Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Valamivel délebbre fekszik Furjántól, egy Sokolacnak (kb. Sólyomkő) is nevezett kicsiny vár, ami valaha a Frangepánok tulajdona volt és Terzsác (Tržac) alá tartozott. A vár egy kör alakú toronyból állt, amit félig kiugrattak az övező falból, amit szabálytalan háromszög alakúra építették fel. A bécsi udvari könyvtárban fennmaradt ennek a váracskának a rajza. Abban az időben a még egészben álló tornya, részben tető alatt volt.

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.

Furjan/ - Szluini határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde...)

192. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Furjánról (Furjan kula): A torony a szluini grófok birtokában van. A várban 6 királyi hópénzes katona van, de jobb lenne lerontani és a védelmét felhagyni...”

225. oldal:

„Ferdinánd király biztosai 1563 végén, lejárták és összeszámlálták a határvidék várait, hogy megállapítsák helyüket, sajátosságaikat, a védelmi feladatokra való alkalmasságukat, és az általuk védett hátországból való logisztikai ellátásuk lehetőségeit. A bejárás érintette Bihácsot és az Una menti várak mindegyikét, továbbá Osztrozsácot, Brekovicát, Krupát, Cazint, Sztijenát, Buzsint, Izacsicsot, Tersácot, Drezsniket, Jeszenicát, Otocsácot, Brinjét, Dabart és Zengg erődítéseit. A fenti várak képezték a végvidék első védelmi vonalát, mely mögött egy második vonal is kirajzolódott Mutnica, Sturlics, Cetin, Szluin, Pécs (Kladusapécs), Alsó- és Felsőkladusa, Kersztinja, Klokocs, Furján, Bojna, Bruvno, Podzvizd várai által. Ehhez még néhány Una és Kulpa közti vár is tartozott, mint pld. Zríny és Gvozdanszkó, valamint a likai hátországból, mint pld. Modrus, Ogulin…”

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 23-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár Donji Furjan településénél lejjebb, egy patak fölötti domb nyugatnak ereszkedő végében található. Tekintve, hogy a környező terep az északi oldal kivételével jóval magasabb, így védelmi értéke nem sok lehetett, inkább a helyi földesúr birtokigazgatási székhelyeként szolgálhatott. A vár legjobban támadható oldalán, egy máig jó állapotban fennmaradt hengeres torony található. A torony előtt egy széles, ám mára jelentősen feltöltődött árok van. A torony déli oldala mellett, egy kb. 4 m hosszú és kb. 2 m falszakasz áll, melyben két, tölcséres lőrés található. A sűrű bozóttal benőtt, viszonylag nagyterületű udvaron egyéb épületeknek (pld. palota, gazdasági helyiségek) felszíni nyoma nincs. A torony melletti falszakasz kivételével, az övező falak az udvar felöl kb. 0,5-0,8 méter magasan állnak, kívülről kb. 2-3 méteresek. A vár kapuja a déli fal keleti végében lehetett, de ez a rész teljesen leomlott, így a kialakítása ásatások nélkül jelenleg nem megállapítható. A völgyből az egykori kapu irányába haladó felvezető-út nyomvonala máig jól kivehető.

A vár felkeresése, a tekintélyes romok és az elhelyezkedése, valamint könnyű megközelítése miatt – ajánlott!

/Szatanek József/

Forrás:

Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. Zagreb, 1995.