Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Sámsonháza, Magyarország, Nógrád vármegye, Nógrád történelmi vármegye - Fejérkő
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Sámsonháza, Fejérkő vára
A falutól északra emelkedő Várhegy 299,3 m tszf. magas csúcsán emelkedő várrom 30 × 50 m-es kiterjedésű, ovális alaprajzú magjához 7-8 m-el mélyebben – attól egy sekély árokkal elválasztott – hasonló méretű elővár csatlakozik. Míg az utóbbi területén nem figyelhetők meg épületmaradványok, a magasabb várrészből északon két jelentős, 7 m-es magasságot is elérő falszakasz áll. Ezek az egykori lakóépület - a 2,5 m vastag várfallal azonos külső falszakaszai - a nagyobb keletiben két egykori szintre utaló gerendafészek-sorral, illetve belül a merevítést szolgáló kötőgerendák helyével. Ez utóbbi épület déli falából már csak egy alacsonyabb szakasz maradt meg, benne egy ablaknyílás figyelhető meg.
Nyugaton és délen hasonlóan lepusztult falszakaszok rajzolják ki a középső udvar körül az alaprajzot. A nyugati falszorosban helyezkedik el az erősség ciszternája. Tőle délnyugatra sejthető a belső várkapu. A felszínen megfigyelhető további nyomok arra utalnak, hogy délről és keletről egy alacsonyabban elhelyezkedő falszoros övezte az előzőekben ismertetett építményeket – a meredek északi és nyugati oldalon erre nem volt szükség. Egyúttal ide nyílhatott északkeleten a külső kapu, bár ezt a feltevést a terepviszonyok nem támasztják alá.
A várral már Mocsáry Antal 1826. évi megyemonográfiája is foglalkozott, a későbbi irodalomból az 1954. évi műemléki topográfia emelendő ki, ahol tömör leírása is megtalálható. Röviden említi Gerő László várkönyveiben, továbbá Csánki Dezső és Fügedi Erik adattárai és legutóbb Györffy György történeti földrajza.
A várról a Mocsáry-monográfia Lányi-Lehnhardt-féle metszete a legkorábbi ismert ábrázolás, mely azonban érdemi információt nem tartalmaz, leszámítva azt, hogy még kopáran ábrázolja az azóta beerdősült Várhegyet. Nem tekinthető hitelesnek Könyöki József 1890. évi tusrajza. Az országos műemléki fotótár ugyanakkor értékes korai fényképfelvételeket őriz.
A Feyerkwm megjelölés 1328-ban fordul elő először az okleveles anyagban, ekkor azonban már nem említik a várat. 1409-től számos alkalommal csak, mint várhely (locus castri) szerepel.
2005-ben helyi kezdeményezésre Rácz Miklós végzett itt falkutatást és ásatást – az utóbbi vonatkozásban egy, a vármag észak– déli hossztengelyében húzott, négy szakaszra tagolódó kutatóárokkal vágta át a területet. Eredményeiről először már 2006-ban beszámolt, majd több kisebb közlemény után 2013-ban tett közzé egy részletes dokumentációval és leletanyag-feldolgozással ellátott kutatási jelentést.
Rác Miklós birtoktörténeti adatok alapján feltételezi, hogy a terület birtokosa – s így a vár valószínűsíthető építtetője az 1254-től, illetve 1265-től adatolt Jurge/Gurge, annak fia Jobag, vagy az utóbbi leszármazottja, az 1290-től ismert Sámson lehetett. Nem zárja ki, hogy az 1401-ben feltűnő Sámsonháza falu birtokosa, a Kókai/Kacsi család is ez utóbbiakkal rokoni kapcsolatban volt. Györffy György ugyanakkor úgy véli, hogy a Verebi-családhoz köthető az erősség építése.
A vár későbbi sorsáról nem rendelkezünk írott forrásokkal. Az eddigi, igencsak korlátozott régészeti kutatásokat értékelve az ásató először feltételezte, hogy a kővárat megelőzően a várhegyen állt már egy alapvetően faszerkezetű „erődített épület”. Palánkjának/paliszádjának cölöplyukait eddig a magasan álló északi fal külső oldalán találta meg. Egy vesszőfonatos, agyagtapasztásos, esetleg boronaszerkezetű épület nyomai ugyanakkor a várudvaron jelentkeztek. Újabban az előbbi maradványokat már a vár építéséhez kapcsolódó ideiglenes építményként is el tudja képzelni, s az utóbbiak esetében sem tartja kizárhatónak, hogy azok egy, a kővárral egyidős faépületre utalnak.
A kőfalak építését a leletek alapján 13. század második felére-középére helyezi, s úgy véli, hogy ekkor már nem csak az északi, L-alaprajzúnak s kétszintesnek tartott, 10 m széles palotaszárny épült meg a vastag várfallal együtt, de a falszoros is. Ennek északi zárófala ugyanakkor nem volt bekötve a belső várfalba, s hasonló építészeti megoldások léte ekkor még másutt csak ritkán bizonyítható. Az erősség pusztulását a palotaszárnyban feltárt vastag égett réteg alapján a 14. század közepe elé helyezi. Végül a leletanyag alapján biztosra véli, hogy a 15. század közepén ezt a várromot is megszállták a husziták, sőt az ágyúgolyó-lelet alapján egy esetleges ostromot sem tart kizárhatónak.
Történelem, helytörténet:
A hagyomány szerint a várat II., vagy Vak Béla király uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építette, aki 1132-ben Borics trónkövetelő híve volt. A vár első okleveles említése azonban csak 1409-ben történt, amikor Zsigmond király Zheten-i András deáknak és testvérének Gergelynek, a Zaránd vármegyei Egregh nevű várukért, a Pest vármegyei Tétényben levő birtokrészükért és más birtokokért különböző királyi birtokokat adott cserébe, köztük a Kachy János fia Pál magtalan halálával reá szállott Sámsonháza melletti Fejérkő várhelyet - "possessio Samsonhaza cum loco castri Fejerkw".
Ekkor tehát már romokban hevert a vár, amely többé már nem is épült fel, és a török harcok idején sem szerepelt. Egy év múlva azonban Zsigmond visszaszerezte Sámsonházát és azt 1424-ben Borbála királynénak adományozta.1424-ben Tari Lőrincet iktatták be a birtokba, mely 1439-ben Tari Rupert, 1454-ben pedig Tari György kezére került. Mátyás király 1472-ben Tari György birtokait - aki a néhai Pásztói Péter szemeit kiszúrta és emiatt hűtlenségbe esve fej- és jószágvesztésre itéltetett - köztük "Samsonhaza simul cum loco castri Fejerkw"-t Gúthi Ország Mihálynak adományozta. 1548-ban a Losonczi család, 1598-ban Török István a birtokosa.
Forrás: Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig ( Magyarország várainak topográfiája 4. kötet )
GPS: | É 47° 59.768 (47.996132) |
K 19° 43.145 (19.719084) |
Információk: A várat a község fő utcájáról jobbra (keletre) nyíló utcán induló kék vár jelzésen célszerű megközelíteni, melyen cikra 1 km megtételét követően jutunk a vár romjaihoz.
Javasolt a sámsonházi geológiai tanösvényt is megtekinteni, mely a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van. Innen a Vár-hegyet nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.