Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SátoraljaújhelyMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeZemplén vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Détshy Mihály mutatta ki, hogy a középkori oklevelekben szereplő Patak, vagy Újhely vára a Sárospataktól

északkeletre, Sátoraljaújhely délnyugati szélén emelkedő Sátorhegy keleti nyúlványán, a ma Várhegy néven ismert 334 méter magas dombon állt.

A vár 1242 és 1261 között épült, először 1261-ben említik V. István ifjabb király 1261. évi szabadalomlevelében: "cum hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint" szerepel, vagyis "a Sátoraljai vendégeink Sátorhegyi várunkban gyűltek össze".

A több néven említett vár (Patak, Nagypatak, Sátorhegy, Újhelyvára) a pataki erdőispánság vára volt, és annak fennállásáig (1323) székhelye.

Egy 1262-es adat szerint építése még folyamatban volt, hiszen ekkor István ifjabb király még befejezetlen toronyként adományozta el. 1264-ben ostromolta meg Anna hercegnő, és fogságba ejtette V. István ifjabb király családját.

I. Károly király 1319-ben vette el a várat Sztritei László ispántól, akit 1321-ben Borostyán várával kárpótolt. A király 1327-ben Bobonics János bánnak adta örökbe, de 1334-ben visszaszállt az uralkodóra. Zsigmond király 1390-ben, majd 1392-ben Perényi Miklós szörényi bánnak adta a várat, majd az 1428-ban a várbirtokkal együtt visszaszállt a koronára. 1429-ben a Pálóczi család kapta meg Sempte és Szakalya várakért. 1497-ben várnagya Földessy Balázs volt.

1526-ban a mohácsi csatában elesett Pálóczi Antal hátramaradt családjától Perényi Péter foglalta el a várat, akitől 1528-ban János király vette el, de egy évvel később Perényi császári támogatással visszafoglalta.

1533-ban a várban építkezések folytak, 1536-ban a vár bástyáit és erős sáncait említik.

A vár pusztulása 1537-re tehető, valószínűleg maga Perényi romboltatta le. Utolsó várnagya, Wégh Ambrus egyben az akkorra elkészült sárospataki vár első várnagya is volt. A sátoraljaújhelyi várat 1538-ban, 1546-ban és 1548-ban is leromboltként említik.

A vár történetét Détshy Mihály kutatta, aki tisztázta a vár helyét és értelmezte az arra vonatkozó adatokat. Nováki Gyula és Sándorfi György 1986-ban készített először felmérést a várról, addig csak a Soós Elemér 1904-ben készített rajzai voltak ismeretesek az erősségről.

2007-ben Ringer István és Szörényi Gábor András elkészítették a Várhegy régészeti-geodéziai felmérését.

Ringer István 2008 nyarán kezdte meg a vár régészeti kutatását, amelyet 2009-ben is folytatott. A kutatás során a Várhegy 95 x 25 méteres platójának délkeleti részén végeztek feltárásokat. Itt egy nagy alapterületű, több helyiségből álló épületegyüttes maradványait találták meg.

 

Forrás:

Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? (A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, VI. 1966, 177-178.)
Détshy Mihály: Újhely várának története. Sátoraljaújhely, 1994.
Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. 
Budapest-Miskolc, 2007. 106-107.
Ringer István-Szörényi Gábor András: Jelentés a sátoraljaújhelyi vár feltárását megelőző műszeres 
lelőhelyfelderítésről. ( Castrum, 2008/1, Budapest, 2008. 160-166)
Ringer István: Jelentés a sátoraljaújhelyi vár 2008-2009. évi régészeti kutatásáról. ( Castrum, 2010/1, Budapest, 2010. 
94-96)

GPS: É 48° 23.053 (48.384216)
K 21° 38.669 (21.644484)

A mellékelt térkép szerint a várostól délnyugatra levő Várhegyen találhatóak a vát csekély maradványai. A Várhegy lábához autóval fel lehet hajtani, majd az ott levő üdülőtől gyalogösvény vezet a tetőre.

Nógrád Megye Várai
NVA