Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentmárton , Liptószentmárton - MartinčekSzlovákiaFelvidékLiptó vármegye - Baráthegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

templom 
Vármegye: Liptó 
Ország: Szlovákia 
Régió: Felvidék 
Helységnév 1: Liptószentmárton
Helységnév 2: Martinček 
Szentmárton-templom
Rózsahegy város közelében, attól északkeletre találjuk Szentmárton (Martinček) falut, melynek a Barát-hegy (Mnich) lábánál épült középkori templomát egykor várfallal kerítették.
A templomról Myskovszky Viktor 1877-ben így ír: “Tekintve alaprajzát, áll ezen templom egy egyenes zárású szentélyből, melynek keresztboltozatot képező leszelt élű gerincei primitív consolákon nyugosznak; a szentély déli oldalán lévő két ablaka még románkori, félköríves szemöldü, mély és keskeny bélletű, a szentély köralakú boltzárkövének mezején egy nyolclevelű csinos rózsa díszlik. A szentélytől egy félköríves tagozatlan diadalív által elválasztott osztatlan szentély famennyezettel bír, a déli oldalán levő kapuzata csúcsíves, melynek ívezete, leszelt élű ajtóbélletének egyszerű profilü válkövein (Kämpfer) nyugszik. Az ajtó liliom-motivummal díszített vasazata és ajtógyűrűje még eredeti. A hosszhajó tengelyének irányában a nyugati oldalon álló négyoldalú torony kétemeletes, a torony alatti csúcsíves kapuzaton csak a torony felső emeletére juthatni. Érdekes a torony első emeletének csúcsíves ablaka, kőválasztéka helyett itt egy szélesebb falrésszel találkozunk, mely két csúcsíves és keskeny ablaknyílást választ el egymástól. Az ablak mérműve még kezdetleges s constructiv, csak három egymás fölé helyezett háromlobbos körrel díszített.” A szentély északi oldalán lévő sekrestyéről feljegyzi, hogy …”még eredeti csúcsívezetű dongaboltozattal van boltozva, ablaka még románstylű és felette keskeny, s inkább egy lőréshez, mint ablakhoz hasonlít”.
A templomot korábban a templomos lovagokkal is összefüggésbe hozták. Mint azt Pesty Frigyes lejegyezte, Seliga Jakab rózsahegyi plébános a Herberstein grófok levéltárában felkutatott egy okmányt, melyen ez állt: “Herberstein János Godofréd, a templáriusok nagyvisitatora és praeceptora, meghalt 1230. évben Magyarországban tett (templárius) vizsgálata alkalmával, Liptóban, a Szent Márton melletti Mnich hegyen.” Pesty, aki a templomot “hajdan erős kőfalakkal határolt”-nak mondja, bizonytalan abban a tekintetben, hogy a templomos vezetőt itt, vagy pedig a mellette húzódó Barát-hegyen (Mnich-hegy) lévő állítólagos kolostorban temették-e el. Könyöki József – aki tévesen a kisselmeci határba helyezi a templomot – mások nyomán szintén megemlíti az abban eltemetett Herberstein templomos lovagot. Vlado Uhlár régész a DNy – ÉK-i irányban elnyúló, hallstattkori erődítményrendszeréről nevezetes Barát-hegy északkeleti, 608 m magas 4. kúpján – melyre a hagyomány a templomosok kolostorát helyezte – csupán egy őskori vár nyomait találta meg: az 1,5 ha-os területen a púchov kultúra idején emelt, 243,3 m hosszú, patkó alakú sáncon belül középkori épület nyomai nem kerültek elő. Így, ha hinni lehet a régi feljegyzésnek, Herberstein lovagot csak a szentmártoni templomban temethették el. Sajnos az irat elkallódott, így hitelességét vizsgálni ma már nem lehet. 
A templomot szépen és szakszerűen helyreállították. Szentélyében 14. századi freskók szemlélhetők meg. A templom Myskovszky által még látott védőfala mára sajnos teljesen elpusztult, a dombperem jól megfigyelhetően az egykori fal nyomvonalát követi. 
Források:
Myskovszky Viktor: Liptómegye középkori építészeti műemlékei. Archeologiai Közlemények. (1877.) XI. köt. / II. füzet. 59-60.
Pesty Frigyes: A templáriusok Magyarországon. Akadémiai értesítő. 1861. 126-128.
Edelényi Adél: templomos lovagok az európai néphagyományban. Bp. 2004. 85.
Könyöki József: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Archeologiai Közlemények. VIII. kötet. II. füzet. (1870-1871). 94.
Vlado Uhlár: Mních pri Ružomberku v praveku a včasnej dobe dedinnej. Študijné Zvesti AUSAV. Nitra. 1961. (4). 139-179.
Soós Elemér. Magyar várak. Liptó vm. 14. kötet. 5. old. Kézirat. OSZK. Fol. Hung. 3105. 
/Karczag Ákos/ 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 49° 5.460 (49.090996)
K 19° 20.115 (19.335245)
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban