A mint az általános helyrajzi részben előadtam, Ó-Tordáról három párhuzamos főutcza vonul Új-Torda felé. Ez az egész várost hosszában átszelő Varga-utcza a nyugoti oldalon, a Gát-utczából kiágazó Nagy-utcza a középen és végre a piacztér északkeleti szögletéből kiinduló Kolozsvári-utcza. E két utóbbi Új-Tordának Egyháztér nevű terjedelmes vásárterére nyilik. Ez az Egyháztér pedig egy szabálytalan négyszögben alakult terjedelmes piacz, melyet több magánház és középület keretel be három oldalról, keleti oldalán pedig – de az Egyháztérre kirugólag – van a szemnek kellemes nyugpontot nyujtó, a régésznél érdeklődést keltő azon ódon templom-kastély, a melynek falai és bástyái az új-tordai ev. ref. egyházat köritik. E templom-kastély köridomú s kerülete 300 lépés, falai most csak 21/2 öl magasságúak, de eredeti magasságuk legalább még egyszer ennyire tehető, úgy, hogy az – egészen faragatlan s alig idomitott kőből épült – falak eredeti magassága legalább 5 öl volt. E körfalból köröskörül félköridomú bástyák szökelltek ki, a melyek annak védképességét igen nagy mértékben fokozták. E köridomú bástyák épitészeti idomuknál fogva régi korra mutattak, minthogy tudvalevőleg a városépitészetnél a köridomú erődök és bástyák megelőzték a négyszög-idomú erődöket s azok négyeg-bástyáit. Az új-tordai templomerőd körbástyáiból most csak egy áll fenn; hajdan ágyúk elhelyezésére szolgált nagy lőrései ablakokká alakittattak át, s hol egykor ágyúk és szakállosok moraja dörgött, most a harangozó-várnagy tekintget szét, kinek lakásul szolgál. De eredetileg még másik 4, sőt valószinűleg 5, tehát összesen 6 ily falból kiszökellő félkör-bástya támaszkodott e védfalakhoz, melyek idővel eltüntek, de hármának nemcsak földdel szinelő alapfala látszik, hanem fölfedezhetők azon, most befalazott faragott kőszegélyzetű kis csúcsíves ajtócskák is, a melyeken át a kastély belsejéből e bástyákba lehetett jutni. A nyugati oldalon lebontott ástya helyén beillesztett kőlapra e felirat ven bevésve:
Renovatum Anno 1740. Tempore curatoris Joannis Kőmives.
Alkalmasint ezen újitás alkalmával bontattak le a most csak alapfalaik és bejárataik által jelölt bástyák. Hogy a keleti oldalon lenni kellett két ily bástyának nyomai most fel nem fedezhetők, annak oka az, mert azok a papi veteményes kertbe esvén, a kertművelés akadályául szolgáló alapfalaik kiszedettek; de kellett ez oldalon is a többieknek megfelelő ily bástyáknak állaniok, mert nem lehet föltenni, hogy ez oldal megerősitésére kevesebb figyelmet forditottak volna, mint a többiekre, miután ez semmi természeti vagy fekvési előnynyel a többiek felett nem birt, az egész kastély térhelyen feküdvén. Az itt állott bástyát illetőleg szomorú történeti vonatkozást találunk Enyedi István krónikájában, a ki feljegyezte, hogy a midőn 1601-ben Basta vad hadainak támadásakor a tordaiak Csipkés György főbirájukkal az új-tordai kastélyba huzódtak, az azt ostromló hajduk a kastély hátulsó részén befalazott kaput beütve, hatoltak a kastélyba és gyilkolták halomra az oda bevonult tordaiakat. E hátulsó kapu pedig nem volt más, mint az ez oldalon volt körbástyába szolgált ajtó, mely a bástya lebontásakor befalaztatott, a mely berakás a várfalakkal nem levén szerves összefüggésben, könnyen betörhető volt. A bástyák közeinél hatalmas oldaltámok vannak a védfalakból kieresztve, a mik azok szilárdságát és tartósságát nem kis mérvben fokozták.
A kastély bejárata a déli oldalon volt, egy emeletes tömör négyeg-bástyán át. E kapubástya az akkori hadászat minden műfogásaival meg volt erőditve; belső felén rostélykapu, melynek csusztató válluzata még most is megvan.
Oldalain és emeletén mindenfelé irányuló kisebb-nagyobb lőrések puskák és szakállosok számára, kivül zúzművel (machicouli) tetőzött felvonó-hid, melynek csigája még most is ott van a bástyafal hosszukás üregében. Ezen felvonó-hidszerkezet arra látszik mutatni, hogy hajdan az egész kastélyt külső sáncz övezte körül, a mibe a közel lefutó Rákos és Sós-patak vize belevezethető volt, s a mi annak védképességét mindenekfelett fokozta, mert a viztelt sánczok képezték hajdan az erőditések főfő védszerkezetét. Az itt lenni kellett sánczokat most egészen betöltötték, de egykori lételüket igazolja azon a kapu-bástyán megmaradott egyetlen csiga, a mi a felvonóhid egykori lételét kétségtelenné teszi. Felvonó-hidat pedig vársáncz nélkül képzelni nem lehet, valamint folyó közelében levő erődsánczot sem a nélkül, hogy háború idején a vizet bele ne eresztették volna.
A kastély, mely egykor vész idején a lakosoknak nyujtott védelmet, most azok gabnáját, szalonnáját és féltettebb holmiját védelmezi tűzvész és tolvajok ellen, mert (a szászok modorában) a kastély falaihoz belülről köröskörül (újabb keletű) kis záros kamrák támaszkodnak, melyekből mindenik új-tordai lakos csekély bérért egyet lefoglalhat. Az egész egy felelős várnagy felügyelete alatt áll, ki egyszersmind a harangozó tisztét is viseli, bár hangzatos várnagy czímét el nem engedi. A kastélyon – bár részletesen átkutattam – semmiféle régibb feliratot vagy évszámot – mely keletkezése idejére nézve tájékozhatna – nem találtam; de szerkezete, épitészete s főleg bástyáinak alakzata egyaránt a XV.
századra mutat s igy a Zsigmond király korában való keletkezésére vonatkozó hagyomány igazoltnak látszik.
Az egyház, a mely e kastély közepén foglal helyet, egyike a régi alakjából kivetkőztetett ódon épületeknek, azonban ez még se idomtalanittatott ugy el, mint Ó-Torda egyházai s helyreállitását némi műértelem vezette; itt mégis legalább – a szentélynél – tekintettel voltak a stylszerűség követelményeire s a kiújitáskor dívott műalakra. Mint minden régi egyház, ugy ez is helyesen van keletelve. Keletre néző szentélye sokszögűleg záródik; ablakai csucsívesek, bár egykori díszművezetük ma már ki van tördelve, csakis a letördelésnek látszanak csonkán maradt részei. A szentélyt igen szépen alakitott szövedékboltozat tetőzi, melynek díszes gerinczei és hevederei szép idomzatú s faltőszerűleg lenyujtott gyámkövekre vannak nyugasztva. Azonban e szövedék-boltozat sem az eredeti, ezen késő gótkori jelleget alkalmasint egy későbbi alapos kiigazitás alkalmával öltötte magára, mert az egyház a késő gótkort megelőzőleg épült az átmeneti korszakban. Erre útal köríves diadalíve is, s igy hihetően ez egyház és védkastélya is az ó-tordaival együtt a templomépitésben kedvét találó Zsigmond király idejében emeltetett. Azonban ezt megelőzőleg volt már a régi Új-Tordának – talán épen e helyen – korábbi temploma és parochialis egyháza, melynek papjairól a pápai dézsmák regestrumában az 1332-ik évről emlékezés van.
A szentély tehát, habár a késő gótkor modorában, de mégis stylszerűleg újittatott meg; nem igy a hajó, mert ez szemsértő és izlésellenes barokkstylben van átalakitva, illetőleg elidomtalanitva, esetlen támfalakra fektetett törpe dongaboltozattal; pedig hogy ez is hajdan fellövellő merész boltozattal volt tetőzve, azt a külső oldaltámok mellett a padláson levő hosszfalban látható boltfészkek is bizonyitják, sőt itt régi freskófestés nyomai is jelentkeznek. Ezek egy köríves friese alakzatát tüntetik fel, a mi ismét romanizáló alakitásra mutat, az egyház keletkezési korából. De nemcsak szép régi boltozata törpittetett le s régi freskói meszeltettek be, hanem ez egyház is átment a Tordán szokásos megcsonkitáson. A midőn méreteit vizsgálnám, nem tudtam sehogy megérteni, hogy a szentély 12 és a hajó 14 lépés szélessége mellett a hajó hossza ép olyan, mint a szentély hossza, vagyis egyaránt 25 lépés. Ily aránytalanság régi stylszerű épületnél nem található, elfogadott épitészeti elv levén az, hogy a hajó hosszmérete rendszerint a szentély kétszeresét szokta kitenni. Itt tehát az ó-tordai kastély egyházával ellentétesen a hajó egy része bontatott le s a szép arányaival ható egyház ekként 25 lépéssel megrövidittetett. Erről biztos meggyőződést szereztem, a midőn az ily nagyobb egyházaknál elmaradhatlan oldalkaput keresve, az északi hosszfal mentén, azt nem szokott helyén (közepén), hanem a hajó hátsó részénél levő két végső oldaltám közt találtam befalazott állapotban. Az ily oldalkapu – ha csak egy volt – mindig a hajó hosszfalának közepén szokott elhelyezve lenni. Ott is volt az eredetileg s szélére ugy jutott, hogy a hajó hátsó részéből 25 lépésnyit lebontottak s a templomot ennyivel megkicsinyitették. Az igy megröviditett hajóhoz aztán odaragasztották az újabb keletű négyegtornyot. Ez az oka annak is, hogy a homlokzati főkapuzatnak (portale) ma már semmi nyoma nem található, mivel az a lebontott hátsó hajórészszel együtt szintén eltávolittatott.
Ha már most a hajó hiányzó (lebontott) részét odagondoljuk, akkor az egyház eredetileg 75 lépés hosszú volt, a miből 25 a szentélyre, 50 a hajóra esett, tehát ez is ép állapotában, ép oly tekintélyes és terjedelmes egyház volt, mint Ó-Torda ódon egyházai. Ez önmagában is tanusitja, hogy a régi Új-Torda a mostaninál jelentékenyebb volt, mert a templomokat régen a népesség arányához mérték. De miután Basta népét elfogyasztotta s a templomot is megrongálta, az új telepedők igen nagynak találván azt, saját igényeikhez mérten megkisebbitették. De megmaradt a szentély északi oldalához támasztott sekrestye is a szentélyéhez hasonló szép szövedék boltozatával s keletre nyiló csucsíves ablakával. A szentélybe nyilt átszelt lóherívvel záródó ajtó most el van falazva, miután a sekrestye szalonna-raktárul szolgál. E sekrestye északra néző falába egy feliratos kő van befalazva, a minek felirata azonban nem a templom épitésére vagy újitására vonatkozik, hanem valamely épitési anyagul felhasznált régi sirkőnek a töredéke, mert összefonódott s bajosan olvasható betű-alakjai a XVI. századra utalnak. A feliratból ennyi kiokoskodható:
Tendimvs hvc omnes, Metam Ðuae properamvs ad unam. Omnia svb Leges mors vocat atra svas.
Egy ideig – mint fennebb előadtam – ez egyház is az unitariusoké volt, miután Új-Torda lakói is János Zsigmond idejében áttértek volt az unitarius hitre, a mikor Stárai Miklós volt papjuk, később azonban midőn az új települők által az ev. reformáltak száma felszaporodott, a templom is e hitfelekezet kezére ment át s azon maradt egész napjainkig. Az egyház alatt altemplom (kripta) is van, elfalazott ajtaja most is felismerhető a szószékhez vezető lépcső közelében.
Részlet Léstyán Ferenc : MEGSZENTELT KÖVEK, A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI c munkájából :
ÚJTORDAI PLÉBÁNIATEMPLOM Az újtordai templom építésének idejéről nagyon régi adatot őrzött meg Torda megye levéltára. (Comit. Torda f. 4., num. 1.). Eszerint 1204-ben épült Szent László tiszteletére. Teljesen összhangban van azzal a ténnyel, hogy nem sokkal előbb avatták szentté László királyt. (Beke i.m. 187.)
1332-ben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizet, majd ismét 8 fontot finom ezüstben, 1333-ban 30 dénárt, 1334-ben 2 pensa dénárt, majd ismét 2 pensa dénárt, 1335-ben 2 pensa dénárt. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. 243.; Documente. XIV. C., III. 122, 160.)
1393-ban Mátyás Péter a plébános. (Orbán: i.m. 142.)
A templom keletre néző szentélye sokszögre záródik. Ablakai csúcsívesek, de díszműveit kitördelték. A szentélyt hálóboltozat fedi, de ez újabb, mint maga a templom, mert a diadalív román kori köríves. Bár az sem lehetetlen, hogy az 1204-ben épült templom a mainak elődje. A hajót barokkosan, esetlen támfalakra emelt dongaboltozattal teljesen átformálták. A régi, magasabb boltozat maradványai csak a padláson láthatók, ahol falfestmények nyomai is látszottak.
Az átalakításkor – úgy látszik – a hajó egyharmadát lebontották, ennyivel megrövidítve. Megmaradt viszont a régi sekrestye szép hálóboltozatával és csúcsíves ablakaival. Egykori várfalából csak lemorzsolódott töredékek maradtak meg és két átalakított bástya. Tornya újabb. (Orbán: i.m. 142, 143.; Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok 8.)
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 817-818.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.