Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzékesfehérvárMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Feketehegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Székesfehérvár - Feketehegy

Említései : Írott adatot nem találtam az erődítéssel kapcsolatban. 1988 őszén és 1989 tavaszán a Régészeti Topográfiához készített terepbejárás során találtak meg az István Király Múzeum régészei. Fancsalszky Gábor, Hatházi Gábor, Siklósi Gyula és Zsarnóczky Attila 1991-ben ásatást végeztek a vár területén (1). Siklósi Gyula az Árpád - kori Székesfehérvárról szóló cikkében is röviden megemlíti a várat, közli alaprajzát (2).
Helye : Székesfehérvár nyugati részén, a 8-as úttól délre található Székesfehérvár - Feketehegy. A Kőrösi dűlő, ahol a vár fekszik az üdülőtelkektől nyugatra, a nagyfeszültségű vezetéktől délre van. 
Leírása :A sík, egykor mocsaras, területből kiemelkedő sánc és árok, és a földvár és a falu között fekvő, azoktól árokkal és sánccal elválasztott elővár területéről a terepbejárás során nagymennyiségű Árpád - kori, XII - XIII. 
századi kerámia került elő. A mocsár és az ér partján volt megtalálható az a falu, mely a középkori Fehérvártól mindössze 5 km távolságban feküdt. A falu egy a vizenyős területből kiemelkedő dombháton épült fel körülbelül 200 - 300 méter hosszúságban. Ettől 100 méter hosszúságú sánccal és árokkal vágták el az elővárat, mely háromszög alaprajzú. A földvár és az azt körülvevő árok kör alakú. A teljes átmérő 40 - 41 méter. Az árok szélessége 4 - 5 méter. A bejárat keletről volt, ezen az oldalon nem védte az árok. Ugyanez figyelhető meg, hogy az elővár keletre nyíló bejáratánál, ahol szintén nincs árok.
A feltárás során öt kutatóárokkal vizsgálták a területet. Egy átvágta az egész földvárat, egy másik a belső területet vizsgálta. A másik hárommal az elővárat kutatták. Az eddigi feltárások alapján épületnyom nem került elő, bár az erődítés belsejében csak kismértékű kutatás történt. (3) Írott okleveles adattal nem rendelkezünk. Az erődítés a szakirodalom által kisvár típusba sorolható be. Tipikus példája a mocsaras részre épített váraknak. Fejér megyében inkább magasparton találhatjuk meg az ilyen típusú erődítményeket (4), csak néhány esetben figyelhető meg mocsaras környezetben (5). Iskolapéldája lehet ennek a vártípusnak továbbá az is, hogy a közvetlen közelében fekszik a vele azonos korú falu. A vár és a település a terepbejárás során előkerült leletanyag alapján Árpád – kori (XII – XIII. század), ami teljesen beleillik a kisvárak korszakhatárai közé. Érdekes az a formai sajátosság, hogy a védendő területet nem veszi körbe teljesen az árok, hanem egyik oldalán nyitott maradt. Valkó – Csákópart (6) esetében figyelhetünk meg hasonlót.

- Terei György: Fejér megye középkori és kora újkori erődítményei. Szakdolgozat 1998. 38. oldal. - 
SIKLÓSI 1992. Siklósi Gyula : Neuere Forschungen im Árpadenzeitlichen Székesfehérvár. 
ActaArchHung 44 (1992) 371-388. 
(1) Rég.Füz. 1991, 48.
(2) Siklósi 1992, 371-373.
(3) Rég.Füz. 1991, 48.
(4) Aba - Belsőbáránd - Ebvár, Bakonycsernye (Kastély) - Pácmány domb, Vasztélypuszta - Várdomb, Igar Bolondvár, Középbogárd (5) Sárszentágota – Kistó és Sárbogárd - Hatvanpuszta (6) Miklós ???? 

GPS: É 47° 11.776 (47.196266)
K 18° 21.004 (18.350061)
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban