Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Károlyváros - Karlovac, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Turanj
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„Turanj várát, 1580-ban kezdték építeni. A vár egy paliszáddal övezett, négyszögletes, kétszintes épület lett, melybe egy a várárkon, átvezető felvonóhídon keresztül lehetett bemenni. Máig fennmaradt báró Scherding Antal rajza a Jugoszláv akadémia levéltárában, ami az erősség XVI. századi alaprajzát, és egyben a kiépítésének tervezetét ábrázolja. A tervezetet soha sem valósítottak meg.”
„Turanj, a horvát Honvédő háború fegyvermúzeuma A Korana folyó menti Turanj erősségének történeti kora, Károlyváros erődjének korával azonos. A várat a károlyvárosi erőd elő-váraként, a katonai határőrvidék parancsnoksága építette fel, mégpedig azzal a céllal, hogy őrizze a Korana és Mrezsnica (Mrežnica) folyók átkelőhelyeit, továbbá hogy előőrsként szolgáljon a folyók déli partján, ahonnan a török hódítók támadása a leginkább várható volt. A vár és területe a létrejötte óta egészen napjainkig a katonai hatóságok irányítása alatt állt és áll ma is.
A történeti források a várat a kezdetekben, mint „a Korana menti Turanj” és mint „Krizsanics (Križanić)-Turanj” említették meg, amiből az a következtetés vonható le, hogy a vár parancsnokai akkoriban a Krizsanics fivérek, a turanji végvidék kapitányai voltak. Károlyváros déli elővárosát képező Turanj, jelenleg a határőrvidéki történeti emlékeinek és Károlyváros hadtörténeti múzeumának ad helyet. Már az 1580-as esztendő folyamán, amikor Dubovác ősi vára alatt, a Kupa és a Korana folyók összefolyásánál kialakult szögletben, nagy lendülettel egy új erőd és egy új katonaváros felépítésébe kezdtek, a határőrvidéki hatóságok egy olyan helyet kerestek a Korana folyó mentén, ahol felépíthetnének egy előőrs szerepét betöltő várat. A döntés Turanjra esett, ahol az építkezést már 1581 nyarán kezdték meg, s amit 1582. elején be is fejeztek. A vár felépítését a károlyvárosi építőbizottság irányította, melynek élén a károlyvárosi erőd főépítésze, Martin Gambon állt. A legelőször elkészített turanji „vár”, valójában egy nagyobb, fából készült őrgóré lett, amit a mocsaras földbe levert tölgyfacölöpökre alapozva építettek fel. Ez a vár a Korana folyó déli hídfőjénél állt, szinte ugyanazon a helyen, ahol most Turanj legértékesebb és legrégebbi építményét képező, kétszintes épület áll. A turanji őrgóré köré egy védőárkot ástak, míg az övező földsáncokba egy paliszádot alkotó cölöpsort vertek le. Az építkezésekkel egy jól megerődített és jól védhető őrhely jött létre, melyben egy határőrvidéki-határőrökből álló helyőrség őrizte a Károlyváros felé vezető déli átkelőt.
Turanj „második” várát, ugyancsak mélyen a mocsaras talajba levert tölgyfacölöpökre építették, és újból fából. Az így létrejött őrhely, egy 10x10-es, egyszintes építmény lett. Az épület mellé, a katonai határőrvidék hatósága, több, szintén fából készített kisegítőhelységet építetett. Ez a „második” turanji vár, a turanji határőr-kapitányság székhelye lett egészen 1746-ig, amikor is a kapitányságot a határőrvidék szervezetének reformja következtében, a szluini ezredhez csatolták.
A Korana menti Turanj harmadik történeti korszaka, az 1699-es karlócai békekötés után újonnan kialakított határok, törökellenes végvidéki várrendszerének megalapításával kezdődött. Ekkor a határ az Una folyó felé, tehát Karolyvárostól messzebbre tolódott. A végvidéki várrendszer elődleges vára ekkortól Szluin vára lett, míg Károlyváros és Turanj a védelemben, csak másodlagos stratégiai szerepet kapott. Turanj továbbra is a katonai hatóságok birtokában maradt és a Katonai Határőrvidék újonnan kialakított szervezetén belül, a károlyvárosi generalitás logisztikai bázisát képezte. Ezzel összefüggésben, a vár területén 1791-ben egy határőrvidéki irányítású, katonai rendeltetésű posztómanufaktúrát alapítottak. A vártól kicsivel lejjebb, a Korana folyó mentén, 1793-ban egy katonai szükségleteket kielégítő, bőrfeldolgozó üzemet is létrehoztak. A Turanjba elképzelt és kialakított, így legrégebbi „katonai ipari üzem” nem élte meg a század végét, mivel nem bírta a versenyt a reguláris határőrség igényeit kielégítő magánipar olcsóbb termékeivel. Ezzel Turanj egykori katonai őrhelyét felváltó, majd logisztikai szükségleteket kielégítő, ipari termelő együttesének virágzó szakasza lezárult, ám időközben a fából készített épületeket szilárd anyagúakra cserélték. A Korana menti Turanjban ma is álló, jóllehet súlyosan megrongálódott épületegyüttes, 1795-ből ered, mely a katonai manufaktúra és termelés leállítása után jött létre. Az egykori vár területe ezután is katonai használatban maradt.
Eleinte a szluini ezred parancsnokának lakóhelyéül szolgált, majd a szluini és az ogulini ezred tisztnövendékeinek matematikai tagozata működött benne. A katonai határőrvidék felszámolása után, Turanj továbbra is katonai tulajdonban maradt, mégpedig a katonai akadémia egyik intézeteként.
Turanj ma is álló, jóllehet súlyosan megrongálódott katonai objektumai, a katonai határőrvidék építészetének legérdekesebb s valószínűleg az egyetlen műemlékei, melyeket történeti és műemléki okokból is mindenképpen meg kell őrizni. A történeti források szerint, ezeket a horvát honvédő háborúban megrongált épületeket, 1879-ben újították fel utoljára. Ebből adódóan, Turanj egy kivételesen értékes része Károlyvárosnak, illetve az egykori károlyvárosi generalitás hadtörténetének.”
Az őrház mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A korábbi kutatások eredménye alapján, a bejárás célja már eredetileg is csak az egykori, erődített őrhely területének a megszemlélésére korlátozódott. Az egykori, várszerű, palánkkal és megerősített bejárattal rendelkező őrhelyből mára semmi sem maradt. A helyén, 18. szd. végi és 20. szd. közepi épületek álltak, melyek az 1991-95-ös horvát honvédő háborúban súlyosan megrongálódtak. A még jelenleg is katonai kezelésben álló területen, egy fegyverkiállítás található!
/Szatanek József/
Forrás:
Gj. Szabo: Sredovječni gardovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb
GPS: | É 45° 27.789 (45.463146) |
K 15° 34.004 (15.566734) |
Karlovác városát a Plitvicai tavak irányába vezető, egyes főúton hagyjuk el, majd a városból kijövet elérjük a Mrežnica és a Korana folyók fölött átívelő hidat. A várhely közvetlenül a keleti hídfőben található ezért a híd után, rögtön az első jobbos kanyarban le kell kanyarodnunk és már is a jelenleg szabadtéri múzeumként működő várhelyen találjuk magunkat.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.