Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Počitelj - VuksaniHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Vukszán vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Počitelj, Vuksanova gradina –  Pocsitelj, Vukszán vára

Počitelj, Vuksanova gradina –  Pocsitelj, Vukszán vára
Vármegye: Lika-Korbava vármegye, Goszpicsi járás (1914.)
Ország: Horvátország 
Régió: Horvát-Szlavónország 
Helységnév 1: Počitelj
Helységnév 2: zaselak Vuksani
Várnév 1: Počitelj (Pocsitelj)
Várnév 2: Vuksanova gradina (Vukszán vára)
A vár története:
Lika jelentősebb várai közé kell sorolnunk 
Pocsitelj
(Počitelj) várát, amely Pocsiteljtől valamivel távolabb, a helyiek által 
Vukszan várának (Vuksanova grad
) nevezett helyen található. Devčić leírása alapján, a vár háromrészes volt: az egyik részen egy 13,5x1,3 méteres épület volt, mellette egy kisebb 10x4 méteres. Innen egy fal indul nyugatnak kb. 17 méteres hosszúságban, a végén egy nagyobb épülettel. A külsővár előtt egy 12 m hosszú és 6 m széles épület romjai találhatók. A várat 1263-ban említették meg először, amikor is IV. Béla király elcserélte Pocsiteljt a Mogorovics nembeli Péter némi más földjeire. A vár 1332-ben Valaskovics György tulajdona, majd 1345-ben Nelipics János cetini grófé, 1371-ben pedig Bellantis Péter buskai grófé.
A Zsigmond király elleni felkelés idején, Pocsitelj a lázadó Palizsnai Iváné és a Horváti fivéreké, így vegliai Frangepán V. Iván ostrom alá fogja a várat, majd kiéheztetéssel kikényszeríti a vár átadását. A vár 1393-1524. között, a korbavai Kurjákovics grófok birtoka.
Forrás: Gj. Szabo 1920.
Sredovječni gradovi… (Zagreb, 207-208. oldal)
--- / ----
7.12 Pocsitelj – Počitelj, Vuksan grad
Pocsitelj legkorábbi említését egy 1263-as oklevélben találhatjuk, melyből kiderül, hogy az itt birtokos Tolimirovics Péter elcserélte birtokát, vagy csak szerette volna, négy, a megye északnyugati részén lévő birtokra. Az egész birtokcserét a király kérésére hajtották végre, aki a Lika megye végében lévő korábbi megyeszékhelyet, szerette volna a megye középre átteni. A csere után a király, a Goszpicstól nem messze lévő, Vuksanov varoš nevű falucska (zaselak Vuksani) fölötti, ma Gradinának nevezett hegyen (741 m tszfm) egy várat építetett. A várnak helyet adó domb, már a velebiti masszívum része, s megközelíteni is csak a Velebit irányából lehetett, ahogy Devčić írja [24]. 
A vár két épületből és egy fallal övezett várplatóból állt. A nagyobb épület (A), a Devčić által közölt méretek alapján, 13,5x7,3 m és két részre osztott volt. Devčić [24] a 20. szd. elején még ablak és ajtó maradványokat is látott. Az épület fala alul 1,8 métert tesz ki, mely később 1,5 m-re csökken. Az építmény falai belülről már elpusztultak, de kívülről még 8 m magasan álltak. Az épület közelében, kb. 4 méternyi távolságra, Devčić egy ciszternát is látott. A nagy épület mellett egy kisebb építmény (10x4 m) maradványai is látszódtak (B). A védőfal ettől az kisebb épülettől tartott nyugatnak kb. 17 métert, majd belekötött a nagyobb épület délkeleti oldalába, egy kb. 34 m2-es udvart alkotva. A várfal vastagsága 1,5 métert tett ki, s Devčić idejében még 5 m magasan állt. Északon, a várfal előtt egy harmadik, 12x6 méteres épület maradványai voltak. A Devčić által közölt adatokat, a közelmúlt háborús cselekményei okán, személyesen nem volt mód ellenőrizni a vár romjainak mai állapotát. A külső várfal lekerekített sarkai, ahogy ez Kukuljević rajzán látható, valamint a négyzetes torony, amit Devčić leírásából, mint „kisebb négyszögletes építmény” ismerhetünk, arra utal, hogy a vár a 13. szd. végén épülhetett, s ez a datáció megegyezik Pocsitelj nevének első, középkori okiratos, 1263-as említésével. Pocsitelj igen jelentős várnak számított Lika megyében, melyben 1334-ben Vlatkovics György főúr élt. A vár 1345-ben már Nelipics Iván cetini gróf birtokában volt, majd 1371-ben, a pocsitelji és buskai gróf, de Bellantis Péter volt. A horvát főurak Mária magyar királynő elleni mozgalma idején a vár ura Palizsnai János, vránai prior volt, így 1387-ben a királynő hű, magyar főurakat is ebben a várban tartották fogságban. Az itteni fogságból kiszabaduló korbáviai Kurjákovicsok 1393-ban megszerzik a várat s tartják is egészen 1527-ig. A vár és birtoka 1479-től, a Kurjákovics nembeli, Karlovics Iván tulajdonában volt. A vár valószínűleg 1522 előtt kerülhetett a törökök kezére, mivel a Karlovics Iván és Zrínyi Miklós közötti örökösödési szerződésben még általánosság szintjén sem említik meg. A török 1577-ben, biztosan tartott a várban helyőrséget, amiről egy ez évi okirat tanúskodik. 
[24] ibid.
Forrás
: Krešimir Matijević: Naseljenje Like
--- / ---
Engel Pál adatai alapján:
Pocsitelj - 
Počitelj, H
Mint castrum, Šubić Pál báné (1300), majd a Nelipčićeké volt, akik 1345-ben átengedték I. Lajosnak. Ezóta királyi vár (1351, 1352), a horvát báni tiszt tartozéka (1359). De Bellantis Péter honorbirtokos (1367, 1371). 1386/87-ben Palisnai János vránai perjel tartotta elfoglalva. Később, valószínűleg már Zsigmond korától, a Korbáviai grófoké volt. Korbáviai Jánosé (1467, 1479), Corvin Jánosé (1490), Korbáviai Jánosé (1509).
--- / ---
Pocsitelj (Počitelj)
XIII. század végi királyi várának [19] volt a legnagyobb lakótornya a középkori Horvátország és Szlavónia területén. A karakteres elhelyezkedésű lakótornya, a kőszál legmagasabb pontján fekszik, a külső várban lévő kapuzattal, a lakótornyot övező falazattal, valamint feltehetően, egy kaputoronnyal (17. ábra). Tekintettel arra, hogy a területét egy meredély osztja meg, bemenni csak valamiféle fa konstrukción keresztül lehetett, a falakkal övezett védett területre. Ám magának a kapunak a nyílása nem maradt fenn.
[19] Klaić, 1976.: 378. oldal. A karakterisztikáját az adta, hogy Pocsitelj, IV. Béla, horvát-magyar király foglalta el, majd bizonyos más birtokokért cserébe visszaadta azt. IV. Béla ott nyilvánvalóan egy új várat építetett, ahonnan jobban megszervezhette királyságának ezt a részét, valamint menedéket jelenthetett, az újonnan támadt ellenségekkel szemben.
Forrás: Zorislav Horvat:
Ulazi u burgove Hrvatske 12 –15. stoljeća , a Horvátországban megjelenő „PROSTOR” kiadvány, Vol. 6(1998), No. 1-2(15-16) Internetes HTM-je.
--- / ---
A vár mai állapota:
A vár romjait 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában közelítettük meg. A vár és környéke jelenleg is el van aknásítva, így csak sajnálni tudjuk, hogy ez az ígéretes várhelyet nem lehetett felkeresni. 
 /Szatanek József/
GPS: É 44° 26.452 (44.440861)
K 15° 25.551 (15.425845)
Nógrád Megye Várai
NVA