Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bodzavám - Vama BuzăuluiRomániaErdély és PartiumHáromszék történelmi vármegye - Keresztvár, Kreutzburg

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Brassótól 25 km-re, K-re fekszik Bodzavám (Vama Buz�ului) falu. Bodzavámtól D-re, 30 km-re, a Tatárhágón, a történelmi határ mellett állt valaha a német keresztes lovagok által épített Keresztvár (Kreuzburg).

Keresztvárat korábban a Nyén (Teliu) falu feletti vármaradványokhoz is próbálták kötni, az a vár azonban nem tulajdonítható a kereszteseknek, hanem korábbi időből származik. Keresztvárat ma a Tatárhágón álló rommal azonosítják, melyet támogat a romnak Marienburggal egyező alaprajza és az 1222-i határleírás, mely a keresztesek havasalföldi területének K-i oldalát Kreuzburgtól vezeti le a Brodnikok földje felé.

Romjainak felkeresése nem könnyű feladat. A Bodzavám falu D-i szélén lévő régi Kápolnadomb után K – DK – D-i irányba vezető földúton a Bodza völgyében 15 km-t haladunk a Bonkuta-hágó felé. A Bonkuta-hágó előtt a gerincen K-i irányba fordulva további 3-4 km-t teszünk meg. Ezután érkezünk fel a Tatárhágóra. Itt a Bodzatábla-hegy (Tabla Bu�ii) mellett, kis, I. világháborús temető közelében találjuk Keresztvár (Kreuzburg) maradványait.

Ez az útvonal terepjáróval vagy lovasszekérrel is járható. Gyalogosan, a nagy távolság miatt, 1 nap alatt csak nagy erőfeszítés árán teljesíthető. Turistatérkép a területről nem kapható, a helyes útirányról ajánlatos gyakran érdeklődni a hágóra igyekvő fakitermelőktől, román pásztoroktól. A fokozott medveveszély miatt legyünk óvatosak! A vár szabálytalan négyszög alaprajzú, melyen a hágó útja ma keresztülhalad. A négyszög alakú vár csúcsain a falak síkjából kiugró, négyszög alakú 10 x 10 m-es tornyok helyezkednek el. A DK-i toronyépület ennél nagyobb, kb. 20 x 10 m-es és több helyiségre van osztva. A várból D felé kivezető út egy mesterségesen sziklába vágott árkon vezet keresztül, melyet valószínűleg még egy külön védőfal is lezárt.

A vár romjai kb. 0,5-1 m magasan, jól áttekinthető füves terepen ma is állnak. A falak vastagsága még a saroktornyoknál sem haladja meg az 1 m-t. A tornyokat összekötő falak átlag 1 m vastagok. A vár helyszínén kb. egy évtizede némi állagmegóvás történt, napjainkban a romok ismét erős pusztulásnak indultak.

1211-ben II. Endre a Barcaságot, mint a kunok földje felé eső puszta földet, a német keresztes lovagoknak adományozta, azzal, hogy védjék meg az ország határait és a kunok megtérítésében működjenek közre. A király 1212-ben a lovagrendnek adományozta az általuk a Barca-föld határán, a Tatárhágón felépített Keresztvárat (Kreuzburg) a körülötte fekvő rétekkel, majd 1222-ben ugyanő és a pápa megerősítette az adományt. A katonai szempontból igen jelentős Tatárhágó fegyveres biztosítása volt a feltétele annak, hogy a lovagok sikerrel vegyék fel a harcot az itt gyakran betörő kunok ellen. A német lovagok jogtalan és erőszakos cselekményei hatására azonban II. Endre 1225-ben sereggel vonult ellenük, földjüket visszavette, 1000 márka sarcot vetett ki rájuk és népeikre, Havasalföldön épített erős várukat – valószínűleg Keresztvárat – megvívta s végül a lovagokat elkergette.

A várról ezután biztos történelmi adat nem áll rendelkezésre. Ez részben Orbán Balázs tévedésének „köszönhető”, aki a Törcsvári-szorosnál fekvő Királykő havasán nem találta az általa kutatott, szintén a német lovagoknak tulajdonított Királykő várát, ezért úgy gondolta, hogy ezek a Bodzatábla-hegy közelében lévő, Tatárhágón fekvő romokkal azonosak. Ennek nyomán kortársa, Kőváry L. és későbbi írók (napjainkban pl. Kiss G., Vofkori L.) Keresztvárat „Bodza vára” vagy „Királykő vára” néven említik, és vele kapcsolatban Királykő várával kapcsolatos történelmi eseményeket sorolnak fel. Engel P. kutatásai nyomán azonban egyértelműen tisztázódott, hogy Királykő vára nem itt, hanem Brassótól DNy-ra, a Törcsvári szoros túloldalán, Podu D�mbovi�ei falu közelében állt, azonos a „Cetatea Neam�ului”-nak nevezett rommal.

Keresztvár romjától ÉK-re, 1-1,5 km-re áll a Királyhegyi vár, mely az osztrákok által megerősített, 18-19. századi erőd. Utóbbi neve szintén fokozza a zavart és hozzájárult a korábbi félreértésekhez.

Keresztvár középkori történelmének okleveles kutatására tehát igen nagy szükség lenne. Bizonyos, hogy a tatár és török betörések idején fontos szerepe volt a magyar határ védelmében. A vár tipológiai vizsgálata nyomán úgy gondoljuk, hogy a német lovagrend korai kővárának átépítésével a 13-15. század között nyerte el mai formáját. Ez az alaprajzából, a falvastagságból és kiépítettségből is kitűnik. Világosan látható, hogy építői nem számítottak komolyabb tüzérségi támadásra. A vár pusztulásának idejéről biztos adat nem áll rendelkezésre.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 108-110.

 

GPS: É 45° 28.360 (45.472660)
K 26° 3.197 (26.053280)

INFORMÁCIÓK: A Bodzavám falu D-i szélén lévő régi Kápolnadomb után K – DK – D-i irányba vezető földúton a Bodza völgyében 15 km-t haladunk a Bonkuta-hágó felé. A Bonkuta-hágó előtt a gerincen K-i irányba fordulva további 3-4 km-t teszünk meg. Ezután érkezünk fel a Tatárhágóra. Itt a Bodzatábla-hegy (Tabla Buţii) mellett, kis, I. világháborús temető közelében találjuk Keresztvár (Kreuzburg) maradványait.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció