Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Halmágy - HălmeagRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Halmágy (Halmagen, Hălmeag) települése a szász vidék egyik magyar szigetfaluja, a Királyföldön, Fogarastól 20 km-re K-re, az Olt jobb partján, dombvidéken fekszik. Vára a hagyományok szerint a falu közepén emelkedő dombon feküdt, ahol most a középkori templom és a temető terül el. 

Nevét már 1211-ben említik írásos formában (“Castri Almage”) II. András király barcasági adománylevelében. Ebben az esztendőben az uralkodó a Barcaságot a német lovagrendnek adományozta, és megállapította annak határait: Halmágy-vár és Noilgant (Ugra) vár mellett Miklós-vár gyepűit említi az oklevél. A vár egy 1222-es barcasági határbejárásban is szerepel “castri Almaye” néven. Ez az Árpád-kori erődítmény legkésőbb a tatárjárás (1241/42) során elpusztult. 

A vár egykor az egész magaslatra kiterjedhetett. A Ny-i oldalon mesterséges árok nyomai látszanak a temető kerítésén kívül, mely a vár része lehetett valaha. Egyéb látható maradványa az Árpád-kori erősségnek nem maradt. A helyiek elbeszélése alapján tudjuk, hogy régebben sírásás során a templom közelében elszenesedett fagerendákra, kőfal nyomaira bukkantak. 

A vár helyén 1260-ban, vagy néhány évvel korábban bazilikális rendszerű háromhajós templom épült. Tiszta román kori elemeiből sokat megőrzött. A brassói Bertalan-templommal, a szász-sebesi templommal és a gyulafehérvári székesegyházzal mutat rokonságot és kerci hatást árul el. Különleges építészeti értékei miatt feltétlenül érdemes megtekinteni. 

Kéttornyosra tervezték, de a tornyok csak alapjaikban készültek el. Kapujának gazdag díszítése a gyulafehérvári déli kapuval mutat rokonságot. Eredetileg keresztboltozatos volt, jelenleg fiókos barokk kori dongával tagolt 5 boltszakaszra oszlik. A főhajót nehéz, négyszögletes pilléreken nyugvó csúcsíves árkádok kötik össze a mellékhajókkal és kerci mintára hatkaréjos körablakok világítják meg, alattuk pedig rézsútos román kori félköríves ablakok vannak. A szentély teljesen kerci mintát képvisel: a szentély-négyszög közbeiktatásával a nyolcszög három oldalával zárul. Kívül támpilléres. Belül hatosztású bordás boltozata van, melynek bordái díszes támpilléreken nyugszanak. A boltozat záróköve áldást osztó apátot, talán a kerci apátot, mások szerint Szent Miklóst ábrázolja féldombormű faragással. Az apszis zárókövén kereszt alakú női domborművet faragtak ki, középen rózsával és karjain stilizált liliomokkal, melyek a Szűzanya középkori jelképei. Szentségfülkéje inkább román kori, félköríves fali oszlopokon nyugvó, dús levéldíszes kivitelben; dunántúli hatásra utal. A mellékhajók záródása egyenes, az északi sekrestyével, a déli egy bejáró előcsarnokkal folytatódik. Az északi oldal egyik gyámkövén egy furcsa alak, a délin egy férfi domborműve látható, amint hátán hordja a gyámkőre futó hármas oszlopot. 

A falut 1488-ban a török támadás elnéptelenítette. Ekkor magyar családneveket jegyeznek fel a helységgel kapcsolatban. A háborús évszázadokat a templom viszonylag jól átvészelte. Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lett, a templommal együtt. Érdekessége, hogy lutheránus lakói nem szászok, mint a többi lutheránus települések többségében, hanem magyarok. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 233.

GPS: É 45° 51.919 (45.865322)
K 25° 7.750 (25.129166)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció