Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Nagysenkőc - Vežké Čanikovce , Šenkvice, Szlovákia, Felvidék, Pozsony történelmi vármegye - templom
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Nagysenkőc a Felvidéken, a Kis-Kárpátok lábánál, körülbelül Pozsony (Bratislava) és Nagyszombat (Trnava) között félúton fekszik. A legközelebbi városok nyugatra Bazin (Pezinok, cca. 6 km), északnyugatra Modor (Modra, cca. 5-6 km), délre egy kicsit távolabb Szenc (Senec, cca. 15 km). A falu két része (Nagy- és Kissenkőc) mára már teljesen összeépült, az Ény-DK-i irányban elnyújtott falu jelenlegi „gerincét„ a Bazint Pozsonysárfővel (Blatné) ill. Modorral összekötő, a 61-es főútról a sárfői templomnál leágazó út alkotja. Közvetlenül emellett az út mellett található az erődített templom, majdnem a falu ÉNy végén.
Nagysenkőc – a falu története
A falu katasztere először a késői neolit során vált lakottá, ezután azonban szinte minden korszak dokumentálva van, bár jelentősebb település csak a bronzkorból ismert.
Az első írásos emlék, amelyben Nagysenkőcöt – még Chanuk néven – említik, IV. Béla 1256-ban kelt adománylevele, amelyben a szentgyörgyi (ma: Sv�t� Jur) – és 1245 óta emellett már bazini (ma: Pezinok) – Kozma és Achillesz grófoknak adományozza Nagysenkőcöt is a tatárok elleni harcokban mutatott vitézségükért. A falu azonban már mint régebben létező település van említve, tehát régebbi, valószínűleg XIII. sz. eleji alapítású. A tatárjárás után, 1245 körül nagyszámú német telepes érkezik a vidékre, Nagysenkőc megmaradt lakossága is túlnyomórészt elnémetesedik.
A falu lakossága elsősorban bortermeléssel foglalkozott és anyagilag szépen gyarapodott. Ehhez a korszakhoz kötődik a falu nevének első németesen írt – Sankawytz – említése is. A XIV. sz. folyamán a falu kisebb megszakításokkal a szentgyörgyi grófok kezén maradt.
Ezt az ígéretes fejlődést szakította meg a husziták betörése, akik 1429 után, amikor befészkelték magukat Nagyszombatra, a környező lakosságot kezdték terrorizálni és fosztogatni – tehát elsősorban a szentgyörgyi grófok birtokait. Ennek következménye sok falu teljes pusztulása vagy lehanyatlása, a lakosságnak békésebb helyre menekülése volt. Nagysenkőc is erre a sorsra jutott: lakossága 1450 körül elmenekült és a korabeli írásos források nem is említik lakott helyként több, mint egy évszázadig.
Amikor a törökök elfoglalták a horvát Kostajnicát, ennek lakossága, mint oly sok más délvidéki menekült, északra indult, s a huszita harcokban felperzselt nyugat-felvidéki földek birtokosai, így Serédy Gáspár, akkori bazini és szent-györgyi gróf is, örömmel fogadták őket. Nemcsak Nagysenkőcöt, hanem még sok más falut népesítettek be ekkor a horvát telepesek, akiknek gyakorlatilag előlről kellett kezdeni a táj művelés alá fogását. Bár a telepesek már 1550-ben megérkeztek Benics Miklós – maga is horvát nemes – vezetésével (aki érdemeiért több kiváltságát megőrizhette), csak 1557-ben vannak említve az adóösszeírásban, addig adómentességet élveztek. A Serédyek kihalása után több tulajdonos után végül 1580-ban Illésházy Istváné, a nagyhatalmú pozsonyi alispáné, trencséni és liptói ispáné, későbbi nádoré lett Nagysenkőc (is), aki a falu déli területéből 1594-ben önkényesen kikanyarítva egy darabot, újabb horvát menekült-kolóniát alapított, Kissenkőcöt (mára összeolvadt Nagysenkőccel). A nagysenkőciek, akiket ez már amúgyis felháborított, a túlfeszített adóztatás és a kegyetlen bánásmód miatt 1601-ben beperelték Illésházyt. Illésházyt, aki enélkül is a rekatolizálást erőltető Rudolf császár nagy református ellenlábasának és a református ellenzék fejének számított, a császár felségsértés vádjával bíróság elé idézte 1603-ban, de ő még idejében Lengyelországba menekült. Hatalmát mutatja, hogy állítólag Pozsonytól a lengyel határig saját birtokain menekült. Innen csak 1608-ban tért vissza Bocskai kurucaival és 1608-1609 között az ország első protestáns nádora lett. Mivel az 1606-os bécsi béke után javadalmait visszakapta, 1609-ben bekövetkezett halála után 1615-ig felesége, Pálffy Katalin irányította az uradalmat, szintén meglehetősen kemény kézzel. Az ő révén a birtok a Felvidék nyugati részében nagy hatalmú, a török elleni ún. „hosszú háborúban„ nagy nevet szerzett és császárhű Pálffy család tulajdonába került, akik 1626-ban, egy rövid intermezzo után, amikor a falu Bazin város birtokában volt, át is vették ennek irányítását, s 1735-ben örökös birtokukká vált. A Pálffy család uralmának csak a II. világháború után, az 1945-ben érvénybe lépő Beneš dekrétumokkal majd az államosítással lett vége.
A XVII. század utolsó harmada, fél évszázadnyi prosperitás után ismét sok megpróbáltatást hozott a nagysenkőcieknek. Thököly seregei és a Bécs ellen vonuló török is ostromolták (és be is vették) a falu erődített templomát, bár a lakosság nagy része a közeli, jobban erődített városok biztonságába menekült. Az igazi megpróbáltatást azonban az I. Lipót által a meginduló török hadjárat miatt elrendelt különleges adók okozták, amelyek a falu – a XVII. sz. nagy építkezéseiben amúgy is eladósodott – lakosságát anyagilag szinte teljesen elnyomorították. Szőlejüket, ami a lakosság szinte egyetlen bevételi forrását jelentette, nagyszombati és pozsonyi bortermelők vásárolták fel és a falu pangása és lassú hanyatlása a XVIII. sz. nagy részében is folytatódott. 1712-ben a falu házainak mintegy harmada üresen állt, amelyekbe lassacskán főként szlovák lakosság települt be és a falu etnikai összetétele a szinte tisztán horváttól egyre inkább a kevert horvát-szlovák felé tolódott. Mária Terézia telekreformja (1767, érvényben 1768-tól) sem hozott fellendelülést, csupán nagyon lassú emelkedést – a falu megvűvelt föld és lélekszám tekintetében csak 1789-ben közelítette meg a virágkorában, 1643-ban összeírt állapotokat, az oly nevezetes és fontos bortermelés színvonala is esett. Az 1848-ban a pozsonyi országgyűlésen elfogadott jobbágyfelszabadítás új lehetőségeket csillantott meg a senkőcieknek is, az igazi nagy változás azonban váratlan irányból jött: Modor városa nem kívánt bekapcsolódni a tervezett pozsony–nagyszombati lóvasút projektjébe, amelyet így Nagysenkőcön keresztül építettek ki és adtak át 1845-ben, majd alakítottak át gőz-hajtotta vasúttá 1873-ban.
Nagysenkőc – erődített r.k. templom A falu mai temploma jelenlegi formájában barokk, az erődítések későreneszánsz – korabarokk stílusúak.
A falunak a XIII. - korai XIV. századig saját temploma valószínűleg nem voltt, s bár ez csak feltételezés, az bizonyos, hogy „saját„ nagysenkőci pap csak 1390-ből van említve. Ez azonban feltételezi, hogy legkésőbb ekkorra már megépült a falu első – késő gótikus – temploma. Az építkezések tehát körülbelül a XIV. sz. közepére - utolsó harmadára tehetők, ami egybevág Nagysenkőc első gazdasági virágkorával és a néhány megmaradt eredeti részlet stílusával is. Ebből a templomból csupán a hajdani csúcsíves kőbejárat és a templombelsőben található másik gótikus ajtókeret maradtak meg. 1963-ban a templom helyreállítási munkálatai közben 1,5 méter mélységig középkori alapok és néhány falrészlet kerültek elő, némelyeken a huszita pusztításra utaló tűzvész nyomaival.
Ennek a templomnak a romjait találták itt a horvát bevándorlók, akik ugyanezen a helyen építették fel az új, immár későreneszánsz-korabarokk templomot. Ez a templom azonban csak 1584-ben van említve a pozsonyi préposti összeírásban, tehát valószínűleg az 1570-es években épülhetett. Első átépítésekor és bővítésekor, 1618-ban lett a gótikus bejárat is áthelyezve eredeti helyéről (a hajdani szentély déli oldaláról) a szintén ekkoriban épülő torony földszinti bejáratának.
A templomot körülvevő erődítés kezdetei homályosak, valószínűleg az 1611-től 1630-ig itt plébánoskodó Tiszlanics Péter idejére tehetők. Ami bizonyos: 1632-ből már említve van a templomot és a temetőt körülfogó fal. A XVII. sz.
közepén a falu új virágkorát éli, az 1660-as években a templomot jócskán bővíteni kellett. A török területek felől érkező nyugtalanító hírek hatására a védő falat megerősítik, lőrésekkel és a sarkokon masszív bástyákkal látják el, a nyugati oldalon megerősített kőkaput nyitnak, amin az 1682-es évszám van. Kérdéses, hogy erre a költséges építkezésre szükség volt-e egyáltalán, mert 1685-ben az erődítést a török és Thököly seregi is bevették, mivel a helyi lakosság többnyire inkább már elmenekült (főleg Modor és Bazin városába). Ezután az erődítésnek már igazi védelmi feladata nem volt a történelem során.
--= Szeretném megköszönni Soňa Urbanová segítségét az anyag összeállításához =--
Forrás:
Dubovský,J.M., Lančarič,H. a Žáková,ź. (1994): Šenkvice. Vyd. Obecný úrad Šenkvice, str. 1-220
Marczali Henrik: Nagy Képes Világtörténet; Elektronikus kiadás, http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/index.htm
/Kronome Balázs/
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.