Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Felsőboldogfalva - Ober-Mariendorf - FeliceniRomániaErdély és PartiumUdvarhely történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Felsőboldogfalva (Feliceni) falut 1333-ban de Villa Sancte Marie néven jegyzi a pápai tizedjegyzék, 1497-ben Boldogazzonfalvaként említik. 1567-ben a regestrum 5 kapuval jegyzi, 1576-ban Felső Boldog Asszony-falva a neve.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Demeter a pápai tizedjegyzék szerint 2 régi banálist fizet.

Már neve arról tanúskodik, hogy Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma volt.

A templom három korszakot képvisel.

Valószínűleg a XII. században, de mindenképpen az 1241-es tatárjárás előtt az első szakaszban egy kisebb méretű temploma volt. Ezt egyenes záródású szentélyének feltárt alapjai bizonyítják.

Ezt a templomot a második szakaszban, a XIII. században bővítik, a szentélyt meghosszabbítják, ugyancsak egyenes záródással. Ebből az időszakból való mai hajója, a félköríves déli és a csúcsíves nyugati kapu, a diadalív nyílástávolsága és vállköve, s valószínűleg a falképek, valamint a déli fal csúcsíves ablaka.

A harmadik építési szakasz a XV. századra esik, amikor a templomot a nagyobb sokszögzáródású késő gótikus szentéllyel bővítik. Ekkor kap boltozatot a hajó és külső támpilléreket, és a nyugati homlokzaton tornyot.

Valószínűleg ekkor emelték csúcsívessé a diadalívet.

A szentély ablakai csúcsívesek, kőrácsokkal, melyek ma hiányoznak.

A hajdani boltozatnak mind a hajóban, mind a szentélyben csak nyomai, jelei maradtak.

A déli félköríves kapu felett vörös festéknyomok látszanak, melyeknek színei megegyeznek a belső falképek színeivel. Az északi falon és a diadalív falán az 1974–1975-ös javításkor falképeket fedeztek fel, melyeknek csak egy részét szabadították ki a mészréteg alól; ezek: egy álló püspök vörös háttér előtt, három szent ülő helyzetben, meztelen lábakkal, imára kulcsolt kezekkel, két térdeplő glóriás alak (talán Szent Miklós 3 leánnyal vagy 3 gyermekkel.)

A diadalív egyik oldalán: süveges alak mellképe, ettől jobbra 5 alak, talán a keresztről való levétel jelenete. A másik oldalon Veronika kendője, ahol a kendőt maga Veronika tartja.

Ugyanott: Királyok imádása.

Mindezek a gótikus átalakítás előtti korból valók, legkésőbb a XV. század első feléből.

Középkori emléke a gótikus kori Jezus-Maria minuszkulum betűs feliratú kehely. Kupája sodronyzománcos rozettákkal díszített, ezüst nódusza lapos gömb alakú, hatkaréjos réztalpa későbbi. A hajdani boltozatot az 1661-es tatárdúlás rongálásai után, 1670 körül, kazettás mennyezettel váltották fel.

A tornyot 1869-ben magasították.

A kazettás mennyezetet Kelemen Lajos ismerteti részletesen. Erdély legnagyobb festett mennyezete. A százat meghaladó szép szabadkézi virág- és levéldíszek nagy változata tölti ki a kazettatereket. A latin felirat megörökíti a festők nevét: „Regnante Illustr[issimo] et Celsissimo Principe d[omi]ne Mich[aele] Apafio Aedilibus exis[tentibus] Francisco Dersi et Martino Füresz Anno Domini 1670 Erectum est hoc opus per Joannem et Andream Asztalos de Szombatfalva 1670.” A templomot visszabontott várfal veszi körbe.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 630.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 16.444 (46.274059)
K 25° 16.790 (25.279831)

A templom északi oldalán levő lelkészlakban kérhetjük el a kulcsot.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció