Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zólyom - ZvolenSzlovákiaFelvidékZólyom vármegye - Pusztavár

  • Történelem
  • Térkép

Zólyom – Pusztavár

 

A Selmeci-hegység északkeleti részén Zólyom városától délre állnak Pusztavár terjedelmes maradványai. A “Pusztavár” elnevezést csak a 19. század közepétől kezdték használni, a terület eredeti neve Altsohl, azaz Ó-Zólyom (ez talán a helység német nevének fordítása).

Miután a közeli Mátyásfalva felett elterülő sáncvár elpusztult, Zólyom birtokosa nem újíttatta meg többé, hanem egy stratégiailag kedvezőbb fekvésű helyen, a Garam és a Szlatina összefolyása közelében, a Kárpátokon keresztül Krakkóba vezető országos főút felett, a mai Várhegyen építtette fel erődítményét a 11. század utolsó harmadában. 1095-ben itt halt meg I. (Szt.) László király. Zólyom vára a 12. századtól megszervezett királyi magánuradalom (praedium), ill. erdőispánság, majd pedig vármegye székhelyeként fontos erődítmény lehetett. Az oklevelek azonban a várról az Árpád-korban csak egy esetben, 1213-ban emlékeznek meg, és a zólyomi ispánokat említik 1222-től. Maga az erdőispánság az 1200 előtti évtizedekben alakult ki a Zólyom-erdő területén. A zólyomi ispán (comes) 1222 óta szerepel, kezdetben a király magántisztviselőjét, gondnokát (procurator) jelentette. Az uralkodók a 13. században egész vidékeket kapcsoltak a zólyomi királyi magánuradalomhoz. Zólyomban is elindult egy várispáni irányú fejlődés, de nem teljesedett ki. A népesség növekedésével egyre nehezebb volt e hatalmas területet egy központból – a zólyomi várból – irányítani, így a 14. század folyamán a hajdani erdőispánság területén négy megye (Zólyom, Liptó, Turóc, Árva) jött létre. A királyok birtokában lévő várat 1306-ban Csák Máté elfoglalta Zólyomi Demeter volt zólyomi ispántól és Doncstól, ezután 1413-ig nincs róla adat. Ez a vidék az Árpád-házi és az Anjou uralkodók kedvelt vadászterüle volt, I. (Nagy) Lajos király 1357-től gyakran, 1364-től rendszeresen megfordult itt. Ez utóbbi adat utal arra az időpontra, amikor a korai erősség szerepét átvette a Szlatina partján, a település szélén emelt szabályos várpalota, királyi mellékrezidencia. A régi vár fontossága egyre csökkent, az 1450-es években Jan Jiskra foglalta el. A régészeti eredmények a két lakótorony pusztulását a 15. századra teszik, ezért valószínűleg a 15. század 2. felére tehető a vár végromlása.

A 19. század végén kisebb régészeti kutatás volt a romok között. A maradványok nagy károsodást szenvedtek 1969-ben, amikor a szovjet hadsereg a területen egy jeladó- és világítótornyot épített a repülők számára.

A hatalmas, mintegy 12 ha kiterjedésű Pusztavár építéstörténetét, korai formáját még nem ismerjük pontosan. A várhegy domborzatilag három részre oszlik. Két elsődleges magaslata van: az egyik az ÉK-i, 478 m-es orom, a másik a DNy-i 571 m magas csúcs. A köztes területet nagyobbrészt sziklás hegygerinc uralja, melyen a kapcsolattartás céljából egy fallal összeköttetést létesítettek a két magaslat széle között.

 Zólyom város kezdeményezésére 1991-ben megkezdődött a vár feltárása és falainak konzerválása. A régészeti feltárás során a vár kevéssé ismert, Árpád-kori időszakából is egyre több lelet, a vár építészettörténeti fejlődését kiegészítő információ kerül napvilágra. A feltárások eddig csak a szabálytalan, keskeny, nyújtott alaprajzú felsővár 13. század első harmadára helyezett kaputornyát és a hozzá kapcsolódó, részben földből-kőből emelt erődítésvonalat érintették. Az erősség magasabb középső részén önálló toronyépítmények, É-on keresztfallal lerekesztett várrész vehető ki. A Zólyomi Helytörténeti Múzeum ásatásai (1994) alapján tudjuk, hogy a középkori várfal a korai bronzkorból (lausitzi kultúra, Kr. e. 1100-800) származó őskori erődítés sáncaira épült. Mintegy 1 km-re É felé található a 14. század elejére keltezett, ovális alaprajzú alsóvár, amelyet fal köt össze az előző erődítménnyel.

 

Források:

 

Jozef Sliacky: Zvolen a okolie. Banská Bystrica. 1992. 12.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 465.

Kristó Gyula szerk.: Korai magyar történeti lexikon. Bp. 1994. 747.

4. Castrum Bene – Konferenz. 10-13. Oktober 1994. Visegrád. Frühmittelalterliche Burgen Mitteleuropas bis zum Ende des 12. Jahrhunderts. Exkursion. (Slowakische Republik).

Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák kalauza III. Bp. 1983. 242.

GPS: É 48° 33.391 (48.556519)
K 19° 6.556 (19.109259)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
22JanMese - templom  ▪  Mártonhegy - templom
17JanSzabadbattyán - Csíkvár, Kulavár  ▪  Csókakő - Vár
13JanMártonfalva - templom  ▪  Mardos - templom
09JanCsákánydoroszló - Batthyány várkastély
07JanMagaré - templom  ▪  Kürpöd - templom  ▪  Küküllőmagyarós - templom
Ajánlott látnivalók
Godóvár
KemenceGodóvár
Susedgrad, Szomszédvár
ZágrábSusedgrad, Szomszédvár
Keresési előzmények
Zólyom - Pusztavár