Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkszentmiklós - NicoleştiRomániaErdély és PartiumCsík történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Csíkszentmiklós (Nicoleşti) falu 1333-ban de Sancto Nycolao néven jelentkezik a pápai tizedjegyzékben. 1495-ben Senth Miclos, 1496-ban Szent Miklos, 1618-ban Zent Miklos, 1683-ban Borsos Szt. Miklos formában fordul elő.

A falu nevét a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa, István a pápai tizedjegyzék szerint 3 banálist fizet, 1334-ben 1 garast. 1588-ban Fábián pap a plébános (Beke: i.m. 131.), 1591-ben Demeter pap, 1644-ben pedig Ferenczi György.

A pápai tízed kori temploma utódjának építési idejét a XV. századra teszik. A templom kőkerítésén az 1501-es évszám (R. 1501) javítása emlékét örökíti meg. A templom tehát régebbi.

Ezzel a dátummal összevág az a rovásírásos szöveg, melyet a templom kórusán talált deszkadarabokról másoltak le a XVIII. század elején: „Urunk megettig fogván iránk ezerötszázegy esztendöbe, Mátyás János, Estyán Kovács csinálták, Mátyás mester, Gergely mester csinálták.” A deszkák eltűntek s később vita tárgya lett, hogy a szentmihályi vagy a szentmiklósi templomhoz tartoztak-e, mert 1777-ben Németi József esperes Szentmihályról származó rovásírásról számol be, azzal, hogy annak deszkáit Bécsbe vitték. Nincs kizárva, hogy mindkét templom dicsekedhet a néhai rovásírással, mert a szentmihályi szövege nem azonos a szentmiklósival. 1630-ban templomjavításról van adat.

Az 1694. évi tatárbetörés a templomot és tornyát súlyosan megrongálja.

1724-ből felirat szól a torony építéséről, ami a fentiek után ítélve csak javításának ideje lehet: „Én Homorod-Szent Mártoni Bíró Sándor, Madarason laktomban voltam ennek a toronynak fundatora és építőmestere. 1724.” Az 1777–1784 közötti bővítésről és javításról a főbejárat feletti felirat emlékezik meg.

Ezek a javítások és átalakítások annyira átformálták a templomot, hogy középkori stílusjegyeiből semmi sem maradt meg. Talán egyedül a XV. századbeli monumentális tornya eredeti.

A templomot lőréses várfal keríti.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 611-612.


GPS: É 46° 26.492 (46.441528)
K 25° 50.398 (25.839960)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció