Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Homoródszentpéter - PetreniRomániaErdély és PartiumUdvarhely vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

HOMORÓDSZENTPÉTER - PETRENI, UNITÁRIUS TEMPLOM


unitárius templom 

Vármegye: Udvarhely 

Ország: Románia 

Régió: Erdély és Partium 

Helységnév 1: Homoródszentpéter

Helységnév 2: Petreni 

HOMORÓDSZENTPÉTER – templom

Homoródszentpéter (Petreni) falut 1567-ben a regestrum Zenth Péter néven 9 kapuval jegyzi. 1576-ban Szent Péterként jelölik a források. 

Neve Szent Péter tiszteletére épített középkori templomáról tanúskodik. 

Maga a templom is középkori formákat őriz, amint Orbán B. megállapítja: „a késő gót kornak XV. századában épült szerény emléke, mint azt csúcsíves kapuzata (melynek felső felét henger tagozat ékíti) és vesszővel ékes átszelt lóherívű mellékajtaja bizonyítja”. 

A jelzett korra jellemző sokszögzáródású szentélye is. Az egykori csúcsíves nyugati kaput átalakították félkörívessé. Átalakították a déli ablakot is. 

A déli portikus homlokfalában utólagosan beépített ötszirmú rozettás zárókövet mentettek meg. A déli kapu pálcataggal keretelt szemöldökgyámos, reneszánsz hatással. 

A diadalívnek csak nyoma látszik. 

A hajó festett kazettás mennyezete a XVIII. századból, 1758–1760. évi átalakítás korából való. A szentély sík fedésű, de közepén megőrizték az egykori boltozat zárókövét, melyet nyolclevelű rozetta díszít. Az egykori boltozat jele egy-egy megmaradt gyámkő a szentély északi és déli falán. 

1937-ben Kelemen Lajos és Debreczeni László felfedezte a késő gótikus kori festett karzat maradványait, melyek a sepsiszentgyörgyi múzeumba kerültek. Két koszorús címerének egyikén a Jagelló kori címert azonosították, a másikon egy donátor (Varkocs) címert. Készítését az 1520-as évekre teszik. A templomot várfal vette körül. A kőkerítésből csak egy rövid szakasz maradt meg. Homlokzatán utólagos felírással az 1526-os dátum látható. Felső részét 1851-ben építették rá. 

Egy noduszos ezüstkehely felirata szerint 1642-ből való: „HO. SZ. PÉTERI ECCLESIAE A. 1624…”

Forrás:

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000.

Részletek Máthé Csaba : Homoródszentpéter monográfiája (Státus Nyomda, Csíkszereda, 2007) c. munkájából : 

HOMORÓDSZENTPÉTER - PETRENI, UNITÁRIUS TEMPLOM 

Homoródszentpéter a történelmi Udvarhely vármegye homoródi (oklándi) járásához (elobb Oklánd, majd Homoródszentpál községhez), jelenleg (1968-tól) Hargita megye Homoródszentmárton községéhez tartozó falu. A Keleti-Kárpátoktól nyugatra, a Nagy-Homoród jobb partján, a 132B megyei út mentén helyezkedik el. Belterülete majdnem 11 hektár. A falu a községközponttól 6 km, míg Székelyudvarhelytol 22 km távolságra található. A legközelebbi vasútállomások Kacán (Ca t a-17 km-re) és Székelyudvarhelyen vannak. Román neve elobb a magyarnak megfelelo S ân Petru, Homorod-Sânpetru, Sânpetru Homorodului volt, hatósági úton kapta a mai Petreni nevet. 

A falu kialakulásának, korai fejlodésének története ismeretlen. Neve Szent Péter apostol tiszteletére épített középkori templomról tanúskodik. 

176O-62-tol szerepel jelenlegi formájában, Homorod Szent Péter –ként. 

Elso írásos említését – mégpedig ZENTHPETER formában – az az 1427 március 7-én Brassóban kelt oklevél tartalmazza, amelyben: 

,,Zsigmond király megparancsolja kusalyi Jakcs János és Mihály székely ispánoknak, hogy a Szentgyörgyi Barnabás örökös székely tisztségét hatalmasul bitorló Szentpéteri Lászlót magok eleibe idéztetvén, Szentgyörgyi Barnabásnak törvényes bizonyítékai és székely tisztsége szerint szolgáltassanak igazságot.” 

1520-ban a falu határában zajlott a dönto csata Szapolyai István erdélyi vajda, egyben székely ispán és a felkelt közszékelyek között. 

Amikor 1567-ben az országgyulés által a kivetett 25 dénár adó megtudása végett összeírták Udvarhelyszék kapuit, Homoródszentpéter benne ZENT PETER néven 9 szabados portával szerepelt. 

Thököly Imre a császáriak felett Zernyestnél aratott gyozelme és a székelyek megnyerése után, a Barcaságból Udvarhelyszék felé vette útját, s szept. 1O-én Homoródszentpéternél táborozott le. Innen írt és íratott a székelyek nevében a szász Segesvárszéknek, meghódolásra próbálva rávenni azt. 

1848-ban Udvarhelyszék tíz jobbágyfalujának egyike volt Homoródszentpéter. 

  

1. Egyházi élet: 

Homoródszentpéter elso írásos említése 1427-bol való, „ 

… bár lehetséges, hogy a település Szentpállal egyidoben jött létre 

”. 

Orbán Balázs írta, hogy Homoródszentpéter Homoródszentpál filiája, s az utóbbi Bágy és Recsenyéd anyamegyéje volt régen. E közepes méretu egyházmegye a pápai tizedjegyzék idején már templommal rendelkezett, s pápai tized gyanánt 1333-ban 3 banálist fizetett ( 

,,Item Blasius sacerdos solvit III. Banales” 

). 1334-ben: 

,,Item Blasius sacerdos de Sancto Paolo solvit I. banalem ” 

. A szájhagyomány szerint a pálosrendi szerzeteseknek kolostora is volt itt, innen jártak le Homoródszentpéterre s állítólag tolük kapta mindkét falu védoszentje nevét. Feltételezheto, hogy ok építették a Homoródszentpéter mai templomának részét képezo szentélyt, mely abban az idoben kápolna lehetett. 

A faluközösség a XV.-XVI. század fordulóján bovítette templomát. A torony építése a XVI. század elso negyedének végére teheto. 

,,Minden falu, amely templomot tudott építeni magának és önálló plebániává szervezodött, rangban elobbre lépett. És önállóvá is lehetett, amennyiben az építést és az épületek fenntartását, az állandó papi szolgálatot az anyaegyház, a ,,megye” gyengítése nélkül biztosíthatta. (…) De ha egy-egy településnek nem is sikerült önálló plebániává szervezodnie, az a tény, hogy saját temploma van, megkönnyítette vallásgyakorlatát, s áttételesen késobbi önállósulásának a lehetoségét is magában hordozta ” 

Hogy mikor tért át a falu az unitárius vallásra nem tudjuk, de ez a legnagyobb valószínuség szerint János Zsigmond fejedelemségének vége felé, Dávid Ferenc elso püspökünk tevékenysége legdícsobb korában (1568-1572) kellett megtörténjen, amikor mindenki azt a hitet követhette, amelyet akart és olyan papot tarthatott, amilyent kívánt. A Homoródmente legnagyobb birtokosa, Kornis Farkas királybíró is ekkor tért át az unitárius vallásra, s így Szentpéter is követhette patrónusának vallását. S mert unitárius lelkészt ilyen kicsi falu akkor még nem kaphatott, így újra Szentpálnak lett filiája vagy társegyházközsége. 

Orbán Balázs szerint csak az 1700-as évek vége felé lett önálló egyházközség, azonban ennek ellentmond az 1693. évi Generális Vizitáció jegyzokönyve, amely szerint ekkor már Szentgyörgyi János volt Homoródszentpéter lelkésze. Ezek szerint már 1693 elott önálló lehetett. 

1916-ban, az aug. 31-tol okt. 15-ig tartó menekülési ido alatt, a megszállók feldúlták az egyházközség könyvtárát és levéltárát, s elvitték ládáját a benne levo oklevelekkel és klenodiumokkal együtt. Ezek közül a legfontosabb volt az önállósult szentpéteri egyházközség legkorábbi felszerelési tárgya, egy noduszos (aranyozott) ezüstserleg tányérral, ilyen felirattal mindketton: „HO. SZ. PÉTERI ECCLESIÁÉ A. 1642.” Az 1789-es részletes vizitációs feljegyzésben szerepeltek eloször. Az utóbbi években egy véletlennek köszönhetoen elokerült a tányér, de a serleg még mindig hiányzik. 

  

2. A templom és története: 

A falu közepén, hajdan kofallal kerített telken s a toronytól nem messze áll az unitárius templom. Hargita megye muemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) muemléképületként van nyilvántartva. Eredetileg gótikus stílusban épült Szent Péter apostol tiszteletére, de a sok javítás és hozzá nem értés oda vezettek, hogy eredeti stílusát elveszítette, amire csak a boltindító gyámkövek emlékeztetnek. 

Kezdetben kápolna lehetett s a mostani szószékig terjedt, ahová lejártak a homoródszentpáli pálos rendi szerzetesek szolgálni. (Ezt megerosíti, hogy a templom régebbi, keleti felének (szentély) falai magasabbak, mint a nyugatié). A faluközösség az építészeti formák tanúsága szerint a XV.-XVI. század fordulóján kezdte bovíteni templomát. A fakarzat készítése, a torony építése a XVI. század elso negyedének végére teheto. 

A keletelt templom hajója és az annál keskenyebb sokszögzáródású szentély kelet felé szukül. A hajó nyugati homlokzatát most a tetoeresz vízszintes vonala zárja le, sarkait pedig átlós fekvésu, tagolt támpillérek szegik. Az északi tám felso vízvetoje hornyolt faragott ko, a ferde metszésu lábazatot vakolatréteg takarja. A középtengelytol kissé északra nyíló nyugati bejárat kokeretének profilját részben vakolat fedi, nyílása most félköríves, Orbán Balázs még átalakítás elotti állapotban látta: 

,,E faluban alig találunk más felemlítésre méltót, mint az unitárius templomot, mely a késo gót kornak a XV-ik században épült szerény emléke, mint ezt csúcsíves nyugati kapuzata (melynek felso felét henger tagozat ékíti) és vesszomuvel ékes átszelt lóherívu mellékajtaja bizonyítja''. 

(Orbán I. 168.) A hajó déli falán két átalakított ablaknyílást találunk, közöttük helyezkedik el az oromzatán 1930-as évszámot viselo portikus (benne XIX. századi javítási emléktábla került elo 1980 tavaszán). Ennek homlokfalába utólagosan beépített ötszirmú rozettás boltzárókövet mentettek meg. A kis portikus a pálcataggal keretelt szemöldökgyámos déli bejáratot védi. A keretelo tagozat reneszánsz hatásra a szárakon derékszögben befele fordul. A hajó délkeleti sarkánál kétszakaszos támot találunk, középso vízvetoje kofaragvány, éppúgy, mint az északi fal nyugati felénél álló egyetlen támpilléren. 

A vízvetoko nélküli támokkal körbefogott szentély alig keskenyebb a hajónál, de magasabb nála. Déli falában a tám két oldalán egy-egy keskeny, egyenes lezárású – átalakított – ablak nyílik. Itt a falakat is ferde metszésu lábazat futja körül, s ez csak az északi oldalon szakad meg, ahol jól látszik a hajdani sekrestye helye, amit az unitárius vallásra való áttéréskor bonthattak le, ajtaját befalazták. 

A késo gótikus templom hajdani állapotáról késobbi egyházi leltárak több vonatkozásban is tájékoztatnak. Elso adatunk 1715-bol való, a vizitáció ekkor Szentpéteren kobol épült templomot és tornyot vesz leltárba (Udvarhelyköri Conscriptio 1715 végérol, említi Kelemen Lajos: Keresztény Magveto 1922, 168. old.). 

A templom belseje mára elvesztette gótikus jellegét, ugyanis az 1758-59-ben dúló tuzvészben a templomfedél leégett, a hajó csúcsíves boltozata beszakadt. Az újjáépítés alkalmával a csúcsíves boltozatot 56 kazettából álló, festett virágos famennyezettel helyettesítették. (Az egyik kazettán felirat is volt, mely mára olvashatatlan.) Vele egy idoben készült a nyugati (ifjúsági) karzat 8 mezobol álló mellvédje, mely feliratként bibliai idézetet tartalmaz (,,Menjetek el és a templomban állván hirdessétek a népnek az életnek minden beszédét”. Ap. csel. 5. rész. 20.vers). S noha nem jutott kazettás mennyezetbol a szentélyre, az mégis sík fedésu. Közepén megorizték az egykori boltozat másik zárókövét, melyet nyolclevelu rozetta díszít. 

A szentély északi és déli falának közepén egy-egy gyámko eredeti helyén maradt meg, ezek az egykori boltozat jelei. Vaskos fejlemezük sokszögu, maguk a gyámok fordított kúp alakúak, emberi fejeket mintáznak. A hajdani diadalív vonalában az északi oldalon található koszószék attikai lábazatú oszlopon áll. 

Az 1789. május 9-én írt részletes vizitációs feljegyzés szerint a Szalánciak telke mellett rongyolt zsindelyfedéllel fedett kokerítés van, 

,,Nap nyugatról a Ko kerítéssel egyben ragasztva vagyon az Sendellyes, kobol való Torony.(…) a Fundus közepén 11 ko lábakkal körülrol meg erosittetett ko Templom, Napnyugat felol való része Cseréppel fedetett, a másik része Sendellyes, Dél Felol való oldalába egy kis Sendellyel újonnan fedett Deszka padimentumos fa tornácz, a holott is a Templomba bé járó ajtó vas sarkas és záras, a külso felén ilyen irás: 

ISTEN DITSOSSÉGÉRE CZINÁLTATTA VAR. MATHE PÉTER URAM 1758. 

A Templomnak Négy Üveg Ablakai kerek üveg Tángyérokkal fa foglalással valók. Padimentuma Deszkás, Mennyezete elollrol virágoson festett és közepén levo leromlott Arcuson hátul pedig fejér Deszkából párkányokkal épült. A Templom Napnyugat feloll való végiben vagyon egy Kar virágoson festett. A Prédikálló Szék kobol való, elotte az Éneklo Pulpitus virágos festékes. (…) Hátul üres a Templom, nints Szék benne .” 

(Unit. Püsp. Vizit. 1788. 585-586.) 

1799-ben egy oklevél szerint az egymás mellett fekvo parókia és Jakab István telke között egy-egy darab földrol cserevásár történt, hogy a közkertet egyenesbe vehessék, és könnyebben fenntarthassák. Egy évre rá a templom nagyjavításon esett át. A régi székeket (a nok felol) kiszedték belole, s az 1789-ben még üresnek mondott hátsó részbol az eklézsia gabonatartó szuszékjait (a férfiak felol) , s új padokkal látták el. Ezek elso részét festett virágokkal ékesítették, s a szintén festett virággal díszített szószékkel szemben levo férfiak padját a következo felirattal látták el: ,,JAKAB GYÖRGY CURÁTORSÁGÁBAN, PETRUS ASZTALOS, 1800.” A templom északi felén a szószék fölé fából elkészítették az elso koronát. (Ekkoriban az orgona és éneklokar nem volt meg, hanem a szószék elott egy éneklo pulpitus.) 

1820-ban a templomra új ablakokat készítettek ólomkeretes üvegekbol. Rá két évre kijavították a templomkerítés kofalát, cseréppel újrafedték, s ugyancsak cseréppel fedték le a templom fedelének zsindelyes keleti részét. 1827-ben új (ötödik) ablakot nyitottak a templom északi részén; a régi éneklo Pulpitus helyett egy újat készítettek 

,,veres párkányos kék festéssel”. 

1835-ben építették a vásárolandó orgona részére a keleti karzatot, amelynek mellvédjét szintén festett kazetták alkotják. Felirata a következo volt egykor: ,,EZ ÉNEKLO KAR KÉSZÜLT AZ ISTEN DICSOSÉGÉRE 1835-BEN. A MÁTÉ FERENC CURÁTORSÁGÁBAN UZONI ANDRÁS ÉS BURJÁN FERENC EGYHÁZFISÁGÁBAN.” 1839-ben zárták eloször kulcsra a templomajtókat. 

1859-ben a ,,Falusi község adományozásából” 89 m. f. 25 kr.-ért vásároltak egy négyváltozatú régi orgonát, amit a frissen kijavított éneklo karzaton állítottak fel. S noha már a következo évben javításra szorult s utána még többször is, ez az orgona szolgálta az egyházközséget 1904-ig, amikor is Nagy Gyula kántor javaslatára elfogadták Csioflek Miklós brassói orgonamuvész ajánlatát, aki vállalta a szentpéteri már szinte hasznavehetetlenné vált orgona cseréjét egy csaknem új és jó hangzatú orgonára, cserében, ha azt még felpótolják 300 koronával. Az egyházközséget ekkor 100 koronával a tuzoltó társulat, míg ugyanennyivel a juhtartó cimboraság segítette. Az új orgona felirata a következo lett: ,,CSIOFLEK TESTVÉREK MUVE, KÉSZÜLT SZÉKELY DÉNES GONDNOKSÁGÁBAN”. Ugyanebben az évben területcsere jött létre az egyház és Nagy Gyula kántor között. Ennek értelmében ez utóbbi kapott a templomkerítésbol 5 négyszögölet, ahová házat építhetett, s annak fala jelentette azután a kerítés egy részét, amire az egyház nem kellett gondot fordítson. Viszonzásképpen 10 négyszögölet adott a kántorság beltelkébol. 1919-ben Csomor Gergelyné a háborúban elesett férje emlékére a templomkertben felállított egy emlékkövet. Mivel 1924-re a templomkerítés két helyen is ledolt, s tovább nem lehetett javítani, a lelkész gyökeres újításra határozta el magát. A tervekben annak elbontása szerepelt, s új kerítés állítása csak olyan helyre, ahol az egyházi telek idegen kerítéssel érintkezik. Az amerikai testvéregyház 8925 lejnyi adományából 3000-et adtak egyházi adóba a kollégiumok segítésére, 5000-et pedig a templom és a kerítés javítására használtak fel. A ledolt kerítések elbontásakor 8 öl követ raktak össze az iskola udvarán, amit 1924-ben, pénz hiányában átadtak az állami iskola építésére az 1914-ben megígért 1000 korona helyett. Ennek értékét 10-12000 lejre becsülték. 

1930-ban közmunkával elvégezték a portikus újrarakását s ugyanekkor özv. Csomor Dénesné újrafestette saját költségén a templompadokat. A férfiak helyén lévo hátsó padot Máthé Lajos átalakíttatta nagy hátaspaddá, ráíratva saját nevét, az egyház részérol azzal a feltétellel, hogy nem fog jogot formálni a padhoz s hogy abból nem zár ki senkit. A nyugati karzat újrapadolását 1937-ben végezték, s ekkor került elo 8 darab, a XVI. század elso negyedére datált karzatmellvéd-deszka. (A töredékeken gótikus lombdíszítés között két koszorúba foglalt címer látható: az egyik kettéosztott pajzsán piros-fehér sávozást mutat (Jagelló kori országcímer), a másikat három levélbol kinyíló virág tölti ki (donátor – Varkocs – címer). Ezek a darabok a hajdani késo gótikus festett nyugati karzat maradványai, s egyben bizonyítékai annak, hogy középkori templomaink festett, faragott berendezési tárgyai kituno összhangban voltak építészeti környezetükkel. A megtalált leletek késobb a Sepsiszentgyörgyi Múzeumba kerültek.) 

A második világháború után 1949-ben Vass András és Székely Ábelné a templomkertben keblitanácsi beleegyezéssel emlékoszlopot állíttattak háborúban elesett fiaik emlékére. 

Építésétol kezdve 1953-ig a templom futetlen volt. Ez évben tettek lépéseket a téli hideg kiszorítására. A régi, rosszul záró ablakokat újakkal cserélték ki; a kazettával fedett mennyezetre a padláson papírt terítettek le, amit furészporral takartak a jobb szigetelés céljából. Egyúttal a paplakból áthozott érckályhát a szószék és a nok padja közötti falrész mellé állították. Ez lehetoséget teremtett a karácsonyfa ünnepély templomban való megtartására, amit addig a kultúr-, ill. lelkészi otthonban végeztek. A nok is ki akarván venni részüket a munkából, gyujtést végeztek s annak eredményébol szonyeget szottek a templomba. 

1954-ben a kazettás mennyezet beszakadt részén a kazettákat fáradságos munkával ismét a helyükre illesztették. A szószéket és a felette lévo koronát a néhai Bedo Miklós lelkész fia, Árpád festette újra. Az ablakok is megnagyításra kerültek, s lámpákat is vásároltak, hogy esténként is tarthassanak összejöveteleket, istentiszteleteket. 1957-re az orgona ismét elromlott, de a hívek és az egyházközség pénzébol egy harmóniumot vásároltak, amit az orgona mellé helyeztek el. A következo évben többen faragásos csillárokat adományoztak a templomba. 

Régi indítvány valósult meg 1958-ban, amikor a hívek közadakozásából és önkéntes adományából elkészítették a második világháborús hoseink emlékét orzo márványtáblát a templomba. 

1960-ban a hívek közmunkával elvégezték a templom újrafedését. S noha már 1965 jún. 7-én bevezették a villanyt a paplakba, a templom villamosítására 1969-ig várni kellett, amit akkor Hadházi Balázs és Péter Zsigmond végzett el. 1970-ben a templom körüli 1 méter magasságú padlószint feletti földet hordták el (53 szekérnyit). Rá két évre padolták újra a templomot közmunkával, bútorzatát 1973-ban festették újra. 

1979-80-ban a templom futésére Székely András és neje egy csempekályhát rakatott a szószék melletti ablak alá. A templompitvar javításakor a bejárati fal bal alsó oldalán leesett a vakolat s elotunt egy sima ko az alábbi felirattal: „RENOVAT STEPHANUS 1821”. A munkálatokkal egy idoben került sor a cementjárda megöntésére az utcától a templom bejáratáig. 

1987-ben a régi harmóniumot megjavította a brassói Micu Emil 10000 lejért. Három év múlva sor került a templom és torony egy idoben történo javítására, amit 85000 ezer lejért vállalt Lorinc Balázs vállalkozó. A javításhoz szükséges pénzösszeg egy részét (25000 lejt) a Gyarmati-család adományozta az egyházközségnek. Ugyanekkor elvállalta a templombelso egyes részeinek kijavítását Vas András szentpáli lakos. Azonban 1995-re a templom fala megszakadt, sürgosen vaskötést kellett alkalmazni. 

1996-ban, a millecentenárium évében került sor a templom és a torony hibáinak kijavítására. Ehhez a kiinduló alapot az anyja (Csíki Juliánna) által homoródszentpéteri származású amerikai magyar Dr. Szilvássy János közbenjárására, az amerikai Illinois állambeli Glencoe Union Church által müködtetett Tuthill Bizottság 10000 amerikai dollárt adományozott az egyházközségnek. Az általuk javasolt felhasználás értelmében az egyházközség 7500$-t tudott magának. A munkálatokat a felsoboldogfalvi STING kft. végezte el 15066367 lejnyi összegért, mely tartalmazta az anyagok árát és a munkadíjat is. A templomon végzendo munkálatok a következok voltak: a templom alapjának leszigetelése az északi és nyugati oldalon (vasbeton, szurok, kátrány); a tartóoszlopok alapjainak betonnal történo megerosítése; a falak laposvassal történo megkötése; a belso tér vakolatjavítása és meszelése; olajfestéki munkálatok elvégzése, a koporozás kijavítása és az egész épület külso részének meszelése. A toronynál vakolat kijavítása, meszelés, koporozás és olajfestés voltak az elvégzendo feladatok. Ugyanebben az évben Gábor 

Máté, Gábor János és Gábor Pista csatornások 900 amerikai dollárért és 780000 lejért elvégezték a templomra és toronyra csatorna, valamint vízveto felszerelését. Ugyanekkor sorra került a templom kazettás mennyezete kijavításának kérdése is. Csutak Attila restaurátor még a templomjavítás ideje alatt feltárt két faragott emberi formájú kofejet, amelyek a hajdan katolikus templom boltívét tartó pillér tetejének szolgáltak, ugyanakkor két ún. szentelo keresztet a templom nyugati falán. Továbbá a keleti oldalon lévo karzat kazettáit javította úgy, hogy a nyugati karzaton lévo mintákat átmásolta, hogy mindkét karzat kazettáinak stílusa egyforma legyen. Azonban a templom kazettás mennyezetét nem lehetett restaurálni pénz hiányában. 

  

3. A torony és a harangok: 

A rövid szakaszon megmaradt templomkerítés kofala a nyugati részen négy vastag saroktámmal szegett tornyot fog közre, mely a templom bejáratául is szolgál. Félköríves bejárattal alakított földszinti része van, a toronyalj falépcsojét tartó kövön az 1744-es évszám olvasható. A párkánnyal tagolt elso és második emeleten lorésablakok nyílnak, a homlokzaton késobbi jellegu számjegyekkel 1526 van felírva. A torony hangablakos, óraíves párkánnyal és gúlasisakkal lezárt felso része késobbi, 1851-bol való ráépítés. 

Az alsó két szint a templomot védo kokerítés kapubástyájaként épülhetett. Az, hogy kofalai másfél méter vastagok, alátámasztja, hogy eredeti alakja hasonló volt a közeli szász templomerodök tornyaihoz: törpe falazaton még törpébb négyoldalú zsindelyfedél tornáccal ellátva, minden díszítés nélkül. Építése egyébként az 1520-as évek elejére teheto. S természetesen már a kezdeti idoben harangja volt, ha nem is ketto, de legalább egy minden bizonnyal. 

Az 1922. évi harangszentelési jelentés szerint 1707-ben egy pár harang birtokába jutott az egyházközség; mindkettot a helybeli Cseke István öntette ajándékképpen. Azonban 1759-ben az egyházközség ismét harangbeszerzés elott állt, ugyanis a harangok feltehetoen az akkori tuzvészben olvadtak vagy repedtek meg, amikor a templom fedele is leégett és beszakadt. Így 1759-ben és 60-ban az egyházközség tagjai közadakozásból új pár harangot vásároltak. 

1809-ben a nagyobbikat újra kellett önteni: ,, 

A nagyobb harang újraöntetett illyen körülirással: Isten Ditsoségére öntette a Homoród Sz. Peteri Nemes. EKKLA az 1809-ben.” 

A torony javításáról az elso fennmaradt feljegyzés 1828-ból származik, amikor zsindellyel és cserefa szarufákkal újrafedték. Minden bizonnyal többször javították már azelott is. 1832-33 között falait javították és vakolták újra. 

Mivel 1841-re a kisebbik harang meghasadt, a hívek közadakozásából és az egyházközség pénzébol újraöntették 1842-ben. Azonban hiba történhetett a folyamat során, ugyanis egy évre rá ismét meghasadt. Ekkor Segesváron öntették újra 1844-ben. 

Az 1849 nov. 16-i vizitáció jegyzokönyvébol említésre méltó feljegyzés maradt ránk: 

,,Fájdalommal kell értenünk(…) azt, hogy a torony fedelit a mennyko a közelebbi nyáron lesulytva ugy öszve törte, szuzta, hogy azt ott állani hagyni nem val bátorságos, mieért egészben le is szedetett- ugy a torony koalapainak egyik szegletét is ugy megrongálta egész földig le, hogy az is megigazítás és megerosités nélkül fenn nem állhat.” 

A megrongált fedelet leszedték és egy harangállást készítettek, hogy mindezek ellenére szólhassanak a harangok. A községi birtokosság és az egyházközség birtokai egy részének jövedelmét, a hívek közmunkáját, valamint a szentpáli, újfalvi, bardóci, rákosi, zsombori és városfalvi egyházközségek faanyag adományát felhasználva a tornyot egy emelettel magasították (mai magasságára emelték), sötétzöldre festett zsindellyel újrafedték. Négy ablakát boltozták. A torony gombjának feltevése alkalmával a hívek közül többen pénzt adtak össze, amit abban elhelyeztek. A torony alsó két emeletét újradeszkázták. Ajtajára többszöri meghagyás után 1860-ban készítettek eloször egy vaszárat. 

Újabb javításokat 1866-ban és 1894-ben végeztek a tornyon. Az utóbbi alkalmával az alsórákosi Szocs Zsigmond a javítás mellett a torony derekán egy bádogfedelet is készítetett, hogy meggátolja az esovíz rombolását. 

1910-re a torony fedele ismét meggyengült és romlani kezdett. A lelkészváltozásokkal eltelt ido után közbejött az elso világháború, amikor a javításra gondolni sem lehetett, s meg kellett válni az egyik harangtól is a hadiszolgáltatási törvény értelmében. A kisebbik (118 kg-os) harangot ajánlották fel az 1915 nov. 14-i keblitanácson, átvétele 1916 okt. 19-én történt, innen Segesvárra szállították. 

Furcsa volt, hogy csak egy harang szólt a toronyban, s így ahogy befejezodött a háború, 1919-ben a helyi Ifjúsági Egylet tagjai egy színieloadás után a bevétel egy részét az egyházközségnek adományozták harangalap megteremtésére. Az 1921 dec. 10-i keblitanácsi gyulésen Csomor Dénes helybeli lakos felajánlotta, hogy egy harangot vásárol a háborúban elvitt helyébe. Eloször is kijavították a toronyba vezeto létrákat és állványokat, majd kisebb gondok után véglegesen felszerelték a nagyszebeni Shieb RT által készített harangokat. 

Mindketton cserfalevél díszítéses apró szegfuminta van. A kisebbik mérete 52x61 cm, súlya 123 kg. Felirata a következo: 

,,Shieb N. Szeben 1922. Az egy Isten dicsoségére öntette Csomor Dénes és neje Koncz Anna a h. szentpéteri unitárius szent eklézsiának.” 

Az új nagyharangot a régi anyaggal való megpótlásával öntették, közadakozásból. Súlya 192 kg, mérete 68x74 cm. Felirata: 

,,A H. Szentpéteri unitárius hívek áldozatkészségéböl öntetett az egy isten dicsoségére.” 

(Jelenleg is ezek a harangok vannak használatban). 

1926-ban, mivel halaszthatatlanná vált a torony javítása, elhatározták a március 14-i közgyulésen bádoggal történo újrafedését az addigi zsindely helyett. Az agyagfalvi Török Pállal kötöttek szerzodést, aki a munka elvégzése után még az új toronygombot is feltette, amibe a hívek egy emlékiratot helyeztek el, melynek szövegét a lelkész helyben elolvasta, és a hívek aláírták. 

Az 1944-es frontátvonulás nem érintette épségében a tornyot, de 1947-ben már a viharok annyira megrongálták, hogy javítást igényelt, amire az anyagi nehézségek miatt nem vállalkozhattak. 1949-ben végre tettre határozták el magukat. Eloször is a villámhárító elszakadt drótját kapcsolták vissza, amit 1944 szeptemberében lottek el a katonák az ott tartózkodó varjakra célozva. A nagyjavítást ismét a toronyt már javított agyagfalvi Török Pál végezte el 1950-ben. 

1957-ben a harangozó kérésére a toronyablakokat zsalukkal látták el, amit a helybeli asztalos Barabás Aladár készített. Egy évre rá indult meg a gyujtés a toronyóra elkészítésére. Január 25-én a gondnok meghívta e célból Csomor Károly székelyderzsi toronyórakészítot, aki a tárgyalás végén elvállalta a munkát. A házasemberek színdarabot tanultak, amit eloadva vendégszerepléseikkel még Apácára is eljutottak, a bevételt a toronyóra alapra ajánlották fel. A hívek között is gyujtést rendeztek, a gondnok és a pénztárnok is adományozott; a hiányzó összeget az egyházközség pénztárából pótolták. S noha 1959 elején a néptanács utasította a keblitanácsot a terv beszüntetésére, ennek ellenére az tovább fáradozott, míg végre 1960-ban a hívek segítségével fel is szerelték a toronyórát pár nap alatt. Egyúttal újravakolták és meszelték a tornyot. 1969-ben a templom villamosítása alkalmával a villanyt a toronyba is felvezették, hogy könnyebb legyen a harangozás esti idoben, valamint az óra kezelése. 

1976-ban a torony újra javítást igényelt, de pénz hiányában csak a következo évben fogtak hozzá, amikor is a javítást a gombtól a földig hajtották végre, az órával együtt. (Ezt Hatházi Balázs és ifj. Csomor József végezte, ugyanis 1973-ban a toronyóra 150 kg-os súlyát egy felhúzás alkalmával a templom gondozója visszaejtette, aminek következtében a tengelyek elgörbültek). Ekkor készítette el Csomor Áron saját anyagából a torony elotti kerítést. Cementjárda öntésére is sor került, a kerítéstol a templom bejáratáig. 

Utolsó nagyobb javítást a tornyon a templommal egy idoben végeztek 1996-ban. Jelenleg a torony bejárata elott áll a falu egyetlen székely kapuja, melyet a torony elotti új kerítéssel egy idoben készített Csomor Levente. 

Székely Oklevéltár, régi sorozat, VIII. kötet, 51-53. oldal 

Székely Oklevéltár, régi sorozat, II. kötet, 218. oldal 

Dávid László: A középkori Udvarhelyszék muvészeti emlékei, Kriterion, Bukarest 1981. 

ugyanaz, 38, 39. oldal. 

Az 1789-es részletes vizitációs feljegyzésben szerepelnek, 1759-es és 1760-as évszámmal( Unit. Püsp. Vizit., 1788, 588, 589.old.) 

ugyanez a muhely készítette ugyanekkor a recsenyédi nagy-(178 kg, 70x75 cm) és kisharangot(129 kg, 60x70 cm) is, akárcsak a siménfalvit.

 Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 656-657.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók is megtekinthetőek.
GPS: É 46° 10.564 (46.176067)
K 25° 22.518 (25.375296)