Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Árvaváralja - Oravský PodzámokSzlovákiaFelvidékÁrva vármegye - Árva

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Árva vára

A teljes épségben álló, mintaszerűen restaurált vár végigjárása feledhetetlen élmény a történelmi régmúltra kíváncsi látogatónak. Három külön várrészből áll, amelyek a hegyoldal három magassági fokán egymás fölé épültek.

A bejárati kapu után újabb felvonóhídon át vezet utunk a hosszú alagútba, amely patkó alakban kanyarodik az alsóvár udvarára. Balról a várkápolna, amelyben a dúsgazdag Thurzó főnemesi család sírboltját találjuk. Legfőbb érdekessége a márványból faragott Thurzó György nádorispán {meghalt 1616} síremléke. Tovább haladunk a keskeny folyosókon, boltíves termek és szobák láncolatán, lépcsőkön végig, amelyek felfelé vezetnek. Mindkét oldalról egy-egy kerek ágyúrondella védelmezte a felsővár tömbjét, ami már a hosszúkás sziklagerincet koronázza. A mintaszerűen restaurált helyiségekben, üvegvitrinekben a környező vidék növényeit és állatvilágát mutatja be egy kiállítás, de az erősség régi óraszerkezete vagy a tulajdonos főúri famíliák tagjait ábrázoló olajfestmények is figyelemreméltók. Kisebb udvar sarkában a sziklából vésték ki a 91 méter mélységű várkutat. A vadászterem falát díszítő freskókat még Corvin János liptói herceg megrendelésére készítették a XV. század végén. Mindenütt a történelem ódon levegője veszi körül a tárgyakat, felidézve a régmúlt századok históriáit az erre fogékony látogatókban. Hosszú lépcsősor végén érjük el a Felsővár patkó alakú emeletes tömbjét, melynek végén egy kis őrtornyot találni.

Története: Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1235 előttről való, amikor II. Endre király a Synk nevű hívének adományozta oda a Tátra hegységtől Ny-ra lévő erdőségeket. Az ő leszármazottai a tatárjárás borzalmai utáni nagy várépítési hullámban emelték egy keskeny sziklagerincre Árva várának korai magját. A nemzetség tagjaiból Mikó és Detre viselték a zólyomi ispán hivatalát, tőlük 1254 előtt IV. Béla király elcserélte a felépített erősséget, amely fontos határvárnak számított. Az Árpád-házi uralkodók 1301-es kihalása után anarchikus belháború tört ki a hatalom birtoklásáért az országrésznyi területeken parancsoló bárók között. A Zólyomi nemzetség ismét visszaszerezte Árva várát, de rövidesen meg kellett hódolniuk a Trencsén várából egész felvidéki tartományt erőszakkal létrehozó Csák Máté oligarcha előtt. Befolyását csak az 1312-es rozgonyi csata után vesztette el, amikor Csorba Domokos fia, Doncs mester átpártolt a nápolyi trónkövetelőből magát magyar királlyá felküzdő Anjou Károly Róbert mellé. Jutalmul kinevezték zólyomi erdőispánnak, amelynek területe ekkoriban még magába foglalta a későbbi Árva, Zólyom, Turóc, Liptó vármegyéket.

Korabeli forrás szerint az 1330-as évekre benépesült ezen vidék is, egy várjobbágy családra átlag két ekealj, vagyis 100 hektár szántóföld jutott, de a hegyvidéken jelentős bevételi forrást jelentett még az állattartás is. Árva vármegye ennek ellenére ritka lakosságú volt, összesen hat települést írtak össze a római pápa adószedői 1332-ben. Maga a vár királyi határerősségként működött, bár Nagy Lajos viselve a lengyel koronát is, békesség honolt a tájon. A királyi várnagyok sora csak Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt szakadt meg, aki Oppelni László hercegnek és feleségének zálogosította el 23 ezer aranyért. 1410-től már a Vág völgyében több váruradalmat birtokló. Az uralkodó feltétlen hívének számító lengyel származású Stibor pozsonyi ispán majd erdélyi vajda zálogát képezte. Legsötétebb korszakát 1454-től élte, amikor a szintén lengyel származású Peter Komorowsky kapta meg, aki színleg Utószülött V.

László királyt támogatta, de a valóságban messze környéken rettegett rablólovagként űzte garázda tetteit. Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezért támogatta a harcában, melyet az ellentábornak parancsoló Hunyadi János kormányzóval vívott. Viszonylagos békesség köszöntött be 1462-ben, amikor Giskra vezér meghódolt Hunyadi Mátyás király előtt, aki kegyelmet adott Komorowsky rablólovagnak is, aki megtarthatta árvai váruradalmát. 1471-ben azonban a magyar uralkodóval elégedetlen főnemesek Kázmér lengyel hercegnek ajánlották fel a trónt, aki csapataival átlépte a határt. Csatlakozott hozzá többek között Komorowsky, de a tervük még abban az esztendőben csúfos kudarcot vallott.

Rövidesen eljött a bosszú órája, a pártütő várúr ellene felvonultak a királyi csapatok, Liptóújvár és Likava bevétele után Árva következett. Az erődítménybe bezárkózó Komorowsky nem bízott a védekezés sikerébe, így tárgyalásokat kezdeményezett a sereg vezérével. Végül a királyi megbízottak nyolcezer aranyért megvásárolták tőle a sasfészket, sőt még a harcedzett helyőrséget is az uralkodó zsoldjába fogadták. Árva a továbbiakban ismét királyi kézbe került, 1484-ben itt vetették fogságba Mátyás parancsára az addigi kegyeltjét, Váradi Péter kalocsai érseket, fő és titkos kancellárt. Hunyadi Mátyás király törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adományozta oda, abban bízva, hogy az ország legnagyobb földesuraként majd esélye lesz megszereznie a koronát is. Ez nem következett be, mivel Jagello II. Ulászló került a trónra, sőt a Felvidéken hatalmas területeken birtokos Szapolyai István nádor kaparintotta meg a herceg legtöbb javait is, köztük Árva várát. 1526 után Szapolyai János király zálogba adta Kosztka Miklós várkapitánynak, aki támogatta a harcában. Az 1530-as évekre azonban Habsburg Ferdinánd, akit szintén magyar királlyá koronáztak győzött a Felvidéken, így Kosztkának is be kellett hódolnia előtte. Árvát azonban megtarthatta egészen 1546-ban bekövetkezett haláláig. Tíz esztendővel később Thurzó Ferenc főúr jutott a birtokába, aki feleségül vette Kosztka Borbálát, az egyik leányági örököst. A házasság érdekessége, hogy Ferenc úr előzőleg nyitrai püspökként katolikus főpap volt, de megakadályozandó, hogy férfiágon kihaljon a családja, a római pápa engedélyével kilépett az egyházi rendből és így megnősülhetett. Ettől fogva új, fényes korszaka kezdődött a fenyőrengetegekkel körbevett árvai erősségnek. Az eredetileg kereskedelemmel és nemesércbányák víztelenítésével, valamint a Fugger céggel közös rézbányákat működtető család több tagja is magas állami méltóságokat ért el, tárnokmester, országbíró, királyi helytartó és két nádor is kikerült közülük. Az árvai uradalmak 6 mezővárosra, 75 falura és 80 ezer hold birtokra terjedtek ki. 1561-től Ferenc úr utasítására megkezdődött az erősség reneszánsz stílusú átépítése, ami 1610-ig tartott. A Thurzó família végül 1621-ben Imrével halt ki férfiágon, a továbbiakban a Habsburg császár és király által kinevezett Illésházy Gáspár igazgatta az árvai várbirtokot. A XVII. század második felétől a marhakereskedelemből meggazdagodott Thököly István került az árvai főispán hivatalába, amellyel együtt megkapta a várat is. István úr azonban belekeveredett a Wesselényi Ferenc nádor által szervezett Habsburg elleni összeesküvésbe, melynek megtorlására 1670 decemberében császári katonaság fogta ostrom alá a várában. Ágyúk hiányában azonban csak kiéheztető blokáddal próbálták megszerezni a várat. A császári parancsnok megadásra felszólító levelét a védők visszautasították. Thököly Imre, a várúr fia még régebben Erdélybe szökött, a parancsnokságot a súlyosan beteg, idős Thököly István vezette. Végül az ellenállás csak a halála után tört meg, a védők - szabad elvonulás fejében - megnyitották a kapukat a császári csapatok előtt, akik bevonultak Árva várába.

Az elhunyt Thököly István főnemes testét császári parancsra majdnem 9 hónapig temetetlenül hagyták, utána pedig nem Késmárkra, hanem csak helyben engedték eltemetni a Thurzó família sírboltjában. Heister császári tábornagy - szinte kivételként ebben a vészterhes időszakban - pontos leltárt készített a talált értékekről, és készpénzről, ennek alapján küldték fel Bécsbe a közel 3 millió Ft (!} értékű vagyont. Alig két esztendő múlva a fellázadt környékbeli jobbágyok Pika András vezetésével megszállták a 30 főnyi zsoldos által védett várat. Rövidesen azonban a túlerővel megjelenő katonaság visszavette, Spork generális pedig az elfogott 24 falusi bírót kegyetlenül kivégeztette. 1678-ban rövid ideig ismét láthatta egykori ura, a Felvidéken győzelmeket arató Thököly Imre, akinek kurucai kardcsapás nélkül vonultak be. Árva vára túlélte a magyar erődítményekre kimondott felrobbantási parancsot, mivel akkoriban a földesurai a Habsburg-ház rendíthetetlen híveinek mutatkoztak. 1703. novemberében a befagyott Árva folyón váratlanul átkelt kuruc felkelők megrohamozták az alsóvárat, amit elfoglalva a kezükre került a védők élelem és lőszerkészletének nagyobbik része. Ezzel az ellenállás értelmetlenné vált, a bemenekült turóci nemesek csatlakoztak II. Rákóczi Ferenc táborához. Az utolsó hadi események 1709 tavaszán zajlottak a magas sziklacsúcsot koronázó erődítmény körül, amikor Babocsay Ferenc várkapitány sikerrel támadta meg az ostromra felvonuló császáriak hadoszlopát, de végül a túlerő elől kénytelen volt a sasfészekbe húzódnia. Mivel azonban rövidesen elfogyott az élelmiszere, feladta a posztját.

Szerencsére ekkor sem rombolták le, hanem visszakapták az Erdődy és Pálffy főúri családok, akik közül kerültek ki az árvai főispánok is. A sok évszázados épületekben továbbra is laktak, így karbantartották. Az 1800-as évben kitört hatalmas tűzvész pusztítását is kijavították Zichy Ferenc gróf, az uradalom főkormányzója utasítására. 1852-ben az a hír járta, hogy a várba fog látogatni maga Ferenc József osztrák császár is, erre a tulajdonosok sietve helyreállították a romladozó részeit. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legelső Vármúzeumát nyitották meg falai között 1868-ban, amely korszerűsítve napjainkban is működik, hűen mutatva be az ide érkező seregnyi látogatónak Árva várának régi históriáját és környezetének élővilágát.

Szatmári Tamás

Források:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 362.-- 363. old.

Burgen und Schlösser Slowakei {1990}  182.-- 183. old.

Legeza László - Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994}171. kép.

Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996}140.-- 149. old.

Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 282.-- 283. old.

Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 231. old.

Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 59.-- 62. old.

Takács Tibor: Felvidéki várak {1999} 135.-- 139. old.

Csorba Csaba: Legendás váraink {1999} 198.-- 200. old.

Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kisle. {1996} 145. old.

Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 132.-- 133. old.

Engel Pál: Az ország újjáegyesítése {Századok 1988} 101. old.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. - XIV. századi Magyarországon {1977}164. old.

Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 417. old.

AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002}  77. -- 79. old.

Száraz Miklós György: Emléklapok a régi Magyarországról - Várak {2003}  139. old.

GPS: É 49° 15.719 (49.261986)
K 19° 21.533 (19.358877)

Információ: Szlovákia Északi részén, Alsókubin településtől 10km-re, az Árvai-Magura és a Liptói-hegységet elválasztó Árva folyó egyik kanyarulata mentén található Árvaváralja (Oravský Podzámok) település. A személygépkocsival érkezők a 70-es főúton érhetik el a kicsiny települést, de vonattal is oda tudunk jutni. A szélesen hömpölygő Árva folyó hídján átmenve, jobbra kanyarog a középkori várba vezető szerpentin.

Az út melletti házban lehet belépőjegyet vásárolni, az eltérő hosszúságú és látnivalókat bemutató túrákra, de itt válogathatunk a bőséges szuvenír között is. A település javarészt a túrizmusra épül, így számtalan étterem és ajándékbolt várja kínálatával az odaérkezőket. Több parkoló is rendelkezésre áll, de számítsunk rá, hogy ezek mindegyike fizetős és a főszezonban nem könnyű helyet találni.

Árva várába csak az idegenvezető által kísért csoportokkal lehet bejutni, ő kalauzolja, nyitja és zárja a régi épületeket, tehát nem lehet szabadon kalandozni az ódon falak között.

A vár egész évben nyitva tart, de a őszi-tavaszi időszakban rövidített időtartamban.

A vár honlapján láthatóak az aktualitások:

Árva várának holnapja

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
29OktÁrvaváralja - Árva
21OktZágráb - Medvevár, Medvedgrad  ▪  Zágráb - Vár  ▪  Zágor - templom
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Árvaváralja - Árva