Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Nagycsanád - Cenad, Románia, Erdély és Partium, Torontál történelmi vármegye - Csanádvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Leírása:
Csanád település sok évszázados történelme során a következő épületek játszottak fontosabb szerepet:
-- Ajtony vára a XI. század elején. Semmiféle közelebbi információt nem ismerünk róla, így csak feltételezni lehet, hogy a korabeli krónikákban Marosvárnak nevezett erődítmény a korszakban szokásos fa-föld szerkezetű vár lehetett. Pontosabb helye sem ismert, régészeti nyomára még eddig nem bukkantak rá. A honfoglalás után keletkezhetett, a törzsfők későbbi leszármazottja Ajtony idejében is jelentős katonai támaszpontot képezett.
-- Ajtony törzsfő által építtetett Keresztelő Szent János kolostor. A görög rítusú szerzetesek számára emelte az önálló politikát folytató nagyúr. A templom alapfalait és keresztelőmedencéjét feltárták, ezek szerint 13 x 24 méter területet foglalt magába. Gellért püspök István király győzelme után a görög szerzeteseket Oroszlámosra telepítette át, míg helyükre a nyugati rítust követő barátok érkeztek. A kolostor a XIII. század elején szűnt meg, romjaira a Szent Üdvözítő társaskáptalan egyháza települt rá, amelyről az első adat az 1241-es tatárjárás idejéből való.
-- Boldogságos Szűz monostora. Gellért csanádi püspök alapította az 1028-as Ajtony feletti győzelem után a régebbi Szent János kolostor mellett. Építéséhez és berendezéséhez István király és Gizella királyné is hozzájárult anyagilag. Első apátja a szentmártoni {pannnonhalmai} Fülöp volt. Régészeti feltárás hozta napvilágra azt a kőszarkofágot, amit díszítése alapján a XI. századra tesznek a szakemberek. Feltételezések szerint a szentté avatott Gellért ereklyéit helyezhették el benne egykoron díszes tartóban.
-- A XV. századi kővár. Egykorú oklevél szerint Albert csanádi püspök utasítására erődítették meg az egyházi épületeket egy várfallal, hogy az egyre gyakoribb török portyákat kivédhessék. Eredeti formája nem ismert, mert a hódoltság idején jelentősen átalakíthatták eredeti védőműveit.
-- Török hódoltság alatti vára. A Maros folyó völgyét tartósan elfoglaló oszmán fegyveresek a környékbeli lakosság kényszermunkájával megerősítették és kibővítették a középkori védőműveket. Elsősorban a gyorsan elkészíthető fa-föld szerkezetű palánkfalakból alkottak újabb falakat és bástyákat. Evlia Cselebi török világutazó 1664-es leírása szerint: „Csanád vára a Maros folyótól egy nyíllövés távolságra, egy síkságon fekszik. Kőépítkezésű, négyszögű, erős vár. Kerülete 700 lépés és igen erős fala van. Benn a várban négy templomból alakított, minaretes dzsámi. A belsővárnak kettős erős vaskapuja és mély, földalatti börtöne. A középsővár tömésfal kerítésű palánk, a nyugati oldalon egy kapuja. Külső nagy városa tágas, tömésfala palánk.” Szerencsére a XVII. század végéről fennmaradt Marsigli hadmérnök rajza is, aki a karlócai békekötés pontjai értelmében lerombolandó végvárakról készített felméréseket. A rajzon a várost és a várat is mély vizesárok, palánkfalak, kisebb-nagyobb tornyok és bástyák kerítik. A várkapu előtt barbakán emelkedett, belső udvarán a kora-középkori egyházi épületek romjaival. Mindezen védőműveket az 1700-as évek elején annyira lerombolták, hogy már a XVIII. századi katonai felmérés térképén sem jelzik nyomait. Napjainkban {2008} Dénes József várkutató tisztázta helyét az egyik tanulmányában.
Története:
A IX. század végén a Kárpát-medencében új hazára lelt honfoglaló magyarság hét törzse fokozatosan birtokába vette a letelepedésre alkalmas területeket. A hatalmas jószágállománnyal rendelkező de már jórészben földművelésből megélő nép számára a folyóvölgyek ideális szállásul kínálkoztak. Így települt meg a magyarság a Maros mentén, ahol a XI. század elejére szinte önálló politikai hatalomra tett szert Ajtony törzsi vezér. Külpolitikájában elsődleges célul a Bizánci Birodalommal való jószomszédi viszonyt tűzte ki. A korabeli krónikák gyér forrásai szerint ezért Bodony városában a görög rítus szertartása szerint megkeresztelkedett, bár ennek ellenére mégis hét feleséget tartott udvarában.
Erődített központi szállását Marosvár jelentette, ahol – a korszak hadiépítészetének megfelelően – egy fa-föld szerkezetű palánkvárban élt nagyszámú kíséretével. Mivel önálló politikát folytatott összeütközésbe került a Kárpát-medencében központi államhatalmat a saját vezetése alatt létrehozni akaró Árpád törzs fejével, a 997-ben nagyfejedelemmé előlépett Istvánnal. Ajtony megvámoltatta a középkori élelmiszerek tárolásában nélkülözhetetlen sót szállító hajókat a Maroson, ezzel közvetlenül sértette az 1000. esztendőben magyar királlyá koronázott István anyagi forrásait. Az összecsapás elkerülhetetlenné vált, de erre István király csak 1028-ban tett lépéseket. A hadjárat eseményeit a korabeli legendákból próbálhatjuk meg összerakni. Eszerint a királyi fegyvereseket Ajtony törzsfő egykori híve, bizonyos Csanád nevezetű előkelő vezette. Az első csatában azonban vereséget szenvedett a későbbi Oroszlámos település helyén. Rövidesen azonban kiköszörülte a csorbát, mert a döntő ütközetben maga Ajtony is elesett, levágott fejét a győztes Csanád hadvezér pedig az uralkodójához küldette.
István király a diadal jutalmául Csanádot nevezte ki a megszerzett területek élére, itt alakítva ki az első tisztviselőjéről Csanád vármegyének nevezett közigazgatási területet. Ugyanekkor került megszervezésre a katolikus egyház újabb egyházmegyéje, amelynek élére a velencei származású Gellértet nevezték ki, akit bakonybéli remeteségéből hívott ide az uralkodó. A bencés szerzetesből egyházfővé vált Gellért és társai feladatát jelentette a környékbeli szabad pogány magyarok keresztvíz alá hajtása, míg Csanád ispán a központi hatalom felügyeletét és az adóztatást biztosította fegyveresei élén. Az országosan ismertek szerint itt is a királyi ispán illetve helyettese a várnagy parancsnokolt. A környékbeli szabadok, mint várjobbágyok fegyverrel vonultak hadba a véres kard körbehordozása esetén, vezetőjük a hadnagy volt. Az állattenyésztő és földművelő várnépek pénz és terményadóval szolgálták királyukat, adójuk egyharmada az ispánt illette meg. 1046-ban az országos méretűvé fajult pogánylázadás során Gellértet meggyilkolták a pogányok Kelen hegyén, holttestét a csanádi székesegyházban helyezték el. Csanád vármegye központját a XII. századi oklevelek virágzó városnak írták el.
Ezt a fejlődést törte derékba az 1241 – 1242-es tatárjárás vihara, aminek során a könnyűlovas mongolok hordái elfoglalták és lerombolták Csanádot. Az üszkös romok újjáépítését Bulcsú püspök kezdte meg, de az Árpád-házi királyok alatti jelentőségét már nem nyerte vissza az egyházmegye. 1290-ben a közeli Körösszeg váránál a kunok által meggyilkolt IV. László király testét a csanádi templomban temették el. A XIV. század elején Antal csanádi püspök koronázta meg Ottót magyar királlyá. A csanádi püspök székhelyét a XV. században, a Délvidéket egyre gyakrabban veszélyeztető török betörések elleni védelmül várfalakkal vették körbe. 1459-ből maradt fenn Hangácsi Albert püspök várépítési kérelme a trónra lépett fiatal Hunyadi Mátyás királyhoz. Katonai szerephez először az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés idején jutott. A Maros folyó gázlójánál, Apátfalva mellett május 23-án a nemesi csapatok rajtaütöttek a keresztesek elővédjén. Véres közelharc után megfutamították őket, majd győzelmüket megülni elvonultak a közeli Nagylak várába. Dózsa főserege itt ütött rajtuk másnap éjszaka. Győzelmük teljes mértékű lett, az erődítményt elfoglalták és felgyújtották, a nemesi vezéreket elfogták.
A kereszteshad vezérének bosszúja szörnyű volt, mert Csáky László csanádi püspököt, Ravaszdy Pétert és más előkelőket karóba húzatva kivégeztette. Egykorú források szerint a nagylaki győzelem után Csanád várának védői meghódoltak a keresztesek előtt. A XVI. században a török hódítás félelmetes árnyéka vetült a védtelenné vált országra, míg a nemesség belháborúban őrölte fel erejét. Csanád vára többször is urat cserélt a Szapolyai Jánost illetve Habsburg Ferdinándot támogatók között, mígnem 1551-ben az oszmán hadak tartósan megszállták. Néhány esztendő alatt a szultáni hadjáratok hatalmas területeket kebeleztek be az Alföld vidékéből, így a csanádi vár a hódoltság belső vidékére került.
Az oszmán helyőrség a környékbeli lakosság robotmunkájával megerősítette a palánkvár falait, de magát a városkát is palánkfallal oltalmazták a gyakori rablótámadások ellen. Érdekes, bár keleties túlzásokat tartalmazó leírását hagyta az utókorra az 1664-ben erre járt Evlia Cselebi török világutazó. Buda visszafoglalása után hatalmas erővel indították meg támadásukat a Szent Liga szövetséges csapatai az oszmán ellen, sorra hullottak le a félholdak a visszafoglalt várak tornyairól. 1685-ben Szolnok, Szarvas és Arad után Csanádot is visszavették a Habsburg zsoldosok. A két évtizedes véres hadakozásnak végül a karlócai békekötés vetett véget. Ennek értelmében a Temesköz a Fényességes Padisah uralma alatt maradt, viszont a Német-Római Császár kötelezte magát, hogy leromboltatja ezen övezet környékén lévő bázisait. Ezért 1701-ben császári hadmérnökök vezényletével a kirendelt jobbágyok lebontották a csanádi védőműveket, az árkokat betömték a palánkfal törmelékével, a hadfelszerelést pedig elszállították.
Irodalom:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 332.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}------------------------------145. – 146. old.
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok {1990} --------------------------------- 412. – 415. old.
Kisari Balla György: Marsigli tábornok térképei {2005}
{Szatmári Tamás}
GPS: | É 46° 8.296 (46.138271) |
K 20° 35.174 (20.586235) |
A Makó városa melletti kiszombori határátkelőnél juthatunk át Románia területére, ahol az első települést jelenti Nagycsanád {Cenad}. Napjainkban már semmi sem utal a középkorban sokkal jelentősebb helység történelmére, régen lerombolt védőművei a katolikus plébániatemplom környékét övezték egykoron.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.