Szarkavár
A település helyén 1276-ban említik Wylak, Vylok possessio-t. 1536-ban Újlakként
szerepel. A későbbi Szarkavár, azaz a mai Várhegy környékén feküdt Szarkaberki
falu, amely 1443-ban Kaposújvar (ma Kaposvár) tartozéka. Györffy
György szerint az udvarhelyeknek volt finnugor eredetű magyar neve is: „lak". Az
Árpád-korban Széplak néven neveztek számos magánnagybirtok központot. Ezt a
megnevezést azonban fejedelmi szinten kiszorította a vár szóval rokon, illetve rokon értelmű várad. Ennek lenne szerinte a megfelelője az udvar/curtis szó is.
Ilyen értelemben vehető a tárgyalt helység egy újonnan épített Árpád-kori udvarház,
vagy erődített nemesi lak helyének, illetőleg későbbi településének, amely az
Újvárhoz, azaz Kaposújvárhoz tartozott 1443-ban. Ilyenformán a Tamási család
kihalása után - a Héderváriak és a Szerdahelyiek helyett - az itteni uradalmat elfoglaló
Újlaki Miklós kezébe került. Újlaki 1444-től Somogy vármegye ispánjaként,
erdélyi vajdaként, majd bosnyák királyként szinte korlátlan közigazgatási és
katonai hatalommal bírt.
Források arról nem tájékoztatnak bennünket, hogy itt, Újlakon, kastélyt, vagy
erődítményt épített volna valamelyik Újlaki. 1812-ben viszont azt jegyezték fel,
hogy „látható itt a Kapós folyó mentében egy elpusztult vedmúvekkel körülvett
vár, amelyről azt tartják, hogy Újlaki Lőrinc herceg építette."
Pesty Frigyes 1864. évi adatgyűjteményében is azt írták, hogy később Újlaki
„főlakja", és vára volt itt és Ulászló alatt, amikor a királyt ökörnek nevezte, leromboltatott.
1495-ben a király nevében bevették a közelében lévő kaposújvári
(ma Kaposvár) várat. Lehetséges, hogy ekkor az itt (egyelőre csak feltételezett)
udvarházat is megostromolták.
Megjegyzendő, hogy Újlak falu először a Kapós vizén túl, a jobb part felett
mint urasági lak a régi vár romjain, mint helység a hegy oldalában épült."
A ma álló kastélyt gróf Somssich Pongrác építtette 1831-ben. A kastély melletti
tornyot gróf Somssich József emelte a hajdani, úgynevezett Újlaky-vár tornyának
alapjára. A tornyon a következő feliratos kőtábla látható: „Super ruinas castri
Laurent II. Ujlak)/ erexit Josephus ex comitibus in Sard."
Az egykori leírás szerint a kastélydombot sáncmaradványok övezik és Hunyadi
Mátyás korabeli pénzeket, fegyvereket, sarkantyúkat és egy puskaporoshordót
találtak.
Kaposújlakon manapság is szerepel a dűlőnevekben a Szarkavár és a ,yár aj ja"
helynév.
(Forrás: Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy Megye várai a középkortól a Kuruc korig 2005-66. oldal)
/Fidrich Tibor/