Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsolna - ŽilinaSzlovákiaFelvidékTrencsén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

A Vág és a Kiszuca folyók találkozásánál fekszik Zsolna városa. A Vág völgye, amely Trencsénnél kiszélesedik, itt még meglehetősen szűk. Öt jelentős középkori útvonal kereszteződésénél épült meg ez a ma is jelentős település.

A vidék már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyítják az itt talált bronzkori és hallstatt-kori leletek is. A Kr. utáni első évszázadban a markomannok telepedtek meg a vidéken, később a helyükre szlávok költöztek. A korai Árpád-kori Zsolna a nyitrai püspök fennhatósága alá tartozott. Ez a település a tatárjárás során szinte teljesen elpusztult. A 13. század második felében betelepített sziléziai németek (sillingek) építették újjá a várost, amely I. Károly Róberttől 1312-ben városi jogokat kapott. Ezeket a kiváltságokat a későbbi uralkodók is megerősítették. Az 1370-ből származó ún. "Zsolnai könyv" összefoglalta a szabad királyi város lakóinak jogait és az egyéb helyi jogszokásokat. Ez a könyv adott mintát sok későbbi királyi jogú város irányításához. Meg kell még említeni az 1381-ben kelt "Zsolnai kiváltságos levelet", amely az itt lakó szlovákoknak a németekével azonos jogokat biztosított. A huszita háborúk során a német lakosság azonban teljesen eltűnt a városból és helyükre szlovákok költöztek.

Az Árpád-kori Zsolnaóvár a mai főtértől keletre állhatott. Ez a korai királyi vár a besztercei (sztrecsényi, zsolnai) ispánság tartozéka volt. 1403 után már nem említik, feltehetően elpusztult.

Zsigmond király 1405-ben kiadott oklevelével Korpona város kiváltságlevelének mintájára saját jogszolgáltatást engedélyezett a városnak és ekkor rendelte el, hogy falakkal vegyék körül a települést. Ez az új városerődítés a mai Templom-dombon és környékén épült fel. A városfal tornyaként kezdte el építeni a 46 m magas Burián-tornyot Zsolna akkori földesura, Szvetlovszky Burián 1530-ban. Podmaniczky Rafael fejezte be az építést 1540-ben.

A többször restaurált plébániatemplomtól néhány lépésnyire áll ez a hatalmas torony, amelyet vártoronyból harangtoronnyá alakítottak a későbbi időkben. A torony lábánál ma is láthatjuk a hajdani városfal egy kis darabját. A mára már eltűnt falak helyét mutatja a főteret körülvevő belső körút nyomvonala is. A védőfalakat említik még a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatban és az 1849-es orosz bevonulás alkalmával is. Könyöki József 1882-es felmérése alapján még meglehetősen pontos alaprajzot tudott készíteni az addigra várkertté alakított erődítmény plébániatemplom körüli részéről. Valószínűleg a 19. század végén kezdték el ennek lebontását.

GPS: É 49° 13.485 (49.224747)
K 18° 44.440 (18.740660)

Zsolna észak-Szlovákia jelentős város. Közúton és vasúton is könnyen megközelíthatő. Ha autóval érkezünk a városba, psrkolásnál vegyük figyelembe, hogy a történelmi belváros egy része el van zárva az autóforgalomtól.

Nógrád Megye Várai
NVA