Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Banja Luka - Banja Luka, Bosznia-Hercegovina, Bosznia, Bosznia történelmi vármegye - Banja Luka (Banja Luka)
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Banja Luka – Kaštel (Banjaluka - vár).
(GPS.: 44° 45.172' É - 17° 9.446' K, 204 m)
Először 1494-ben említik, mint a Jajcai bánság Jajca utáni második és a Vrbas völgyének legerősebb vára. II.Ulászló 1494. 02. 06-án kelt oklevelében megemlítik Mikulics Györgyöt, mint Banja Luka kastellánusa. A vár alatt volt egy váraljai település is egy katolikus kolostorral. Tudható az is, hogy az 1494/95-ös török dúlás időszakában, a polgárok a királytól kértek és kaptak segítséget. Banja Lukát 1519-ben együtt említik Zvecsáj (Zvečaj) és Orbász várával (Banya Lwka, Zweczay cum castro Verbaz), ami igen fontos annak a hipotézisnek a cáfolatában, amely Banja Luka várát azonosnak tekinti Orbász várával, hisz mint látható, 1519-ben külön említik és egyszerre mindkét várat. Banjaluka Jajcával együtt a leghosszabb idáig dacolt a török hódítókkal és csak 1527 végén, vagy 1528 első napjaiban esett török kézre. Az utazók és történészek műveiben - A. Georgiceo 1626-ban, Hadzsi Kalfa 1650 körül, Maravics püspök 1655-ben és Evlija Cselebi 1660-ban is két várat említenek Banja Lukában. A törökök források a középkori Banja Luka várát, Eszki Banja Lukának, azaz Ó-Banja Lukának nevezik. Ezt a várat 1686 előtt hagyták fel és 1737-ben, Hildburghausen herceg támadásánál,aktív várként már biztosan nem létezett. Evlija Cselebi leírásában, Banja Luka, mint tágas város említődik meg, amely egészen az Orbász folyóig ért. Banja Luka középkori várának maradványai, ma is láthatók a folyó bal partján, a Gornji Šeher nevű városrészben, a Verbász bal partja menti dombon, a Verbászba ömlő Surtolija patakon átvezető híd fölött. Evlija Cselebitől azt is tudjuk, hogy ennek a várnak a falai egészen lenyúltak a Verbászig, sőt a közelmúltban meg is találták ezeknek a falaknak a nyomait és éppen a Verbász partján. Vannak olyan történészek, akik a mai Gornji Šehert azonosítják Orbász várával (Vrbas, Verbaz, Orbasz, Urbaz,Vrbaz, Wrbaz), tekintettel arra, hogy 1518-ban külön említik Banjaluka és külön Orbász várát – teljesen világos, hogy két várról van szó. Ezt az elméletet tartja a híres történész, Thallóczy is, ám a kérdés mindmáig eldöntetlen maradt és marad is, míg további kutatásokkal némileg több fény derülhet erre a kérdésre. Az világos, hogy a török hódítás előtt, Gornji Šeher területén volt egy vár és alatta egy település és mindkettőt Banjalukának nevezték A törökök a középkori vár közelében, az Orbász bal partján építik fel az új, Kal’ai dzsedid (Novi grad/Újvár/Újváros) nevű Banja Lukát, a mai Novi Šeher nevű városnegyed területén, amit Szokolovics Ferhád (Ferhát) pasa 1554-es vakuf adományának alapítólevele is megerősít, aki az alapítványi és más épületeket is itt építette fel. A szorosan a Vrbas folyó mellé felépített új vár és váraljai települése önálló lett és saját dizdárt kapott, majd a 17. szd. második felében kapitánysági székhellyé vált. A vár helyén 1587-ben még csak egy tophana (arzenál) állt, amit szintén Ferhád pasa alapított. Az arzenált aztán III. Mehmed szultán uralkodása alatt (1595-1603) építették át várrá és így a várban lévő dzsámi is természetesen az ő nevét viseli. Ez egy kinevezési okiratból tudható, amellyel 1739-ben egy imámot helyeztek a dzsámiba. A török váron 1639; 1714; 1737, vagy 1738; 1809. és 1868-ban javítási munkálatokat végeznek. Az utolsó felújítás során, a várban egy tüzérlaktanyát is építettek. Az 1838-as évben megállapítják, hogy a vár azon erősségek közé tartozik, amelyeken szükségtelen javításokat végezni. Bosznia 1785-ös, névtelen szerzőjű leírása alapján, Banja Lukán 50 ágyú volt. Evlija Cselebi idejében egy 30 araszos ágyú állt a vár előtt. Jukić szerint, a várban 1850-ben 25 nagyobb ágyú volt. Az 1833-as, hivatalos leltár szerint a várban 23 ágyú volt, köztük olyan hagyományos ágyúk is, mint a haberdár. A török várnak kilenc tabiája volt, melyek részben máig fennmaradtak. Miután Evlija Cselebi a leírásában két várat említ, és Gázi Ferhád pasa szerint is a régi vártól „csak kétlépésnyi (járásnyi) távolságra” egy új várat emeltek – kétségtelen, hogy ezek az adatok a Gornji Šeher-i középkori és a Donji (Novi) Šeher-i török várra vonatkoznak. Georgiceo 1626-ban azt írja, hogy Banja Lukában a két vár között, négymérföldnyi a távolság. Amikor Cselebi a régi városról és a banjalukai seherről beszél, azt mondja, hogy „a seher délkeletről északnak, az Orbász folyó mindkét partján, kb. egy óra járásnyi hosszban terül el”. Ez, az a Cselebi által megemlített terület, mely a mai Gornji Šeher és a mai Banja Luka közti térséget fedi le, és ezen a területen jött létre Gázi Ferhád pasa monumentális vakuf alapítványa is. Cselebinek a seherről szóló leírásában, semmilyen török kor előtti várat sem említ meg az Orbász bal partján. A Tvrdzsavának, (Tvrđava=erőd, sJz), vagy Kastélynak (Kastel) nevezett törökkori vár a Vrbas folyó bal partján fekszik és több évszázados fejlődést, valamint jó néhány építési fázist mutat. Ezt a tényt, valamint Crkvina patak vrbasi torkolatában elhelyezett vár helyének kiválasztását is annak a teóriának az alátámasztására használják, hogy a törökkori vár helyén, már a középkorban is egy síkvidéki, minden oldaláról vízzel védett vár volt, amit Orbász várával lehet azonosítani, ahogy azt Kreševljaković feltételezi, vagy egy olyan várral, amellyel még a törökkor előtt, esetleg kiválthatták Orbász várát, és amit nem tudunk lokalizálni.
A középkori banjalukai várral azonosnak tekinthető Gornji Šeher-i középkori vár maradványai nem nyújtanak annyit, hogy régészeti feltárások nélkül be lehessen sorolni a bosnyák várak, valamelyik jellegzetes csoportjába. Egy ilyen jellegű kutatást egyidejűleg, erre a helyre és a Crkvina patak vrbasi torkolatában lévő kastélyra is ki kellene terjeszteni, ami nagy hasznára válna a mai Banja Luka urbanizációs és térszerveződési képének megállapításához.
(Kreševljaković 1953. 26. o.; Redžić, 2009. 50-51. o.) Szatanek József fordítása.
Kiegészítés:
1737-ben a Kastelt az újonnan kirobbant Habsburg-oszmán konfliktus keretében Hildburghausen(herceg) tábornagy vezette császári haderő ostrom alá vette (1737. július 23.-tól). Az ostrom sikertelenül zárult, mert a Hekimoglu Ali Pasa vezette török haderő visszaverte a habsburgokat. (Banja Luka-i csata 1737. augusztus 4.)
Miután 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta Boszniát, az erőd vesztett jelentőségéből. Banja Luka egy katonai körzet volt, zászlóaljal a XV. hadtestből. A megszállás idején az erőd fennálló épületei igen romos állapotban voltak. A 19. század végén fa építésű fürdőházat emeltek a Vrbas melett a tisztségviselők számára, amelyet Schwimmschule-nak neveztek. A második világháborút követően a Kastel 1959-ig továbbra is katonai célokat szolgált. 1963-ban a Jugoszláv Néphadsereg végleg elhagyta a Kastelt, ekkor kezdődtek meg az erődben az állagmegóvási munkálatok,amelyek kisebb megszakításokkal azóta is zajlanak (Újabban az EU anyagi támogatásával). Az 1969-es Banja Luka-i földrengés (6,4-es erősségű) szintén okozott károkat az épületben. 1971-től pedig a régészeti kutatások kezdődtek meg a területen. A Kastel területén számos kulturális rendezvényt tartanak, étterem, múzeum, és játszótér is működik az erődben.
(Fidrich Tibor)
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.