elején található, ott, ahol egy parkolót is kialakítottak azoknak, akik a Korana folyó itteni vízeséseire kíváncsiak. Ha az elágazást sikerült megtalálnunk, nincs más teendőnk, minz végigautónunk Cetingrad településéig. Azonban a vár NEM itt található, hanem Cetingradtól kb. 4 kilométerrel délebbre lévő Podcetin települése fölött. Podcetin települése felé haladva, a vár megtalálása már semmi problémát sem jelenthet, hisz a látványa az utolsó kilométereken, már végig kísér utunkon. Podcetin településére beérve, a váraljában található első jobbra vezető kanyarban lefordulva, akár a vár területére is behajthatunk.

Nógrád Megye Várai
NVA