Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentgyörgy - Svätý JurSzlovákiaFelvidékPozsony vármegye - Fehérkő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Szentgyörgy városától ÉNy-ra, a Kis Kárpátok egyik 290 méter magas hegyén omladozik Fehérkő vára. A napjainkra erdővel-bokrokkal jórészt benőtt erősség soha nem volt fontosabb hadászati jelentőségű hely, csak, mint uradalmi központ szolgált a középkori földesurainak. 
A szabálytalan ovális alaprajzú külsővárba a középkorban a mély szárazárkot átívelő fahídon keresztül juthattak be, melyből napjainkra már csak a kőpillérek maradtak fenn. Az igen romos kaputorony mögött kiszélesedik az alsóvár udvara, ahol egykoron gazdasági helyiségek {raktárak} és istállók emelkedhettek. A középkori oklevelekben szerepelt még egy – szintén az udvaron álló – „víztorony” is, mellette sütőházzal. Az alsóvár falai körbevették a magasabban emelkedő, 45 x 30 méteres területű felsővárat, aminek bejáratát az ÉK-i kaputorony biztosította. A torony erkélyéről említést tettek egy napjainkig fennmaradt oklevélben is. Az 1412-ből származó leírás szerint a belsővárban a K-i részen alápincézett, szobákra osztott lakópalota állt, egy másik, egyemeletes épülettel pedig egybe épült a kápolna. Az öregtornyon kívül még egy toronyról tettek említést, ami tömlöcül is szolgált. Mindezen épületekből napjainkra csak torz alapfalak 1 – 2 méter magas részletei láthatók. Szentgyörgy szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várát a XVII. század folyamán egy török támadás pusztította el, magánbirtokosai többé nem építették újjá, azóta magára hagyva egyre inkább pusztulnak romjai. 

Megközelítése:

Szlovákia Ny-i részén, Pozsony {Bratislava} városától ÉK-i irányban vezet ki az 502-es közút, amelyen a személygépkocsival utazók elérhetik Szentgyörgy {Svätý Jur} kicsiny városát. A főtérről ÉNy-i irányba vezet a turistajelzés, melyen félórányi kapaszkodás után érhetjük el Fehérkő {Biely Kameň} középkori várának omladékait. 

Története:

Okleveles adat szerint 1209-ben került ez a vidék Árpád-házi II. Endre király adományából a Hontpázmány nembeli Sebes pohárnokmester magántulajdonába. Az 1271 – 1278 között II. Ottokár cseh királlyal vívott hadjáratokban még nem szerepelt Fehérkő vára, melynek első – napjainkig fennmaradt okleveles említése – 1295. május 29.-én történt. 
Ezen két időpont között emeltethette korai magját {a felsővárat} a Bazin és Szentgyörgy helységekben birtokos nemesi família, akik a következő évszázadokban a vármegye leggazdagabb főúri családjává emelkedtek. 
A XIV. század elején sikerült elkerülniük a Trencsén várából magántartományt kialakító Csák Máté báró zsarnoki uralmát, sőt időben állva Anjou Károly Róbert trónkövetelő mellé, további királyi adományokban részesültek. Egy 1318-as birtokosztály szerint a Szentgyörgyi família megegyezett, hogy Bazin várbirtoka Sebes, míg Szentgyörgy Péter úré legyen. 1386-ban egész Pozsony vármegyét Anjou Mária – akinek férje Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf volt -- és Erzsébet királynők elzálogosították Jodok és Prokop morva őrgrófoknak azok katonai támogatása fejében. Míg a morva csapatok békésen vonultak be a zálogba került várakba, a magántulajdonban álló Bazin és Szentgyörgy várát – bár arra nem vonatkozott a zálog! --erőszakkal elfoglalták. Amikor három esztendő múltán Zsigmond király megfizette a kölcsönt, Jodok morva őrgróf visszaszolgáltatta a magyar korona uralma alá a megszállt Pozsony várát és városát, valamint a többi várbirtokot. Vele ellentétben a testvére, Prokop őrgróf nem volt hajlandó kivonulni a megszállt erősségekből, ezért ellene Zsigmond hadat vezetett és ostrommal foglalta vissza többek között Bazin és Szentgyörgy várait. 
1434-ben a portyázó cseh husziták elfoglalták Szentgyörgy városát, és a templomából erődítést akartak kiépíteni. Nem ismeretes a hegyek között megbújó Szentgyörgy várának esetleges ostroma, sőt a városbeli cseh uralom sem lehetett tartós idejű még ekkoriban. Miután négy év múlva a Szentgyörgyi bárói család fiú utód nélkül kihalt, minden birtokát a vele rokon Bazini família örökölte meg. Hunyadi Mátyás király trónra lépte után a Bazini bárók egy ideig Habsburg Frigyes német-római császárt támogatták, de végül belátták, hogy nem győzhetnek, így kénytelenek voltak meghódolni a magyar uralkodó előtt. Korabeli oklevelek alapján 1493-ban a főúri család birtokában álltak Óvár, Köpcsény, Bazin, Szentgyörgy, Éberhárd, Dévény, Borostyánkő és Detrekő váruradalmai. A família tagjai közül Péter báró 1501-től Magyarország harmadik legmagasabb méltóságát, az országbírói hivatalt viselte, egészen 1517-ben elkövetkezett haláláig. 
Bazini és Szentgyörgyi Ferenc úrral 1527-ben férfiágon kihalt a dúsgazdag család, váruradalmaik visszakerültek a királyi Kamara kezelésébe. Szentgyörgy mezővárosa és a felette magasodó Fehérkő várát rövidesen Serédy Gáspár főúr szerezte meg. A középkor további évszázadaiban még a magáénak mondhatta Salm generális és Illésházy István. 
Ez utóbbi főnemes 1609-ben a lakásnak kényelmetlen kővár helyett lent a völgybeli, bortermeléséből meggazdagodott mezővárosban építtetett magának egy reneszánsz várkastélyt, míg Fehérkő a továbbiakban csak, mint uradalmi központ szolgált. Egykorú források szerint Szentgyörgyöt – ismeretlen körülmények között – a Habsburg-hű Pálffy főúri család szerezte meg {megvásárolták?}. Fehérkő középkori várának sorsa 1663. szeptembere után fordult tragikusra, amikor az Érsekújvárt elfoglaló hatalmas török sereg egyik portyázó csapata a Kis Kárpátok vidékét dúlta fel. A hódítók lerohanták és kifosztották a szabad királyi várossal együtt ezt az erődítményt is, majd távozásuk során felgyújtották falait. Földesurai többé nem tartották érdemesnek helyreállítani, omladozó falainak nagy részét pedig a környékbeli lakosság hordta el a lakóházaik újjáépítéséhez. Egy 2002-es terepbejárás tanúsága szerint eddig még nem történt meg a régészeti feltárása és helyreállítása. 

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996} 426. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 189. 190. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 150. 151. old.
Kovács – Veresegyházi: Magyarország történeti…kislexikona {1996} 246. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 631. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 198. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban {1977} 156. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}65. 66. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935, reprint 1996} szlovák nyelvű 44. 50. old.
Herényi István: Magyarország Nyi végvidéke 800 – 1242 {1997} 90. old.
Házi Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000} 79. 85. old. 
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 13. 14. old.
Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 284. 285. old.
{Szatmári Tamás} 

GPS: É 48° 15.672 (48.261192)
K 17° 11.791 (17.196518)
Nógrád Megye Várai
NVA