Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Trzsics Tounjski - Tržić Tounjski HorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume történelmi vármegye - Ključ, Kulcs vára (Ključ)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

A Mrezsnica menti Kulcs (Ključ na Mrežnici) várát 1481-ben említik először. Még ebben az évben Mátyás király megerősítette Frangepán Istvánt és fiát, Bernátot a vár birtokában. A következő, 1482-es esztendőben azonban már Fabijanics György kezében volt Kulcs birtoka, aki a Zágráb vármegyei Tomasnicával együtt, jegyjándékként feleségére, Ausperger Margitra íratta. Fabijanics 1495-ben lemondott Kulcs, valamint a szintén Modrus vármegyei Slapce és Stubaj birtokairól Frangepán Bernát javára, aki cserébe a Dobra menti Novi Grad közeli Statice birtokát adta neki. Ettől kezdve Kulcs a Frangepánok kézen maradt egészen a 16. szd. hetvenes éveiig, amikor is Zrínyi Görgy és Miklós 12.000 forintért megveszi ozalji Frangepán István összes várát, köztük Kulcsot is. A Zrinyieket 1576-ban ténylegesen is bevezeti Kulcs birtokába, de a várban ekkor már királyi helyőrség volt. 

A várban a 16. század első felében tízfős őrség állomásozott. Lenkovics 1563-as jelentésében, a Frangepánok tulajdonaként tesz említést a Mrezsnica és a Tounjcsica összefolyásának közelében álló várról, de ekkorra már csak két, királyi hópénzt húzó strázsa volt a várban. Kulcs vára, más várak mellett, igen előkelő helyet foglalt el a horvát határvidék védelmében.

Giovanni Pieroni 1639-ben, jelentést készített a Mrezsnica menti őrgórékról (csardak) és őrhelyekről, köztük Kulcs váráról is. A vár tehát ekkor még egyben állt.

A pusztulásának oka és ideje a hiányos források okán, jelenleg nem ismert.

(Margalits II. 398, 511, 565., Koppány 1999. 165., Kruhek 1995. 194., OMM XXI. 385., Pesty 1880. II. 428, 429.)


---/---



A vár mai állapota:


A vár bejárása 2009. 03. 23-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a Mrezsnica és a Tounjcsica folyók összeömlésétől kb. 1 kilométerrel délebbre, a Mrezsnica folyó bal partján található. A fennmaradt nagyon kevés romok alapján, a kb. 20x30 méteres, a várnak helyet adó szikla vonalát követő vár, egy kb. 6x6 méteres öregtoronyból, talán egy kaputoronyból és egy viszonylag kisterületű, fallal övezett udvarból állt. A várat egy mély és széles árokkal választották el a folyók közi fennsík többi részétől. A vár leginkább támadható oldalára, rögtön az árok fölé építették fel az öregtornyot, melynek déli oldalán, a terepalakulatok alapján, egy kaputorony állhatott. Az öregtorony északi oldalának közepétől indult az övező fal, mely a várudvart körbefogva, a kaputoronyhoz kanyarodott vissza. A vár udvarán található süppedések, egyéb épületek meglétére utalnak. Az övező falnak csak a nyugati és az északi része követhető, míg a keleti és déli oldala mára teljesen elpusztult. A vár részletes alaprajzát, csak egy alapos feltárással lehetne tisztázni, de tekintve a környék pusztaságát és elaknásítását, erre még jó pár évet, talán évtizedeket is várni kell. 

Figyelem! Maga a vár és környéke nem, de a hozzá vezető, majd 10 kilométeres út nyugati oldala jelenleg is elaknásított, így az útról még véletlenül se térjünk le! A fentiek ellenére a vár bejárása ajánlott, de csak saját felelősségre és leginkább a Mrezsnica folyó adta természeti szépség miatt.

/Szatanek József/ 

Adalékok a Zrínyiek 1576-os kulcsi birtokszerzéséhez:


„…Szluini Ferenc halálával, kihalt a Frangepánok szluini és cetini ága. A halála után, rögtön megkezdődtek a pereskedések a néhai Ferenc szluini és a más birtokaiért egyrészről szluini Ferenc, Anna nevű leánytestvére és a kincstár között, másrészt köztük és a Frangepánok tersáci, ozalji ága, valamint anyja révén Zrínyi György, és felesége révén Batthyányi Boldizsár között. 

A fentiek közül, ozalji Frangepán István, a Frangepánok legidősebb tagja lett a pernyertes és a bíróság 1574-ben neki ítélte Szluin mindkét várát (a régi hegyi várat és a Szlunjcsica, Korana összefolyásában álló új várat). Noha a szluini birtokot egy időben Szluini Ferenc leánytestvére, Anna tartotta a birtokában, Ozalji István, hogy életét megváltsa Barilovics Gáspár kezéből, kényszerből nem csak Szluin várait, hanem a birtokában lévő összes várát, a vinodoli Novit, Bribirt, Grizsanét, Bakart, Grobnikot, a Dobra menti Novigradot, Ribniket, a Mrezsnica menti Zvecsájt, a Dobra menti Lipát, Lukovdolt (a Kulpa menti Szeverin), Ozaljt, Dubovácot, Modrust, Ogulint, Szkradot, a Mrezsnica menti Kulcsot és Tounjt (Tovunjski peć) 12.000 arany forintért eladta Zrínyi Miklósnak és Györgynek, miután Barilovics Gáspár elfogta és Brezovica várába záratta. Ozalji Frangepán Istvánt, ugyanis korábban a báni ítélőszék fej és jószágvesztésre ítélte, mivel erővel elfoglalta és uralmában tartotta goricai Barilovics Gáspár atyai birtokát, Barilovics várát. 

Zrínyi Miklós és György tehát ily módon jutott Szluin és a fenti várak birtokába, majd az adásvétel jogosságát elismerve, 1576-ban törvényesen is bevezették őket a birtokjogukba. Ozalji Frangepán István ezután nem sokkal, vagyonát vesztve, de kibékülve a Zrínyiekkel és minden rokonukkal 1577-ben elhalálozott. 

Ozalji István halála után, nyilvánvalóan Rudolf király parancsára, egy királyi ügyvéd (?) 1577-ben új pert támasztott a Zrínyiek ellen, de sikertelenül, noha eddigre a néhai Frangepán István már említett várai közül, Szluinban, Modrusban, Kulcsban, Jeszenicában, Dabarban, Plaskiban, Ogulinban és a félig romba dőlt Vitunjban, már királyi helyőrség állomásozott, s így de facto a karjinai hatóság ogulini kapitányságának parancsnoksága alá tartoztak... „



GPS: É 45° 15.285 (45.254749)
K 15° 25.147 (15.419124)

A Mrežinca és a Tounjćica folyók találkozásának közelében található Ključ (Kulcs) várának romjait, Ogulin irányánól a legkönnyebb megközelíteni. Ogulint a Zágráb - Karlovac - Bosiljevo - Ogulin nyomvonalon haladó autópályán közelítjük meg, majd az Ogulini lehajtás után nem a város, hanem az ellenkező irányba, Josipdol felé kanyarodunk. Az autópályát keresztezzük, majd kb. 3 km után, Oštarije-nél balra, Tounj irányába fordulunk. A falut keresztbe átszelve haladunk tovább, majd Kukaća faluban jobbra, Slunj felé megyünk kb. 9 km-t, hogy elérjük Tržić Tounjski települését. Itt kell északnak fordulnunk, mégpedig a magasabbna haladó főútról lefelé. Az út kb. 3 km-ig aszfaltos, majd makadámos úttá válik. Ezen az úton kell még további 7 km-t mennünk egyenesen, semerre sem letérve. Figyelem! Az útról a célunkig egyáltalán nem térjünk le, mert balról máig élő aknamező található, jobbról meg itt-ott beszakadt töbrök (víznyelők) vannak. Az út egy házcsoportban ér véget. A házakat szerencsére még idős emberek lakják, így az útvonalmegerősítést is kérhetünk tőlük. Az aknamező is a házaknál ér véget, így a várat innen, egészséges óvatosággal, de megközelíthetjük. A bejárásunk során a vár előtti mezőben számos keréknyomot és vadászpuska patront találtunk, így jó esélye van annak, hogy a vár környéki terület valóban aknamentes.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció