Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kopasz-hegy

Kincsesbányától 2,5 km-re északnyugatra, a fehérvárcsurgói víztározó déli sarka mellett emelkedik a 201 méter tszf. magasságú Kopasz-hegy dolomitbérce. A környezetéből 70 méterre kiemelkedő, három oldalról meredeken emelkedő hegy, a Gaja patak völgyét uralja, melynek északi végén található az erődítés.

A háromrészes vár teljes hossza 125-130 méter, szélessége 10-20 méter közötti. Északról és keletről nagyon meredek hegyoldal határolja, nyugatról pedig megmászhatatlan sziklafal. Egyedül délről a hegygerinc felől közelíthető meg. Területe füves, de az árkokban több helyen sűrű bozót nehezíti az áttekintést.

A déli és a középső rész között két 2 és 3 méter mélységű árkot vágtak a dolomitba. A központi területet ugyancsak egy árok választja el az északi résztől, melynek mélysége 4 méter. Mindhárom részt 8-9 méterrel lejjebb terasz veszi körbe 4-5 méter szélességben. Kivételt képez a déli oldal, ahonnan az erősség megközelíthető és a nyugati oldal, ahonnan a meredek sziklafal miatt egyébként sem járható.

A várat több helyen is említik, és általában Fehérvárcsurgóhoz kapcsolják, mivel ahhoz van közelebb. Napjainkban Kincsesbányához tartozik. A Kopasz-hegy, amelyen a vár állt, több néven is szerepel az említések között: Óhegy, illetve Vaskapu, ez utóbbi a tőle délnyugatra lévő szomszédos hegy neve. Megemlítendő, hogy a Vaskapu-hegytől DK-re, a Vontató-hegy ÉK-i oldalában, egy szintén ismeretlen vár helyezkedik el, melyet a 13. századra kelteznek a szakemberek.

A Kopasz-hegy erődítésének korszakhoz kötését már korábban megkísérelték mondák vagy szájhagyomány segítségével. Tartották mind a középkori, mind őskori várnak is. A vár mérete és elhelyezkedése azonban, annak középkori eredetét valószínűsíti, de ezt konkrét leletanyag még nem támasztja alá. A leletek hiánya arra utal, hogy nem lakhatták huzamos ideig, ezt a vár területe sem tette lehetővé. A helyszínen talált paticsnyomok a várban állt egykori épületre utalnak. Arra a kérdésre, hogy lakták-e a várat,vagy csak megfigyelőpontként használták a keskeny hegygerincet, csak régészeti feltárással válaszolható meg.

A várat korabeli okleveles forrás nem említi. Az a terület, ahol létesült a 14. század első negyedéig a Csák nemzetség egybefüggő nagy birtokteste volt. A vár felmérését és annak leírását Terei György végezte el 1997-ben.

Forrás:

Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén:
Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

Terei György: XII-XIV. századi várak Fejér megyében