Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Oroszlánkő - Vršatské PodhradieSzlovákiaFelvidékTrencsén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

1244 – IV. Béla király a Pruszka nevü földet hívének Bogomér ispánnak adományozta. A tatárjárás pusztításai elmúltával ö építette fel Oroszlánkö várát a szédítöen meredek szikla csúcsára.

1296 – A trencséni királyi várnagy átjátszotta a rábízott erösséget Csák Máté királyi lovászmesternek és pozsonyi ispánnak. Máté nagyúr innen kiindulva fokozatosan kiterjesztette hatalmát messzi környékekre, legyözve a kisebb egyházi és világi birtokosokat.

1302 február 28. – A cseh származású Vencel, magyar királlyá koronázása után leghatalmasabb hívének, Csák Máténak adományozta Trencsén és Nyitra vármegyéket. Az oligarcha ebben az idöszakban már uralma alá halytotta a Vág folyó vidékét. Elfoglalta többek között a Balassa nemzetség várait, valamint Oroszlánköt is.

1321 július 13. – augusztus 8. – Csák Máté oligarcha halála után Károly Róbert király sereget vezetett a tartományba. Hosszú ostrom után elfoglalta Trencsén várát, mire meghódoltak a környezo kisebb erödítmények örségei is.

Oroszlánkö vára királyi kezelésbe került. A további évtizedekben irányítójaként a Trencsén vármegyei királyi ispán szerepelt.

1354 – Okleveles forrás szerint Oroszlánkö váruradalmát Zsámboki Miklós nádor és trencséni ispán mint honorbirtokot uralta.

1396 – Luxemburgi Zsigmond király a várat és a hozzátartozó jobbágyfalvakat 3000 aranyért zálogba adta Stiborici Stibor erdélyi vajdának, egyben trencséni, nyitrai és aradi ispánnak.

1397 október 29. - Egykorú oklevél szerint a Stibor trencséni ispán zálogbirtokát képezo Oroszlánkö várnagyát Mihalkónak hívták. A váruradalom még ez évben, a zálogösszeg kifizetése után, visszakerült a királyi Kamara kezelésébe.

1406 szeptember 7. – Garai Miklós nádor és trencséni ispán, mint honorbirtokos uralta az oroszlánköi birtokot.

1407 április 23. – november 15. – Garai honorbirtokát képezo erödítmény várnagyát Fodor Andrásnak hívták.

1429 – Ebben az esztendoben Zsigmond király a feleségének, Cillei Borbálának adományozta az oroszlánköi váruradalmat más birtokokkal együtt, kárpótlásul a még 1419-ben elvett délvidéki földjeiért. Egyúttal engedélyezte a királynénak, hogy maga jelölje ki a várnagyokat.

1432 november 20. körül – Az országba törö cseh husziták elfoglalták Oroszlánkö és Lednic várait, majd felprédálták Privigye városát is. Rövidesen azonban a közeli Illavánál elvesztett csata után kiszorultak a Felvidékröl.

1435 november 15. - Okleveles említés szerint Cillei Borbála királyné oroszlánköi várnagyát emökei Szobonya Miklósnak hívták. A vár rövid ideig a várnagy zálogbirtoka is volt.

1437 december 5. – Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatta, és Pozsonyba vitette feleségét, Borbála királynét, mert az ellenezte veje, Habsburg Albert osztrák herceg magyar királlyá választását. Albert trónra kerülése után is fogságban tartották egészen 1438-ig, amikor is Borbála úrnö kénytelen volt lemondani minden birtokáról.

Szabadulása után cseh földre ment, ahol 1451-ben halt meg.

1439 – Habsburg Albert király feleségének Erzsébetnek adományozta az oroszlánköi váruradalmat, de ö azonnal más várakkal együtt zálogba adta legfobb bizalmasának Cillei Ulrik trencséni ispánnak.

1439 – 1454 – Cillei Ulrik trencséni ispán mint a vármegye zálogbirtokosa, Erzsébet királyné, majd annak halála után a kiskorú V. László híve, szövetségesként müködött együtt a cseh huszita zsoldosvezér Giskrával. Ketten hatalmas ellenségei voltak Hunyadi János kormányzónak.

Ebben az idöszakban cseh zsoldosok állomásoztak Oroszlánkö várában. Egy hamispénzverö mühelyt is létesítettek, aminek maradványait a múlt században elvégzett régészeti feltárás hozta felszínre.

1454 – Hunyadi János volt kormányzó, erdélyi vajda 13 ezer aranyért magához váltotta Cillei Ulrik zálogbirtokostól a vármegye több váruradalmát is, köztük Trencsén, Szucsa, Illava és Oroszlánkö várát.

1456 – 1457 – Az elhunyt Hunyadi János idösebb fia László töltötte be Trencsén vármegye ispáni tisztét. Rövidesen azonban V. László király elfogatta a Hunyadi testvéreket, majd Lászlót 1457. március 16.-án a budai Szent György téren lefejeztette.

Trencsén vármegye – benne Oroszlánkö vára – továbbra is a Hunyadi család birtokában maradt. A kisebbik fivért, Mátyást még ebben az évben királlyá választották.

1478 – Mátyás király az oroszlánköi váruradalmat Melchior {Menyhért} nevü lovagjának adományozta oda, elismerésül a Frigyes császár elleni hadjáratban tanúsított vitézségéért. Menyhért lovag rövidesen az Oroszlánköi nemesi elönevet vette fel. Ez a nemesi família birtokolta 100 éven keresztül.

1576 – Oroszlánköi Miklós halálával magvaszakadt a nemesi családnak. Az utolsó férfisarj, Miklós a törökkel vívott harcban fogságba került. Innen azonban sikerült Bugyács nevu szolgája segítségével kiszabadulnia. Ugyanis írásos adatok maradtak fenn egy per kapcsán a Bugyácsnak tett telekadományról. Késobb a szolga nemesi oklevelet is kapott, egy vérzö bilincset viselo férfilábat ábrázoló címerképpel.

Még ez évben az uralkodó a Jakusith nemesi famíliának adományozta oda a várbirtokot. Ebben az idöszakban több leltárt is készítettek, amik szerint az épületekben tüzvész pusztított, felszerelésük hiányos, élelmiszer és fegyver alig van benne.

A királyi adományt követoen az Oroszlánköi család nöági leszármazottai 75 éven keresztül pereskedtek a Jakusith famíliával, míg végül sikerült megegyezniük. A török hódoltság idején a félreesö kicsiny várnak nem volt fontosabb szerepe, csupán a nemesi család uradalmi központjául szolgált.

1607 után – Jakusith András és felesége Thurzó Judit megunva az oroszlánköi vár zordon viszonyait, kényelmes várkastélyt építtetett a közeli Pruszka faluban. A hegyi sasfészek azonban megmaradt, mint végsö menedék, háborús idökre. A nagykiterjedésu uradalmat Jakusith Jánostól fia Imre, majd unokája, szintén Imre {II.} örökölte meg.

1663 – Korabeli források szerint Oroszlánkö várát megrohanták a környéken portyázó tatár lovasok, éppen akkor, amikor ott húzódott meg kíséretével az átutazó nádor, Wesselényi Ferenc báró. Szerencsére idöben érkezett vissza a várához Jakusith Imre földesúr, aki csapatával szétverte a tatárokat, zsákmányukat elvette, és a foglyokat kiszabadította.

1680 – Thököly Imre kuruc felkelöi ostrom alá vették, majd Suhajda Pál hadnagy vezetésével elfoglalták. A harcok során az erösség félig leégett, de rövidesen újjáépítették császárpárti urai.

1694 – Jakusith II. Imre halálával férfiágon magvaszakadt a nemesi famíliának.

1695 – A Bécsi Kamarától – a Jakusith és Oroszlánköi családok leányági leszármazottainak tiltakozása ellenére – megvásárolta az uradalmat a szomszédos Illava földesura, gróf Brenner Siegfried titkos tanácsos.

1695 július 10. – A vár átadásakor készített leltár szerint 4 kiságyú, 1 mozsárágyú és 56 puska tartozott a hadiszerek közé, míg a bútorok értéke mindössze 15 forint volt. Leírták még hogy a magas sziklacsúcson álló erödítmény elhanyagolt, felszerelése csekély.

1698 – Az oroszlánköi váruradalmat az osztrák Königsegg grófok vásárolták meg.

1703 július 3. – Oroszlánkö vára alatt vívott gyöztes csatát gróf Bercsényi Miklós kuruc generális serege Brenner gróf császári zsoldosaival. A vár azonban továbbra is a császárhü birtokos kezén maradt.

1707 eleje – Miután a környéket megszállták Ocskay László portyázó kuruc lovasai, a kiéheztetett várörség kénytelen volt feladni a rábízott posztot.

1708 – Császári zsoldosok kisebb csapata sikertelenül támadta meg a várat.

1708 augusztus 3. – Rákóczi serege vereséget szenvedett a trencséni csatában. Hamarosan az elörenyomuló császáriak ostrom alá vették Oroszlánköt, de a védök vitézül ellenálltak. Végül az ostromlók hallván Ocskay felmentö seregéröl, kénytelenek voltak elvonulni.

1708 szeptember 5. – A császáriak újra ostrom alá vették az erösséget. Madocsányi Miklós várkapitány – bár elöször háromnapi ágyútüzzel tartotta távol a rohamozókat – ezen a napon - elözetes tárgyalások után feladta a várat. A kurucok késöbb Madocsányit mint árulót, halálra keresték de nem tudták elfogni.

Oroszlánkö várát a bevonuló császári zsoldosok puskaporral felrobbantották. Késöbb a maradványokat kézi erövel is bontották, úgyhogy napjainkra egyes helyeken csak kis falcsonkok maradtak meg belöle, míg máshol magasan állnak a falai.

Leírása:

A település fölött emelkedö, meredek sziklacsúcsra épültek Oroszlánkö várának elsö falai a XIII. század közepén.

Felkapaszkodva a fennsíkra, két hatalmas sziklára támaszkodó köfalon, annak leomlott szakaszán keresztül jutunk be az alsóvár fenyökkel sürün benött udvarára. A nagyjából szabálytalan négyszög alakú területet kerítö várfalakból csak igen kevés maradvány látszik. A bejárati kapu mellett áll egy külsö torony csonkja. Meredek sziklapart tetejére emelték a középkori építök azt a hosszúkás, egyemeletes épületet, aminek falai még viszonylag épségben állnak. A romos köfalak mindenütt a szédítö meredély peremét követik. Oroszlánkö legösibb magja a fölénk magasodó, meredek sziklacsúcson álló felsövár volt. Ide egy sziklába vésett, kanyargós lépcsösoron lehet feljutni. A bejáratot a sziklák réseibe illesztett köfal nyílásán át érhetjük el. A napjainkra erösen lepusztult falak egy szögletes öregtorony és a hozzá kapcsolódó lakóépületek maradványait rejtik.

Oroszlánkö várának egyes részei között igen nagyok a szintkülönbségek. Míg a hegynyereg 737 méter , addig a várkapu 805 méter magasságban található, innen pedig a felsö vár tornyához 897 méteres magasságba kell felkapaszkodnunk. Az egykori erödítések mintegy 60 x 70 méteres területet határolnak körbe.

Forrás:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1301—1457 {1996} 382. 383. old. 
Révai Nagy Lexikona XIV. {1916, reprint 1993} 799. old. 
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvu 163. old. 
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 63. 66. old. 
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 167. old. 
Ludovit Janota: Slovenské hrady III. {1935 reprint 1996} szlovák nyelvu 261. 279. old. 
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977} 138. 139. old. 
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 173. old. 
Szabóky Zsolt: A Kárpátmedence várai {1996} 77. old. 
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 508. old. 
Legeza László – Szacsvay Péter: Felvidéki utakon 2. {1995} 154. kép 
Csorba Csaba: Regélö váraink {1997} 171. 175. old. 
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 138. 139. old. 
/Szatmári Tamás/ 

GPS: É 49° 3.950 (49.065838)
K 18° 9.089 (18.151476)

Oroszlánkő várának megközelítése: A várrom a Vág {Váh} folyó völgyétől nyugati irányban, a Fehér Kárpátok {Biele Kárpáty} hegyei között megbújva, közel a cseh-szlovák határhoz található meg. Az autóval érkezők a Vág völgyi Illava {Ilava} városánál északi irányba vezető mellékúton Poroszka {Pruské} községen keresztül érhetik el Oroszlánkőváralját {Vrsatské Podhradie}. A vonattal utazóknak a legközelebbi megálló Lednicróna {Lednické Rovné}. A községben is leparkolhatunk, de az aszfaltos út egészen a romok alá kivisz minket, ahol parkolót építettek ki. Innen gyalog könnyű túrával 5 perc alatt érhetjük el a hatalmas fehér sziklák közé vezetö romjelzésen a középkori erősséget. Az alsó várat már erdő borítja, bozót nehezíti a tájékozódást, laposabb részen terül el, de szélei igen meredekek. A felsővárba felkapaszkodva viszont legyünk nagyon óvatosak a körbe vevő tátongó mélység szélén. Oroszlánkő várromja gondozatlanul pusztul napjainkban, nem kell fizetni a belépését. A falusi vegyesboltban és a hozzáépült italkimérésben képeslapot és ismertető füzetet árusítanak a várról.

Nógrád Megye Várai
NVA
Új feltöltések, frissítések
22JanKisnána - Vár  ▪  Keszthely - Vár  ▪  Illyefalva - templom  ▪  Hollókő - Vár  ▪  Gyula - Vár  ▪  Fülek - Vár  ▪  Esztergom - Vár  ▪  Eger - Vár  ▪  Drégelypalánk - Drégelyvár  ▪  Miskolc - Diósgyőr  ▪  Boldogkőváralja - Boldogkő  ▪  Öskü - Vár
21JanCsejte - Vár
20JanSzada - Várdomb, Rákóczi sánc
19JanPecki - Pecki  ▪  Pećigrad - Pécs vára  ▪  Bodajk - Varjúvár
18JanPavlovac - Vár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Oroszlánkő - Vár