Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Pedalj, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Pedalj
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„Pedalj vára nagyobb volt Gvozdanszkónál és talán annál régebben is építették. Egy alacsonyabb hegyen emelkedik ez a szabálytalan alakúra épített vár, övező falakkal és egy külön álló "C" gerenda védőművel (50. ábra). Míg az öregtornya "A" valamennyire fennmaradt, addig a szemben lévő "B" torony teljesen romba dőlt. A pedalji birtokot már igen korán megemlítették. Legelőször 1287-ben, Roland bán fia, Rátold mester tulajdonaként, aki a birtokot a Babonicsoknak adta el, ők 1346-ig bírták a várat, majd Olivér mesternek, zólyomi ispánnak, és rokonainak adták el, ám még ez évben, ezért a birtokért a király, egy másikat adott cserébe nékik. Lajos király, 1347-ben, a zrínyi Subicsoknak adta Pedaljt, s ekkortól került a Zrínyiek kezébe. A már ekkor álló vár, a Zrínyiek kezében is maradt. A török, 1547-ben megrongálta Pedalj várát, ám a várat újra kijavították, mivel Lenkovich, 1561-ben azt jelentette, hogy durch h. obristen zerschlaifft” , míg Géczi Farkas azt jelentette, hogy ezt a zágrábi kanonok tette meg. Időközben, Pedalj is a törökök kezébe esett, akik a várat kijavítatták és azután 1637-ig, meg is tartották”
Engel Pál adatai szerint:
A magyar történelemben is Pedalj név alatt ismert vár, 1408-tól a Zrínyi család birtoka volt. Zrínyi Pál 1488-ban a birtok felét elzálogosítja Bertalan vránai perjelnek. Zrínyi Miklós 1545-ben a várban keltez egy levelet. A vár még 1563-ban is a Zrínyiek kezén volt.
Várnagya (Zrínyi Pálé) 1484. 02. 10-én, Wk Harmych fia György
Adattár:
109. oldal:
„A 16. szd. közepi nagy veszteségek okán, újra kellett gondolni a horvát határvédelem rendszerét. Az Una menti, a már török kézen lévő Dubica és Kosztajnica közti déli határszakasz védelme sokkal nehezebbnek bizonyult. Nagy szerencse volt, hogy a már részben áttört unai védelmi vonal mögött, számos nagyon erős és tágas erőd volt, a térség legerősebb földesurainak, a Zrínyi és a Blagaji család kezében, mint: Zríny, Pedalj, Goricska, Gvozdanszkó, Preversác, Bruvnó, Bojna, valamint a zágrábi káptalan és a püspök további várai …”
111. oldal:
„Még Katzianer János kosztajnicai elveszejtése előtt, a Zrínyi fiak, III. Miklós, I. János és IV. Miklós felmondták a törökkel addig ápolt és adó fizetésével megvásárolt „jószomszédi” politikát és az Una háti birtokaik aktív védelmére tértek át. Az Una hát Zrínyi várait, Zrínyt, Pedaljt, Gvozdanszkót, Goricskát és Preversácot, a törökök Katzianer 1539. 10. 27-ei megölése után, 1540 és 1541. során kezdték támadni…”
126. oldal:
„A török offenzíva 1540-ben érte el az Una hátat, s noha egyetlen Zrínyi várat sem tudtak elfoglalni, de felprédálták a Kosztajnica, Goricska, Pedalj, Zríny és Gvozdanszkó várak közti földeket, amivel hatalmas károkat okoztak, mind a Zrínyieknek, mind a horvátságnak, mint Horvátország védelmének….”
160. oldal:
„(1540-ben A Zrínyiek sikerrel hárítják el a boszniai törököknek - az Una hátságot és a Zrínyi hegyvidéket ért - első komolyabb támadását és sikerült megtartaniuk Kosztajnicát, Krupát, Lisnicát, Novit, Preversácot, Zrínyt, Pedaljt, Goricskát és Gvozdanszkót, a Blagajiaknak pedig Osztrozsácot, Bruvnót és Bojnát, nemes Kobaszicsnak meg Brekovicát…”
189.. oldal:
„Lenkovics Iván 1563-as jelentése alapján, Pedalj vára a Zrínyi grófok birtokában volt és 1561 szeptemberéig 50 fős helyőrség őrizte, ám ekkor Őfelsége utasítása alapján, a végvidék parancsnokának parancsára lerombolták.”
(A várat valóban elronthatták, mert a Ferdinánd király által 1563 év végén, a végvidéki várak állapotának felmérésére kiküldött újabb bizottság, a jelentésében már meg sem említette – sJz).
Zagreb, 1995.
A vár mai állapota:
A várat 2007 áprilisa után, 2012. 04. 19-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel újból. Rendkívüli szerencsénkre, a 2007-ben bejárhatatlan növényzettel takart várat, e tavaszra teljesen megtisztították, így a látható maradványokat rögzítő, helyszíni vázlatot is sikerült készíteni. A vár alaprajzi kialakítása, nagyjából megfelel Sabljar őrnagy 19. szd. végi felmérésével. Az eltérések a romok időközbeni pusztulásából adódhatnak, így a tényleges felmérési rajz, csak egy régészeti feltárás keretében tisztázható. A vár területének kitisztításával, nagyon jól láthatóvá váltak a külső sáncok nyomvonala, a sokszögletű bástya, és a nyaktag viszonya a vármaggal. A vármag egy téglalap alakú terület az északkeleti sarkában egy erőteljes, megközelítőleg kerek alaprajzú toronnyal. A vármagot, a kerek torony déli oldalától kezdve, északról és nyugatról egy falszoros övezte. A falszoros aljában végig, egy széles várárok található, mely az északi oldalon egy előudvarrá bővül, amit egy ötszögletű, ó-olasz bástyaszerű védőművel védtek. A külsővár bejárata az ötszögletű védőmű nyugati szárnya mellett nyílott. A várárok külső peremén egy, az árokból kitermelt földből készített sánc húzódik, amit utólag egy fallal is megerősítettek. E fal nyomai a külső kaputól nyugatra még látszódnak. Ehhez a külső védőövhöz csatlakozik szervesen a bő 50 méteres nyaktaggal a vár déli oldalán található sokszögletű bástya. A nyaktag északnyugati végét egy derékszögű falszakasszal zárták le. Itt, a terepalakulatok alapján egy második kapu is lehetett. A nyaktag keleti oldalából egy ékszerű alakzat ugrik ki, ami a belső vár és a nyaktag keleti oldalának oldalazását tette lehetővé.
A belsővár keleti oldalán a falak külső magassága eléri a 8 métert is, míg belülről, alig 2 m. Itt egy palotaszárny húzódott, melynek nagyméretű ablakai ma is megfigyelhetők. A belsővár nyugati oldalán is egy épületsor húzódott, melynek térkiosztása az alig 50 cm-es falmaradványok alapján is jól megfigyelhető. A belsővár déli oldalát egy egyenes fal zárta le, míg az északi oldala erősen lepusztult. Ezen a lepusztult szakaszon lehetett a belsővár kapuja, ám konkrét helye ásatások nélkül nem tisztázható. Nem világos a belsővárat övező falszoros és a belsővár viszonya sem, és nem lehetett megállapítani a falszorost védő tornyok helyét sem, holott a régebbi rajzok azokat ábrázolják.
Szatanek József
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
GPS: | É 45° 8.585 (45.143085) |
K 16° 17.701 (16.295013) |
Pedalj települését és várát a Glina - Dvor közti, 6-os úton közelíthetjük meg a legkönnyebben. A főútról északnak, Donja Stupnica-nak fordulunk, majd a faluban lévő jobbra tartó leágazáson megyünk Donji Pedalj falu felé. A falucska házait elérve lassítsunk, mert a várhegy balra helyezkedik el. A várhoz a bejárás során úgy jutottunk fel, hogy a várhegy keleti oldalának északi részénél, egy felhagyott kőfejtőnál található erdei útra kanyarodtunk le. Innen már gyalog kell mennünk úgy, hogy a várhegyet balról kerüljük. A várhegy északnyugati oldalában egy frissen készített, igen meredek kőzúzazlékos "út" található, ami egyenesen a várkapuhoz vezet.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.