Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Cserény - ČerínSzlovákiaFelvidékZólyom történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Cserény, templom

A Zólyom városától 15 km-re északkeletre fekvő Cserény falu gótikus erődtemploma nevezetes látnivaló. A közeli falvak templomaihoz – Zolna, Nagyócsa, Pónik, Felsőmicsinye – hasonlóan emlékezetes helye a hajdani Magyarország művészettörténetének.

Cserény területét III. Endre király 1300. aug. 17-én adományozta harci érdemeiért a Kürtösi nemzetségből eredő Madách fia Pál comesnak. Az ezt követő évtizedekben Ő építtette a cserényi Szent Márton templomot, melyről az 1332. évi pápai tizedjegyzék szól először. 1351-ben a Madách unokák osztálylevelében is említik az egyházat. Oszlári (Kürtösi) Lökös mester Cserényt és más birtokait 1375 őszén elcserélte Nagy Lajos királlyal, a királynak hont megyei Balog nevű birtokáért. Cserény e birtokcserével az uralkodó kezébe került, aki 1375-79 között beolvasztotta az általa akkoriban épített véglesi vár uradalmába. A templom patrónusa ezután Lajos király és leánya, Mária királynő lett.

1424-ben – amikor Zsigmond király meghatározza Cillei Borbála hitbérét – Cserényt, mint a véglesi vár tartozékát említik. A falu Mátyás király idejében is Végleshez tartozott. Ebben az időszakban Petrovits György a cserényi egyház védőszentjének szentelt szárnyasoltárt adományozott a templomnak (ezt napjainkban Budapesten, a Nemzeti Galériában őrzik). Véglesi Justh Jodok és fia, András után 1497-ben Ráskai Balázs szerezte meg a véglesi uradalom zálogjogát és ezzel Cserény települést. 1503-ban említi a cserényi templomot a besztercebányai Königsberger Mihály végrendelete. 1508 telén a templom plébánosa, Márkus, egyházának fukar kegyurával, Dubraviczai Györggyel perlekedett. 1606-ban gróf Csáky Pál Cserényt és Csécsényt örökáron, ezer forinton eladta a Mikefalviak örököseinek, a Turócból Zólyomba települt Beniczky család tagjainak. Ettől fogva a cserényi egyházat a Beniczkyek patronálták.

A torony nélküli, egyenes záródású gótikus templomot az 1970-es években állították helyre. Rendkívül értékes freskói döntően a XIV. században készültek. Kiemelkedő témái többek között az Utolsó Ítélet, a Keresztre Feszítés, a Siratás, Miklós püspök, Szent Márton és négy női szent alakja. Az északi hajófalon a magyar szentkirályok egyikének – valószínűleg Szent Lászlónak – gyalogos alakja mellett megjelenik a templom alapítójának alakja is. A legkésőbbi falfestményt, a Szent Györgyöt ábrázoló freskót 1420 körül fejezték be. Feltétlenül említést érdemel még a XIV. századi keresztelőmedence, s az ugyancsak a XIV. századhoz köthető, nemrég feltárt sírkövek.

A templom mellett XVII-XVIII. századi, fából ácsolt harangtorony áll. Balassa Géza régész vezetésével 1973-ban állították helyre a templomot oltalmazó, középkori eredetű lőréses erődfalat.

Forrás:

Zolnay László: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez. 3. Közlemény. Ars Hungarica. 1978/2. 183-190.

/Karczag Ákos/

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 39.607 (48.660122)
K 19° 14.644 (19.244064)

Információk: Cserény falu Zólyom városától 15 km-re északkeletre fekszik. Gótikus erődtemploma nevezetes látnivaló, amely a település nyugati oldalán futó dombháton található.

A templom mellett XVII-XVIII. századi, fából ácsolt harangtorony áll. A templom rendkívül értékes freskói döntően a XIV. században készültek.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció