Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…A 15. században a monoszlói uradalom birtokosai a monoszlói Csuporok voltak. Csupor Pál körösi ispán, majd 1412-1415-ig horvát bán volt, akit Hervoja egy ökörbőrbe varrva vízbe fojtatott. Csupor Istvánnal 1492-ben kihal a család, s a monoszlói birtokot Bakócz Tamás, majd általa az Erdődyek kapták meg, akik máig viselik a monoszlói előnevet. Csupor György „miles Zagrabiensis” a mai Ruškovica falu közelében található egykori Waralya (Podgra�e) településen egy ferences kolostort alapított… Szarvaskő (Jelengrad) és Ünőkő (Košutgrad) várai még kutatásra várnak…”

Košutagrad – Ünőkő (Silvija Pisk magiszteri dolgozatának részlete – odlomci iz magistarskog rada Silvije Piska) „… A monoszlói térség másik vára Košutagrad – Ünőkő, meglehetősen rossz állapotban van, s régészetileg sohasem lett megkutatva, sőt jó kalauz nélkül, még megtalálni is alig lehet. Noha a várról nincsenek írásos források, nagy valószínűséggel a monoszlói uradalom része volt. Milan Kruhek úgy véli, hogy a ma is látható maradványok helyén, egy korábbi, kora középkori vár is állhatott. Egy 1501-es összeírásban, feljegyeztek egy Ünőkő alatti, Podgra�e-nek, vagy Waralya-nak nevezett települést. Noha a köztudatban is az gyökeresedett meg, hogy Váralja települése Ünőkő alatt található, léteznek kivételek is. A szűkös írásosos források miatt, ami különösen feltűnő a monoszlói térséget illetően, a vár alatti település keletkezésének idejét sem lehet biztonsággal megállapítani.

A várat egyedül egy 1334-es egyházi összeírásban említik meg, amelyben egy Ünőkő alatti kápolnáról tesznek említést (item capella sub castro Cosuchak). Kruhek, a sub castro Cosuchak szókapcsolatot, mint „Košut vár alatt” fordította le, s egyben Košutgrad-ként határozta meg a nevét (a vár neve magyar fordításban Ünővárat jelent, de a közeli Szarvaskő vára alapján, dr. Dénes József az Ünőkő használatát javasolja, sJz). Azonban a vár elterjedtebb és általánosabb elnevezése a helyi lakosság között nem Košutgrad, hanem Košuta grad. Pavičić úgy véli, hogy Szarvaskő (Jelengrad) és Ünőkő (Košućak/Kosucsak) várai, az építtetőjükről kapták a nevüket. A két vár, a térképi elhelyezkedése alapján, egymás párjaként, vagy éppen egymás ellenében épülhetett, de tekintettel az írásos források hiányára, ezt nem lehet biztonsággal megállapítani…”

A vár mai állapota: Košutgrad/Ünőkő várának bejárása 2010. 04. 20-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában történt. A vár, a Monoszlói hegység (Moslavačka gora) közepén, egy kb. 1,5 km hosszan ereszkedő hegynyúlvány végében található. A nagyjából É-D irányban húzódó vár kb. 95 m hosszú és kb. 60 m széles. A két részből álló várat széles árok és az árokból kidobott földből kialakított egyszeres sáncgyűrű veszi körbe. A vár magja északon található, melytől délebbre, egy megközelítőleg trapéz alakú elővár található. A két várrészt egymástól egy kb. 15 m mély árok választja el. A terepalakulatok és a szerény, kb. 6 méteres faldarab alapján, a belsővár központi magaslatán egy kb. 8 m átmérőjű torony állt. A felszíni süppedések arra utalnak, hogy a tornyot egy külön falgyűrű vette körbe. Hogy ez a falgyűrű csak egy védőfal volt-e, vagy esetleg egy, a toronynak támaszkodó palota volt-e, azt a nyomok alapján nem lehet megállapítani. A torony előtt, kb. 4 méterrel lejjebb egy kisebb, fallal övezett udvar volt. Az övező falnak csak a nyugati oldalán áll egy 6 méteres szakasza. A fal többi része, a domb külső peremén, apró kiemelkedésben és habarcsos kődarabokban észlelhető. A domb déli végében egy négyszögletes terepalakulat látható, ami egy itteni, kaputorony létére utal. A kaputoronnyal szemben található az elővár, amit egy fából ácsolt híddal és felvonóhíddal köthettek össze. Az elővár felszíne teljesen sík, rajta épületekre utaló süppedések nem láthatók, így valószínű, hogy faszerkezetű építmények lehettek a területén. A vár területén ciszternára, kútra utaló nyomot nem találni, de a várárok északnyugati részén ottjártunkkor is kb. 50 cm-es víz állt. Lehet, hogy egykor egy bővizű forrás táplálta az árok vizét, amelynek kifolyását a vár közepén, nyugatról biztosítottak.

A már többször megemlített Váralja és a benne lévő egykori ferences kolostor romjai a hegy lábától kb. 1000 méterrel lejjebb tekinthetők meg.