Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MiskolcMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Diósgyőr

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

A vár első írásos említése Anonymustól származik, akinek leírása szerint Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának adományozta a Miskolcnak nevezett földet és azt a várat, amelyet Győrnek neveztek.

A vár és vidéke, az 1128-as évek körül még mindíg a Bors nemzetség birtoka volt, de nem sokkal ezután Bors comest, Borsod vármegye főispánját hűtlensége miatt II. István száműzte és javait, köztük Diósgyőr várát is elvette.

IV. Béla király 1262-70 között adományozta e vidéket az Ákos nembeli Ernye bánnak, aki megvetette (a ma is látható) vár alapjait. Ernye bán 1274 körül meghalt és a várat fia István örökölte, aki a várat tovább építtette. Az ő fia János 1303-ban itt tartotta menyegzőjét a bajor herceg lányával. Ernye bán fia, az előbb említett István nádor 1315-ben meghalt, örökösei pedig 1316-ban Kopasz nádornak a király elleni lázadásához csatlakoztak.

Károly Róbert király hadai a lázadást leverték, a résztvevőket elfogták, Ernye bán unokáit lefejezték, birtokaikat elvették. A király Diósgyőr várát 1316-ban a lázadást leverő seregek vezérének Debreczeni Dózsa erdélyi vajdának adományozta.

1319-ben a vár a Balogh nembeli Széchy Miklós horvát báné lett, aki azt 1325-ig birtokolta.

A várat a későbbiekben először királyi, majd 1340-től királynéi birtoknak mondják. I. Lajos király 1343-ban, 1362-ben és az ezt követő években gyakran felkereste Diósgyőrt.

1381. november 26-án I. Lajos király itt írta alá a Velencével kötött ún. torinói békeszerződést.

Lajos király 1382-ben bekövetkezett halála után a vár Zsigmond király birtokába jutott, aki első feleségével, Mária királynéval 1387. június 4-én érkezett Diósgyőrbe, és ez év szeptember 24-én az országgyűlést is itt tartotta meg.

1424-ben Zsigmond király a várat második feleségének, Czillei Borbálának adományozta.

Borbála 1431-ben a Diósgyőri várat Rozgonyi Istvánnak és fiainak elzálogosította.

1439-ben Albert király a várat és tartozékait visszavette, majd feleségének, Erzsébetnek adományozta.

Mátyás király 1461-ben menyasszonyának Podjebrád Katalinnak kötötte le jegyajándék címén, de annak korai halála után, 1476-ban második feleségének Aragóniai Beatrixnak ajándékozta.

1502-ben II. Ulászló király a várat feleségének Candelai Annának adományozta.

1515-ben bajnai Both Endrének, majd özvegyének birtoka, akitől 1519-ben II.Lajos király váltotta ki, majd 1522-ben feleségének Máriának adta.

A mohácsi csatavesztés után a vár és tartozéka magánosok zálogbirtoka lett, akik nem törődtek annak javításával, fejlesztésével.

1536-ban Szapolyai János elfoglalta és gyarmati Balassa Zsigmondnak adományozta, akitől a várat Ferdinánd király elvette. Miután Balassa visszatért Ferdinánd pártjára, a király 1540-ben 20 ezer aranyforintért neki és feleségének a birtokot visszaadta. Haláluk után Diósgyőr ismét királyi birtok lett, amit Miksa király 1564-ben Perényi Gábornak elzálogosított, aki még ez évben végrendeletileg feleségének, Guthy Ország Ilonának hagyományozta. Perényi 1567-ben meghalt és felesége - mivel gyermekük nem volt- királyi engedéllyel hugának, Borbálának, enyingi Török Ferencnének adta, akit 1570-ben be is iktattak a vár birtokába.

Ezután házasság révén a Bedegi-Nyáry és részben a hallerkői Haller család birtoka lett.

Eger eleste után Diósgyőr végvár lett, de korszerűtlensége és a környező magasabb hegyek miatt védhetetlen lévén, hadi jelentősége nem volt.

A várat a török 1596-ban felgyújtotta, 1598-ban kirabolta. 1600 körül a császáriak pusztították.

1618-ban törvénnyel rendelték el a vár kijavítását, ami azonban még 1631-re sem készült el.

1644-ben I. Rákóczi György hadai elfoglalták, de a császáriak még ebben az évben visszavették.

Thököly Imre szabadságharca idején, 1678-ban a vegyes őrség magyar katonái a németeket a várból kiűzték és sokat közülük meg is öltek. A megtorlásra érkező osztrák sereg a várat visszavette, felégette és lerombolta.

1704-ben II. Rákóczi Ferenc hadai foglalták el Diósgyőrt. A szabadságharc bukása után a császári kamara vette birtokba. Ezután a romos vár pusztulásnak indult, köveit a lakosság szekérszámra hordta el építkezéseihez.

Az Országos Műemléki Felügyelőség által 1953-ban megkezdett és 1973-ra befejezett régészeti feltárást Czeglédy Ilona vezette, a helyreállítást Ferenczy Károly tervezte.

GPS: É 48° 5.874 (48.097904)
K 20° 41.358 (20.689302)

INFORMÁCIÓK: A szépen helyreállított vár belépőjeggyel látogatható. Kb. másfél óra sétával lehet mindent megtekinteni. Az érdekes vármúzeum mellett vásári jellegű látnivalók is találhatók a várban. Érdemes a várkapuhoz legközelebb eső toronyba felmászni, ahonnan jól lehet látni az első kővár feltárt ovális alapfalait.

Nógrád Megye Várai
NVA