Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DombóvárMagyarországTolna megyeTolna vármegye - Dombó Pál vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Dombóvár - Dombó Pál vára (Gólyavár)

A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik tagja építette fel várát, melynek várnagyát az 1313-ban kelt oklevél említi, amikor István veszprémi püspök, a püspökség Zyl nevű birtokát Henrik bán fia János mester fiának, István mester dombói várnagynak és tárnokmesternek évi egy márkáért bérbe adta.

Károly Róbert király 1326-ban Csókakő, Gesztes, Bátorkő, és Csesznek várakért csereként a Csák nembeli István fiainak Péternek és Istvánnak adományozta Dombó és Nyék várakat. ,,Castrum Dombo" alakban jelentkezik 1453-ban, még mindig a Dombai családé.

A törökök 1542-ben foglalták el, 1599-ben Pálffy Miklós vezette sereg visszavette. A Dombai család magtalan kihalta után házasság útján Werbőczi István szerezte meg az egész uradalmat. A hódoltság végén, 1699-ben Caprara tábornok más császári vezérekkel egyetértésben a vár lerombolását határozta el, amit 1702-ben végre is hajtottak.

A vár palánkkal körülvéve a Kapos árterületéből kiemelkedő szigetre épült. Négyszögletes alaprajzú, erős építmény lehetett, melynek sarkain egy-egy kőtorony állt. A vár lerombolása után a megmaradt köveit a lakosság hordta szét.

Napjainban már csak egy téglából rakott, elhanyagolt falrész látható, de a 2014-ben megkezdődött és negyedik éve tartó ásatás célja a vár feltárása és romkertként való bemutatása.

2015-ös évben Berta Adrián, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszék munkatársa összegezte az első eredményeket: négy - kétszer-kétszer tíz, illetve tizenöt méteres - kutató árkot nyitottak, amelyekből a vár kiterjedését próbálták meghatározni, és megtisztították a még álló északi falszakasz környezetét is. A vár lerombolásakor keletkezett törmelék alól előkerültek egy körülbelül másfél méter széles téglafal maradványai, amelyet Zsigmond korára lehet keltezni, egy később épített, külső falköpeny és a kettő közötti feltöltés, amelyre azért volt szükség, hogy a fal jobban ellenálljon az ágyúlövéseknek.

Ismertetése szerint a feltöltés anyagában sikerült a török előtti, Zsigmond és Mátyás korabeli leletanyagot találni; kályhacsempék, gótikus gyertyatartó, ablakszemtöredékek és egy velencei üvegedény töredéke került elő. A felsőbb rétegből török kori leleteket hoztak felszínre, a legjellemzőbbek köztük az ún. bosnyák kerámiák darabjai, amelyeket a hódoltság idején a Balkánról betelepült lakosság készített és használt.

A dombóvári vár első említése a 14. század elejéről való, a forrás szerint a Dombai család őse 1326-ban kapta meg királyi adományként. Nem tisztázott azonban, hogy a forrás Dombóvár másik erődítményére, a szigeterdei lakótoronyra vagy a most feltárt várra vonatkozik. A jelenlegi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az első írásos említés a szigeterdei épületről szól, Dombó vára pedig egy évszázaddal későbbi építmény lehet - jegyezte meg a régész. A legfontosabb, 1692-es leírás, amelyet az akkor új birtokos, Eszterházy Pál (1635-1713) megbízásából Kelcz Mihály készített, részletezi, hogy a vár nyugati kaputornyán három kapu vezetett be, két palotaszárnyat említ, és azt, hogy a keleti oldalt nagy fal zárja le.

A mostani kutatás eredménye részben egyezik a leírással: a feltárt keleti kettős fal mintegy hat méter vastag lehetett, a vár északi oldalán azonban több átépítés miatt egyelőre nem igazolható az egyezés. A mostani adatok szerint a dombóvári vár udvara kelet-nyugati irányba 24 méter hosszú volt, a diósgyőri váréhoz hasonló méretű. A vár az 1540-es években került török kézre, 1702-ben császári parancs alapján részben felrobbantották, részben elbontották, az épület anyagát az Eszterházy család építkezésekhez használta fel. Az épületnek jelenleg az északi fal egy szakasza és délkeleti sarka áll.

2017 második felében Berta Adrián, az ásatást vezető régész összegezte, hogy a negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A 2017 július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták.

Az eddigi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi vagy Zsigmond kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46-szor 27 méteres épület volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót, és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, majd végül egy reneszánsz átépítés után - amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik -, az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, amelynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 55-ször 37 méter alapterületű főúri rezidencia lett. A török korból nagyobb építkezések vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek.

A Dombai család egyébként Csák Istvántól - Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott - jegyezte meg Berta Adrián. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett, ez volt a család pályájának tetőpontja.

Az ez évi feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része pedig a későbbi oszmán várkatonaság és a környékbeli népesség kerámia és vas használati tárgyait tartalmazza. Az eddigi ásatási szezonokban többek között előkerült egy feltehetően középkori aranygyűrű és arany fülbevaló, néhány bronz ékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő darabjai is.

A szakember beszámolt arról, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani: elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas, dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. A tervek szerint a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori épület alaprajza.

A dombói vár feltárásának eredményeit 2018-ban konferencián, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni.

Források és felhasznált anyagok:

Koppány Tibor - A Tolna megyei Dombó vára

Múlt-kor Történelmi Magazin cikke: Feltárták a dombóvári vár középkori rétegét 2015. július 22

Múlt-kor Történelmi Magazin cikke: Folytatódik a dombóvári vár feltárása 2017. július 31

GPS: É 46° 21.754 (46.362564)
K 18° 7.471 (18.124510)

Információk: A vár romjai a Dombóvárról Sásd felé vezető út mentén, a Kapos folyó közelében találhatóak. Az országútról, a tanya felé induló bekötőúton parkolva, 1 perces sétával lehet odajutni a várhoz.

2014-2017 között a vár területén, több szakaszban ásatások zajlottak, melyet követően a tervek szerint az állagmegóvási munkálatok végeztével, egy romkertet kialakítva mutatják be a helyszínt a látogatóknak.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
08NovDombóvár - Szigeterdő
07NovDombóvár - Dombó Pál vára
31OktSzabolcs - Vár
29OktÁrvaváralja - Árva
21OktZágráb - Medvevár, Medvedgrad  ▪  Zágráb - Vár  ▪  Zágor - templom
Ajánlott látnivalók
Gora
GoraGora
Keresési előzmények
Dombóvár - Dombó Pál vára