Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Brassó - Kronstadt - BraşovRomániaErdély és PartiumBrassó történelmi vármegye - Fellegvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Brassó (Kronstadt, Braşov) városának É-i részén fekszik a Fellegvár. Helyén először 1524-ben építettek kőből és téglából egy félkör alakú tornyot. Később fallal vették körbe a hegy platóját, mely nem sokkal ezután Castaldo generálisé lett. 1529-ben Brassó Ferdinánd király oldalára állt, János király nevében Petru Rareş moldvai vajda megverte a császári sereget Földvárnál, elfoglalta a fellegvárat, s lerontatta. Falait nem sokkal ezután kijavították, de egy tűzvész alkalmával leégett. 1625-ben teljesen újjáépítették, ebben az időben ásták ki az erődítmény 81 m mély kútját is. 1688-ban az Erdélyt megszálló Habsburg-seregek elől a brassóiak egy része a Fellegvárba húzódott, de Veterani tábornok 1688. május 26-án elfoglalta azt. A kuruc mozgalom idején, 1690. augusztusában császáriak fészkelték be magukat a várba gróf Guttenstein vezetésével, aki ezután sokáig sanyargatta a várost és környékét.

1773-ban II. József német-római császár országnéző útja során Brassóba is ellátogatott, megtekintette a várat, s elrendelte javítását a kincstár költségén. A renoválás 1782-ben még jóformán be sem fejeződött, a vár adás-vétel tárgya lett, a császár felajánlotta a városnak 15000 forintért. A városi tanács végül úgy döntött, nem veszik meg a várat. Mint osztrák tulajdon, egy ideig börtönül szolgált, 1789-ben török foglyok, majd 1809-ben franciák sínylődtek benne. 19 év múlva, a nagy pestisjárvány idején itt különítették el a gyanús betegeket.

1817-ben Karolina osztrák császárné tett látogatást a várban, mely eseményt megörökítő emléktábla ma is látható a vár főkapuján. Az 1848-as szabadságharcban Bem tábornok honvédei foglalták el, de 1894. június 19-én a cári csapatok Lüdersz tábornok vezetésével egynapi ostrom után visszavették. A 19. század közepére a vár elvesztette hadászati jelentőségét. A negyvenes években a városi tanács kitataroztatta, de az továbbra is üresen állt.

Napjainkban kerthelyiség és söröző üzemel falai között.

A Fellegvár mai formájában egy négyszög alaprajzú erőd, sarkain egy-egy 25 méterre kiugró olasz rendszerű bástyával, melyek fölé védőtornyokat emeltek. Az egész erőd alapterülete kb. 100 m x 80 m. Egyetlen kapuja a déli oldalon van, melyhez felvonóhíd vezetett. A régi kapu helyére 1817-ben építették a Károlyi-kapunak is nevezett új bejáratot.

A Fellegvár belsejében egyetlen nagy épület helyezkedett el, melyben a katonaság lakószobái, raktárak és gazdasági helyiségek voltak. A lőrésekkel ellátott falon belül egykor három udvart alakítottak ki. A legbelső udvaron a vártemplom nyomai ma is megtalálhatók. Középső udvarán található az 1620-ban készült, kb. 81 m mély kút.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012.

 

 

GPS: É 45° 38.957 (45.649284)
K 25° 35.509 (25.591820)

Autóval fel lehet hajtani közvetlenül a vár előtt levő parkolóig. A várban jelenleg söröző, étterem és rendezvényterem működik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció