Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PilisszentlélekMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - erődített pálos kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Pilisszentlélek - erődített pálos kolostor

A község melletti domboldal peremén nagyobb kiterjedésű romterület – a Szentlélekről nevezett középkori pálos kolostor – vegyes falazású falmaradványai láthatók, Az egyek terem sarkában álló gótikus, körtetagos boltozati bordaindításon kívül, a romnak faragott részlete nincsen. A kolostorromtól nyugatra elterülő domboldalon található XII-XVI. századi edénytöredékek a szolgáltató népek településének a helyét jelzik.

A romterületen 1928-1933 között Erdőssy Ferenc pilisszentléleki plébános és Reviczky Elemér főszolgabíró végeztek ásatásokat. A kiásott kolostor romjait Erdőssy felmérte és leírás készített: A zárda alapjai egészen jól vehetőek ki, a sok törmelék miatt azonban nehéz meghatározni az épület alakját, beosztását, egyes helyiségeinek rendeltetését. A Zárda két különálló épületből állt. Maga a zárda 50m hosszú és 20 m széles épület volt, melyet délről és keletről egy 15m széles és 57m hosszú udvar, ezt pedig egy 62cm vastag fal vett körül. Az udvarfal keleti oldalán kamrák, istállók vagy lakások, a déli oldalon pedig valami 6m széles és 8m hosszú épület állott. A zárdaépülettől északnyugatra, mintegy 11 méternyi távolságra egy 42 méternyi hosszú és 11 méter szélességű épület állt. Mi volt ez az épület? Ki tudná megmondani? Talán eredetileg a király vadászkastélya. Habár az évek hosszú során át hordták a lakók a zárda kövei,t a község házainak felépítésére és az utak kitöltésére, mégis rengeteg kő borítja az épület területét.

Erdőssy az ásatásokat csak a falak mentén, szerény körülmények között végezte, s az erről készített rajzot nem tekintette teljesen pontosnak.

Története:

A Pilis erdejében, királyaink egyik kedvelt vadászterületén, az Esztergom felé nyíló Benedek-völgyben állt egy királyi vadászkastély. Ezt a királyi vadászkastélyt adományozta IV. Béla a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt fia, IV. László király erősített meg 1287-ben.

Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott. Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt.

1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el. 13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő.

Az állagmegóvó munkálatok 1985 és 1992 között folytak a falakat egységesen kő koronával látták el. A rom templomterének két helyreállított oltárát már 1975-ben kialakították és fel is szentelték.  A kolostor romjait azóta is ebben az állapotban tekinthetjük.

Források:

Magyarország régészeti Topográfiája 5. kötet – 1979 – Komárom megye

Lázár Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 44.081 (47.734684)
K 18° 50.614 (18.843569)

Információ: Pilisszentlélek központjától a piros turistajelzésen haladva, kicsivel több mint fél km-re található romkert.

Autóval is megközelíthető a faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton, melyen egészen a romokig juthatunk.

 

Nógrád Megye Várai
NVA