Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Murányalja - MuráňSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont vármegye - Murány (Muráň)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Murány vára a Murány (Murányváralja) település fölötti Cigánka sziklacsúcs mögötti 935 méter magasságon fekvő szikla platóján helyezkedik el.

Egyike volt a legmagasabban épült közép-európai váraknak. Murányalja község 1321-ben a vár szolgálófalujaként keletkezett. 1427-ben

Varjú Elemér: Magyar várak (1933)

Murány:

Erős és nagy vár volt, de országos jelentőségre nem emelkedett. Sűrűn váltakozó gazdái inkább hirhedtté, semmint híressé tették s a körötte lakó nép nem oltalmazóját, hanem rettegett zsarnokainak fészkét látta benne.

A tatárjárást követő években építtette valami hatalmas úr, aki Gömör megye ez eldugott vidékén, a főutaktól távol, nem az ország védelmét, hanem saját biztonságát tartotta szem előtt. Előszor 1271-ben emlitik, amikor V. István ki¬rály Gútkeled nembeli Miklós ország- birónak adta. Kié volt azelőtt, nem mondja meg az adománylevél. Az országbíró családja pár évtized multán kihalt s 1321-ben Rátold nembeli Lóránt nádor fiai tulajdona, csakhogy ez időben már romokban hever, bár úgy látszik, hogy a nádorfiaknak szándékukban volt fel- építeni.

De erre nem került sor. A sziklatetőn még akkor is csak váromladék állott, amikor Erzsébet özvegy királyné átkos elhatározásából bejöttek Giskra csehjei. Gömör egyike volt a legtöbbet szenvedett megyéknek. A rablók felismerték, mennyire nekik való hely a rombadőlt vár s hamarosan felépítették (1440 körül). Nem került másba, mint a szegény nép verítékébe, azzal pedig ők nem takarékoskodtak. Murány 1461-ben szabadult meg tőluk; Szapolyai István Mátyás király parancsára rendszeres körülzárolással ostromolta meg a várat.

Egy ideig, mint királyi adomány vagy zálog a pelsőczi Bebekek kezén volt. Tőlük házasság révén a Szapolyaiakhoz került és János király kincstartójának, Tornallyay Jakabnak ado- mányozta. Amikor az elhúnyt, négyéves kisfiú maradt utána, akinek gyámjául atyja egy rokonát, Csoltói Basó Mátyást rendelte ki. A választás nem volt szerencsés ; a gyám beült Murányba miután a gyermeket szépszerével eltávolí totta, gonoszul kezdett viselkedni. Be- állott rablólovagnak s összeszedve messze vidék minden gézengúzát, kétségbeesett gonosztevőjét, végigrabolta velük a Felvidéket, sőt ellátogatott Lengyel és Morvaorszégba is. Utolsó nagyszabású vállalkozása volt a menedékkői karthauzi zárda kirablása, ahol nemcsak a templom minden kincse, hanem a szepesieknek a zárdába, mint biztosnak vélt helyre összehordott értékei is kezébe jutottak. 

E gaztett hírére megmozdult az országgyűlés is. Az 1548. évi XLIX. törvénycikk elrendelte Basó és a hozzá méltó Balassa Menyhért ellen a megtorlást. A rablóvezér Murányba szorult, de meg is erősítette a várat. Új erődöt épittetett a keleti kapubejárat elé, a falakat kijavít- tatta, rengeteg lőszert s élelmet hordatott össze.

Salm Ferdinánd és Bebek Ferenc vezették az ostromló sereget. Az első nagy rohamnál elesett Basó Mátyás testvére és hűséges segitőtársa, Márton, egyik hadnagy pedig átszökött az ostromlókhoz. A zsiványcsapat megdöbbent és kaput tárt. A csapatok elözönlötték a várat, de Basót nem találták. Amint látta, hogy társai elárulták, megszökött. Azonban eltévedt s néhány nap mulva a pásztorok elfogták. Tizennégy főemberével együtt Murány egyik bástyáján végezték ki, amely azóta Hóhérbástya nevet viselt.

Mivel az igazi tulajdonos, az ifjú Tornllyay János elhunyt, a várat az uralkodó az országgyűlés tiltakozása ellenére külföldi embernek, báró Rottal Jánosnak adta, akitől 1620-ban a dús- gazdag Széchy György vette meg.

Széchynek igen megtetszett az erős vár s ezt választotta állandó lakóhelyéül. A fennsíkot nehéz munkával megnagyobbíttatta, annyira, hogy akár egy kisebb városnak is helyet adhatott. A ráépitett új vár hasonlított is egy városra, a hat holdnyi területen köröskörül, a hegy alakjához alkalmazkodva, álltak a raktárak, kaszányák s egyéb szükséges épületek. A téres várpiacon álloť a várúr palotája, a kápolna s melletük a középkori alapokra rakott öregtorony. Még kert is volt a palota körul az úrnő és leányai használatára. Amint egy 

XVII. századi festmény mutatja, az egész vár imponáló látványt nyujtott és alkalmas volt fejedelmi méretű udvartartás befogadására.

Széchy György nem sokáig vette hasznát a pompásan kiépitett vámak, 1625

nyarán vadászat alkalmával saját szolgái megölték. Neje férfias lélekkel vezette tovább családja ügyeit s nevelte árván m ara d t leányáit. Köztük legidősebb volt Mária. Ott nőtt fel a zord hegyek és sűrű erdők közé rejtett Murányban. Lelkére bizonnyal nagy hatással volt a környezet s a várhoz fűződő kalandos emlékek. Háromszor ment férjhez. Első házassága Bethlen Gábor fejdelem unokaöccsével, a művelt, szelídlelkű Bethlen Istvánnal boldog volt, de már öt év mulva a férj halálával véget ért. Második urával, Rozsályi Kún Istvánnal. aki az elsőnek egyenes ellentéte, már csak egy évig hírta ki. Amint ráunt, otthagyta s hosszú ideig folytatta az „elvált asszony“ víg életét, Férfiak közt, férfimódra élve, afféle katonás asszony lett belőle. A pénzzel nem tudott bánni s tele volt pörökkel. Így érte 1643-ban anyja halála. Murányt hárman örökölték, de amíg neki nem volt védelmezője, nővérei férjnél voltak. A két sógor, Illésházy Gábor és Listius János minden erővel arra törekedtek, hogy Máriát kitúrják javaiból s elsősorban Murányt akarták tőle elragadni. Ők mindketten Rákóczy György hívei. Mária már csak vagyoni érdekből is III. Ferdinándhoz húzott. Hogy sógoraitól megmeneküljön, titkos levelezésbe bocsátkozott Fülek vára vitéz kapitányával, Wesselényi Ferenccel. Wesselényi nem kevésbbé kalandvágyó, mint Mária, kész nemcsak a pártfogó, hanem a kérő szerepére is. Az első találkozásnál megértették egymást s megállapodtak a vár elfoglalásában. Mária szolgálóival maga készítette a hágcsót, amelyen a járatlan utakon seregével Murány alá érkezett Wesselényi néhány emberével fellopózkodott a várba. Mire feljutott, Mária kevés hívével már lefegyverezte az őröket. Aztán egyenként magához hívatta s elfogatta az őrség parancsnokát s tisztjeit. Reggelre bevonult Wesselényi csapata; övé lett Murány. Harmadnapra megtartották az esküvőt.

Murányt már ekkorára hűtlenség címén elkobozta a királyi kamara, de Wesselényinek sikerült megszerezni rá az adománylevelet maga és felesége részére. Wesselényi nagyon megszerette a kalandosan szerzett várat. Sokat költött rá, erődítéseit megújította, belső berendezését szebbé, kényelmesebbé tette. Ez a vár hozott neki szerencsét, szerető hitvest, grófságot s ennek megszerzésétől kezdve ívelt pályája felfelé, amíg elnyerte a magyar ember által elérhető legmagasabb állást, a nádorságot (1655). Hitvesével huszonhárom évig élt példás szeretetben, teljes összhangban, élvezve a hatalom és nagy vagyon nyújtotta örömeket.

Ismeretes, hogy Wesselényi élete végén belebonyolódott Zrinyi, Nádasdy és Frangepán összeesküvésébe, amikor szeretett hazája megmentésére egyéb utat már nem látott. Ebben is hű társa volt Széchy Mária, aki éles eszével s férfiakét felülmúló erejével inkább vezetője volt az összeesküdteknek, mint már ekkor betegeskedő férje. A nádort 1667-ben elérte a halál s megmentette a vérpadtól, amely társaira várt . Széchy Mária fölött beborult az ég. Hiába kisérelte meg, hogy az összeesküvők csúfos elárulása révén személyét és vagyonát megmentse. Murány ellen katonaságot küldött a bécsi kormány. Máriában mégegyszer fellángolt a kalandos vér, készen volt rá, hogy sziklavárát megvédelmezze. Ha egyetlen hű, vezérnek való ember van, talán a Munkácsot védó Zrinyi Ilona mellé állíthatnók példának. De a hirtelenében összeszedett várőrséget az öregedő asszony már nem tudta fellelkesí teni. Vérző szíwel volt kénytelen megadni magát a sorsnak. Beeresztette a német katonaságot, amely csúfosan bánt vele. Károly lotharingiai herceg hitlevele dacára elfogatták, mindenéből kifosztották s az egykori murányi Vénusz utolsó napjait Kőszegen internálva, anyagi zavarok közt élte le, amíg a halál 1679 július 18-án meg nem váltotta szenvedéseitől.

Murányt az udvar gróf Rottal Jánosnak juttatta, hogy a rebellis fészek megbízható kezekben legyen. 1683-ban Thököly első felszólitására feladta a császáti parancsnok, de már a következő évben kivonult belőle a magyar katonaság. Innen kezdve német prefektusok laktak benne, amíg 1702-ben le nem égett.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem Bercsényinek adta, majd a császár 1720-ban a nagyérdemű Koháry Istvánnak. Valamennyire kijavították, befedették s bár semmi célja sem volt, egy darabig még őrséget tartottak benne. Végül rokkantaknak adták lakásul. 1760-ban ezeket is kitelepítették, mert az összeomló boltozatok, repedező falak közt életveszélyessé vált a tartózkodás.

A Koháryak kihaltával a Koburg hercegi ház örökölte a murányi óriási uradalmat. De már ekkorára az egykor büszke Murány várat a romboló idő, vagy — mint a költő mondja — az esküszegés súlya, omladékká nyomta.


GPS: É 48° 45.548 (48.759136)
K 20° 3.573 (20.059553)

Murány várát, Muráň - Murány (Murányváralja) településtől a piros túristajelzést követve, közel két órás, 5,5 km távolságú, 540 méter szintkülönbségű, közepesen nehéz túrával érhetjük el. Veľká Lúka-elágazásig a településről keskeny aszfaltozott úton is megközelíthető a vár, de ez az út autóval csak engedéllyel járható! Ezt az utat gyalog választva, bár hosszabb (6,5 km), de kevésbé megterhelő eljutni a vár közelébe, ahonnan egy jelzetlen, de jól kijárt ösvényen lehet a Wesselényi kunyhóhoz feljutni (lásd az utolsó térkép részletet). Másik megközelítési mód: Murányt elhagyni észak-kelet felé a főúton és haladni Predná Hora elágázásig. Innen a sárga túrista jelzést követve 5,5km-es túra vár ránk, viszon a szintkülönbség már csak 250 méter lesz. Bármelyik utat is válasszuk, Murány várának meghódítására egy egész napos túrával és 10-14 km megtételével számoljunk. A Wesselényi kunyhóban kis büfé működik, egyszerübb sűlt ételekkel. Nyitva tartása szezonális, nem célszerű erre hagyatkozni! A sárga jelzésen haladva a kunyhótól cirka 250 méterre található a Wesselényi barlang. Érdemes felkeresni. A legázásnál információs tábla tájékoztat a barlangról.

Új feltöltések, frissítések
19NovNagybajom - Temető  ▪  Nagybajom - Koroknyavár  ▪  Nagyapold - templom  ▪  Nádasd - rotunda és lakótorony
18NovGímes - Gímes, Gimes, Ghymes
13NovVárna, Óváralja - Óvár  ▪  Murányalja - Murány
Ajánlott látnivalók
Ozalj
OzaljOzalj
Keresési előzmények
Murányalja - Murány