Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentlélek - BisericaniRomániaErdély és PartiumUdvarhely vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Székelyudvarhelytől ÉNy-ra, a Küküllőközi dombvidék K-i részében, az É-ról érkező Nyikó (Fehér-Nyikó) és a K-ről jövő Bogár patakok találkozásánál, 500-550 m magasan terül el Szentlélek (Székelyszentlélek, Bisericani) falu. A községben lőréses fallal kerített középkori eredetű templom áll. Szentlélek a Felső-Nyikómente egyik legrégibb települése. A helységet 1333-ban sacerdos de Sancto Spiritu ill. Sanctus Spiritus, 1566-ban Zentlelek, 1598-ban Zenthlelek néven említik. Az Udvarhely vármegyéhez tartozó faluban 1786-ban 77 ház állt, 394 lakossal.

Az Árpád-kor végén emelt templomáról Orbán Balázs így ír: „Átmeneti korszakból való régi temploma annyira átalakult, hogy csak szakértő tud egyes oly műrészleteket az új kontárkodás vastag kérge alól kiészlelni, melyek nyomán annak a XIII. századra felvihető építési korát meghatározhatja. Ilyen szentélyének keresztboltozata, melynek két belülről kifelé hajló kajácshoz illesztett háromszög gerincei, két horony és a csúcsszögletének átszelete által vannak tagozva, és faltőszerü hosszúkás gyámkövekre nyugasztva. Ilyen a szentély polygon záródása és csúcsíves sekrestye ajtaja mellett a letörpített hajón megmaradt két kapuzat, melyek körívesek, a déli mellékajtó két lemez közé foglalt hengerrel, a nyugati főportale két horony elválasztotta két henger tagozattal. Mindkét harangja a 16-ik század első feléből való. Volt ugyan ennél egy sokkal régibb harangja, melyet a hagyományok szerint Bákóba szállítottak. A harangok Bákóba szállításának hagyománya nagyon sok helyt meglévén a székely földön, arra enged következtetni, hogy a törököknek szokásuk volt beütéseik alkalmával a harangokat valószinüleg ágyúanyagnak elvitetni, mikor azt Bákóba, mint első határszéli állomására hordattak össze." A falu római katolikus templomát a község belterületének déli szegletén, az un. „Szentegyház mezeje” területén, a 13A műút bal oldalán találjuk. Tájolása kelet-nyugati. Toronyból, hajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. A többször átépített templomot Entz Géza a 13. század végére datálta. E korból való a toronyaljból a hajóba nyíló ajtó félköríves kerete, az elfalazott déli kapu szintén félköríves kerete, és a hajó részben átalakított félköríves ablakai. A templom korai építését valószínűsíti a falu nevének előfordulása a pápai tizedjegyzékben. A nyugati homlokzat előtt álló, 1764-ben épült tornyot átlós támpillérek fogják össze (1729-ben még harangláb volt a templom mellett). A hajóban levő kő karzatot a barokk korban építették. Erre az időre tehető az ablakok átalakítása is. Két mellvédes karzata van. A szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb annál. Hat kettős tagozású, hornyolt vízvetőkkel és rézsűs lábazattal alakított támpillér fogja körül. A déli falat három félköríves, kőkeret nélküli ablak töri át. Északi oldalához utólag szélesített sekrestye csatlakozik. 1837-ben javították. A sekrestyeajtó csúcsíves nyílású, élszedett kereteléssel, felette kis háromszög alakú pajzzsal. A hajót és a szentélyt tagolatlan nyeregtető fedi. A hajótól félköríves diadalívvel elválasztott szentélyt a záródással együtt bordás keresztboltozat fedi, mely hosszú gyámokra támaszkodik. A kőbordák boltzárókőbe futnak össze, ezek is díszítettek.

A falu a 17. században többször is megszenvedte a tatár betörések következményeit, a templomot övező kerítőfal feltehetően ebben az időszakban épült. A fal napjainkban kb. 2,5 m magasságban, teljes hosszában áll, benne változó távolságokban lőrések láthatók. D-i oldala előtt az egykori védőárok nyomai is megfigyelhetők.

1853-ben renoválták az omladozó várfalat, melyre a K-i oldalon lévő bejárati kapu mellett elhelyezett kőtábla emlékeztet. A fal koronáját ekkortól cserépfedés takarta.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 808.

GPS: É 46° 21.590 (46.359837)
K 25° 14.362 (25.239370)

Székelyudvarhelytől ÉNy-ra, a Küküllőközi dombvidék K-i részében, az É-ról érkező Nyikó (Fehér-Nyikó) és a K-ről jövő Bogár patakok találkozásánál, 500-550 m magasan terül el Szentlélek (Székelyszentlélek, Bisericani) falu. A községben lőréses fallal kerített középkori eredetű templom áll.

Nógrád Megye Várai
NVA