Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Versec - VršacSzerbiaVajdaságTemes vármegye - Érsomlyó

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Rudolf Šmit szerint: Versec - Vršec – Valószínűleg a XV. században építették. Már 1456-ban elfoglalja a török, de nem sokára újra elpusztítják, 1552-ben végleg elfoglalják. 1717-ben szabadul fel [57]. Csak a torony maradt fenn, a többi részének csak az alapjai láthatók [57] Archeológiai Értesítő 1886. 49-51. oldal; Mileker-Jovanovics Vrsački grad (1934).

Engel Pál adatai szerint: A középkorban Érsomlyó (Érdsomlyó) név alatt szereplő birtok, 1323-1411-ig a király birtokában volt, majd adományként a szerb despotákhoz került (1411-1459.), aztán a Szilágyi család birtokolja (1459-1461.). A vár birtokosaként jelenik meg Dóci Péter (1472-1494.), majd újra a királyé (504.). A váralját képező település, mindig is a vár tulajdonosához tartozott. A török hódoltság alatt (1554.) városi rangja volt és heti piactartásra is jogosult. A hódoltság alatt Semliknek nevezett település, háne adóbesorolással, a semliki nahije székhelye volt. A településen található domonkos kolostort 1241-től 1551-ig említik meg.

A http://www.vrsac.com honlap alapján: Versec középkori, váraljai települése, a 15. szd. elején, pontosabban, Zsigmond király, egy 1427-es oklevelében tűnt fel legelőször. Az oklevél alapján arra lehet következtetni, hogy ekkoriban építhették fel a verseci lakótornyot, hogy az állandósult török veszélyt a torony felépítésével elhárítsák. A birtok ekkoriban, Brankovics György, szerb despota tulajdonában volt. A verseci lakótorony építési módja, nagyban hasonlít a szendrői vár tornyaihoz, így az is feltételezhető, hogy a verseci várat a despota, inkább Szendrő 1439-es eleste után építette fel, hogy védelmet biztosítson a Bánátban található birtokainak.

A török uralom e vidéken, 1552-től, egészen 1716-ig tartott. A török rabiga lerázásáért a vidéken 1594-ben egy felkelés is kitört, melynek céljai között, a térség szerb és román lakosság adóterheinek a csökkentése is szerepelt. A felkelést vérbe fojtották, A török megszállók kiverése után Versec térségét a Temesi bánsághoz csatolták. Versec ekkor (1718.) az un. Verseci distritio-nak a központja lett, mely 72 települést, és mintegy 3.500 portát foglalt magába. A törökök távozása után, nagymértékű német betelepítés indult meg, akik a terület domboldalainak szőlőművelés alá fogásáról váltak ismertekké. A térség így igen hamar Európa egyik legjelentősebb, minőségi bortermelési központjává vált. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy már a magyar királyok a 15. században is 10,50 dukátot adtak egy itteni hordó borért.

A vár mai állapota:

Az impozánsan magas várhegyre, egy jó minőségű, de igen kanyargós aszfaltút vezet fel, így a bejárása sem okoz nehézséget. Az autóval a vár lábaitól 3 percre lehet leparkolni, innen már gyalog kell felkapaszkodni. A kelet-nyugati elhelyezkedésű várból, először a hatalmas lakótornyot és az alját képező sziklát pillanthatjuk meg, majd jönnek a szépen feltárt, és gondosan karbantartott falmaradványok, melyek a várudvar felöl, kb. 1 méter magasak, míg a déli, külső oldalon a 4 méter is elérik. A várba bemenni egykor a vár nyugati végén található, barbakánszerűséggel védett kaputornyon keresztül lehetett. Eztán egy szűk előudvarba, majd egy kapun keresztül, magába a belső udvarba juthatunk. Ennek a területe sem mondható tágasnak. Az udvar déli oldalán egy feltehetően gazdasági rendeltetésű épületsor húzódott, tekintettel arra, hogy palotaként a lakótorony szolgálhatott, hisz a torony minden olyan felszereléssel (kandallók, árnyékszékek, ülőfülkés ablakok, stb.) el volt látva, ami lakhatás kényelmét biztosította. A torony déli oldalánál, az épületsor keleti végében egy ma is kb. 6 méter mély, sziklába vágott ciszterna található. A lakótoronytól keletebbre, a torony aljzatát képező sziklatömbön, egy kisebb platószerűség található, ahol valamiféle elővédmű lehetett. Ezt a platócskát egy sziklába vágott árok választja el a várhegy többi részétől.

A várhegy nyugati végében, egy hatalmas adóállomás található, ami némiképpen lerontja a vár látványát. A központi magját alkotó lakótorony, jelenleg is teljes magasságában áll, hogy volt e tetőzete az nem bizonyítható, mivel a legfelső szintet ma egy pártázatos mellvéd övezi. Amúgy a torony a tetőszinttel együtt, négyszintes volt. A legalsó szint, kb. az első emelete magasságáig feltöltődött. A szinteket födémekkel választották el egymástól és a szintek közti közlekedését is fából ácsolt lépcsőzettel oldották meg. A második emeleti bejárathoz, ma egy vaslépcsőszerkezeten lehet feljutni, de életveszélyes állapota miatt, a feljárás tilos! A várat 2007. március 19-én bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

A vár megközelítése:

Versec települését egy nagyobb vajdasági túra keretén belül kerestük fel, így mi délről értünk a városba. A város központjába vezető főúton kell haladnunk, és az első, jobbra kanyarodó, településközi útra kell rákanyarodnunk. Ezt az utat egy útjelző tábla is mutatja, mely a Veliko Središte irányt jelzi. Ezen az úton, délkeletnek hagyjuk el a várost (Mesić felé) és kb. 2 kilométert autózunk szőlőültetvények között. Az út aztán egyenesen halad a környező települések felé, de mi, az első, balra leágazó úton, a várhegynek vesszük az irányt. Innen a kanyargós út felvezet a várhoz, melynek lábánál leparkolva már szabadon bejárhatjuk és fényképezhetjük a várat. A jó fényképek elkészítéséhez, inkább hétköznapot válasszunk, mivel a vár területe a városlakók kedvenc kirándulóhelye, így hétvégenként viszonylag nagy tömeggel kell számolnunk.

/Szatanek József/

GPS: É 45° 7.366 (45.122765)
K 21° 19.535 (21.325579)

Versec települését egy nagyobb vajdasági túra keretén belül kerestük fel, így mi délről értünk a városba. A város központjába vezető főúton kell haladnunk, és az első, jobbra kanyarodó, településközi útra kell rákanyarodnunk. Ezt az utat egy útjelző tábla is mutatja, mely a Veliko Središte irányt jelzi. Ezen az úton, délkeletnek hagyjuk el a várost (Mesić felé) és kb. 2 kilométert autózunk szőlőültetvények között. Az út aztán egyenesen halad a környező települések felé, de mi, az első, balra leágazó úton, a várhegynek vesszük az irányt. Innen a kanyargós út felvezet a várhoz, melynek lábánál leparkolva már szabadon bejárhatjuk és fényképezhetjük a várat.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
29OktÁrvaváralja - Árva
21OktZágráb - Medvevár, Medvedgrad  ▪  Zágráb - Vár  ▪  Zágor - templom
Ajánlott látnivalók
Kremengrad, Gradina
Gornji KremenKremengrad, Gradina
Alsószemenye
MuraszemenyeAlsószemenye
Keresési előzmények
Versec - Érsomlyó