Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jablonca - Silická JablonicaSzlovákiaFelvidékAbaúj-Torna vármegye - Sólyomkő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Sólyomkő várát Jabloncától (Silická Jablonica) DNY-ra, 3 km-re, a Ménes-és Torna-patak völgyfői között emelkedő, 400 m magas Sólyomkő sziklán (Sokolia skala) találjuk. A vár helyét a turistatérképek nem jelölik, jelzett út nem vezet hozzá. Felkeresése Szilice (Silica) és Jablonca falu felől egyaránt lehetséges.

A Jablonca falu nyugati szélén húzódó rétekről már jól belátható az a vadregényes völgykatlan, aminek végén élesen kiválik egy hegyoldalból kinyúló impozáns mészkőszikla, melynek csúcsát vár koronázta egykor. A Szilicére tartó jó minőségű, keskeny erdei műúton Jablonca falut elhagyva rétek mellett haladunk el, majd az erdöbe térünk, ahol az egyre emelkedő, kanyarokkal tarkított úton 3 kilométert teszünk meg. Hirtelen véget ér az erdő, és mellettünk balra természetvédelmi tábla tűnik fel. Ekkor a műutat elhagyva a tábla előtt kezdődő, az erdőbe visszavezető jelzetlen, nagyjából DK-i irányú földútra térünk. 5 perc gyaloglás után a „Sólyomkő-szikla (Sokolia skala)” tájékoztató tábla előtt jobbra, keleti irányba vezető vékony ösvényre lépünk, melyen tíz perc séta után a vár maradványaihoz jutunk. A szikla ÉK-i oldalában található a nehezen megközelíthető, de igen látványos Rabló-barlang (Zbojnícka jaskyňa), melyet a várral nemcsak a helyi mondák, hanem a kutatások is kapcsolatba hoztak (ld. lentebb).

Sólyomkő várának pontos építési ideje nem ismeretes. Mikor 1340-ben Tekus sárosi ispán utódai, a Tornai és Szalonnai családok megosztoznak ezen a területen egymás között, még nem említik a várat. Az a helyet, ahol később a vár felépült, a birtokmegosztás során a Szalonnai család kapta, így jogosnak tekinthető az a megállapítás, hogy a várat ez a család építtette a XIV. század közepe táján. A vár első említése 1386-ból származik, amikor a Tekus utódok az erősséget felosztják maguk között. Eszerint a vár Jablonca felé eső felét a Szalonnai család, Kisfalu felé eső részét pedig a Jósvafői és Szini család kapta meg. Egyes vélemények szerint „őrvár” szerepe volt, míg mások úgy gondolják, hogy a Torna megyéből Gömörbe tartó utat vigyázta. Legfontosabb feladatának azonban valószínűleg azt szánták, hogy a Szalonnai család torna megyei birtokainak központja legyen. 1399-ben Sólyomkőt mint romos várat említik.

Ekkorra valószínűleg birtokközponti szerepét elvesztette, és urai a fontosabbá váló Szalonnára tették át székhelyüket, ahol ekkor már erődített udvarházuk állt. Az elhagyott erősség többé nem épült fel.

A vár egy keskeny, nyújtott alakú kőszirten feküdt, melynek ÉK-i oldala több mint 100 méter magas, majdnem függőleges sziklafalat alkot. A hegy K-i, erősen meredek oldalán 2 m széles védőfalat építettek, amely közvetlenül a sziklafennsík szélén húzódott. A várba kizárólag a D-i oldallal határos hegynyereg felől lehetett bejutni. Ide egy 26 m hosszú, 5 m széles és 3 m mély árkot vágtak, melynek végei a meredek lejtőben végződnek. A 22-25 m széles sziklafennsík legmagasabb pontján, 8 m-re az árok vonalától egy trapéz alakú építmény – feltehetően öregtorony – földdel fedett falainak vonulata ismerhető fel. A sziklafennsík északkeleti sarkában egy ovális alakú, 3-4 m mély, sziklába vágott mélyedés látható. A várat legutóbb tanulmányozó szlovák kutatók (M. Slivka – A.Vallašek) szerint „vészkijárat” lehetett, amely a várat a Rabló-barlanggal kötötte össze. Az sem teljesen kizárt azonban, hogy más célból létesítették (ciszterna, börtön stb.). A mesterséges üreget 1,5 m magas övezőfal határolja le, ez az egyetlen jelentős, ma is látható falmaradványa a várnak.

Forrás:

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 190.

Michal Slivka – Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na východnom Slovensku. Košice, 1991. 129, 194-195.

Sárközy Sebestyén-Nováki Gyula-Sándorfi György: A történeti Abaúj-Torna megye várai. Történelmi Közlemények 

Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából. Forró 1997. 64-70.

Ladislav Olexa – Gabriel Tököly: Praveké osídlenie Zbojníckey jaskyne v Sokolej skale pri Silickej Jablonici. Avans v 

Roku. 1976. 205-206.

GPS: É 48° 32.750 (48.545834)
K 20° 33.929 (20.565491)

INFORMÁCIÓK: A vár a Jabloncától (Silická Jablonica) nyugat-délnyugat irányban kb 3 km-re fekvő völgyben levő Zsiványbarlang fölötti sziklán található . A romokhoz jelzetlen ösvény vezet a vártól északra elhaladó autóút egyik kanyarjából.

Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
22SzeptVitunj - Vár  ▪  Visuć - Viszucs  ▪  Visk - templom  ▪  Vinna - Tarna - Vinna  ▪  Vinagora - templom  ▪  Vilonya - templom  ▪  Villámos - Vár  ▪  Világos - Vár  ▪  Vidombák - templom  ▪  Vichodna - Vár  ▪  Veszprém - Vár
12SzeptSomoskőújfalu - Somoskő
11SzeptSzombathely - Vár
10SzeptVáraszó - templom
07SzeptBabót - Feketevár
Ajánlott látnivalók
Batinića kula, Miljković
Gornja PločaBatinića kula, Miljković
Keresési előzmények
Jablonca - Sólyomkő