Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Trzsics Tounjski - Tržić Tounjski , Horvátország, Horvát-Szlavónország, Modrus-Fiume történelmi vármegye - Ključ, Kulcs vára (Ključ)
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A Mrezsnica menti Kulcs (Ključ na Mrežnici) várát 1481-ben említik először. Még ebben az évben Mátyás király megerősítette Frangepán Istvánt és fiát, Bernátot a vár birtokában. A következő, 1482-es esztendőben azonban már Fabijanics György kezében volt Kulcs birtoka, aki a Zágráb vármegyei Tomasnicával együtt, jegyjándékként feleségére, Ausperger Margitra íratta. Fabijanics 1495-ben lemondott Kulcs, valamint a szintén Modrus vármegyei Slapce és Stubaj birtokairól Frangepán Bernát javára, aki cserébe a Dobra menti Novi Grad közeli Statice birtokát adta neki. Ettől kezdve Kulcs a Frangepánok kézen maradt egészen a 16. szd. hetvenes éveiig, amikor is Zrínyi Görgy és Miklós 12.000 forintért megveszi ozalji Frangepán István összes várát, köztük Kulcsot is. A Zrinyieket 1576-ban ténylegesen is bevezeti Kulcs birtokába, de a várban ekkor már királyi helyőrség volt.
A várban a 16. század első felében tízfős őrség állomásozott. Lenkovics 1563-as jelentésében, a Frangepánok tulajdonaként tesz említést a Mrezsnica és a Tounjcsica összefolyásának közelében álló várról, de ekkorra már csak két, királyi hópénzt húzó strázsa volt a várban. Kulcs vára, más várak mellett, igen előkelő helyet foglalt el a horvát határvidék védelmében.
Giovanni Pieroni 1639-ben, jelentést készített a Mrezsnica menti őrgórékról (csardak) és őrhelyekről, köztük Kulcs váráról is. A vár tehát ekkor még egyben állt.
A pusztulásának oka és ideje a hiányos források okán, jelenleg nem ismert.
(Margalits II. 398, 511, 565., Koppány 1999. 165., Kruhek 1995. 194., OMM XXI. 385., Pesty 1880. II. 428, 429.)
---/---
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 23-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a Mrezsnica és a Tounjcsica folyók összeömlésétől kb. 1 kilométerrel délebbre, a Mrezsnica folyó bal partján található. A fennmaradt nagyon kevés romok alapján, a kb. 20x30 méteres, a várnak helyet adó szikla vonalát követő vár, egy kb. 6x6 méteres öregtoronyból, talán egy kaputoronyból és egy viszonylag kisterületű, fallal övezett udvarból állt. A várat egy mély és széles árokkal választották el a folyók közi fennsík többi részétől. A vár leginkább támadható oldalára, rögtön az árok fölé építették fel az öregtornyot, melynek déli oldalán, a terepalakulatok alapján, egy kaputorony állhatott. Az öregtorony északi oldalának közepétől indult az övező fal, mely a várudvart körbefogva, a kaputoronyhoz kanyarodott vissza. A vár udvarán található süppedések, egyéb épületek meglétére utalnak. Az övező falnak csak a nyugati és az északi része követhető, míg a keleti és déli oldala mára teljesen elpusztult. A vár részletes alaprajzát, csak egy alapos feltárással lehetne tisztázni, de tekintve a környék pusztaságát és elaknásítását, erre még jó pár évet, talán évtizedeket is várni kell.
Figyelem! Maga a vár és környéke nem, de a hozzá vezető, majd 10 kilométeres út nyugati oldala jelenleg is elaknásított, így az útról még véletlenül se térjünk le! A fentiek ellenére a vár bejárása ajánlott, de csak saját felelősségre és leginkább a Mrezsnica folyó adta természeti szépség miatt.
/Szatanek József/
Adalékok a Zrínyiek 1576-os kulcsi birtokszerzéséhez:
„…Szluini Ferenc halálával, kihalt a Frangepánok szluini és cetini ága. A halála után, rögtön megkezdődtek a pereskedések a néhai Ferenc szluini és a más birtokaiért egyrészről szluini Ferenc, Anna nevű leánytestvére és a kincstár között, másrészt köztük és a Frangepánok tersáci, ozalji ága, valamint anyja révén Zrínyi György, és felesége révén Batthyányi Boldizsár között.
A fentiek közül, ozalji Frangepán István, a Frangepánok legidősebb tagja lett a pernyertes és a bíróság 1574-ben neki ítélte Szluin mindkét várát (a régi hegyi várat és a Szlunjcsica, Korana összefolyásában álló új várat). Noha a szluini birtokot egy időben Szluini Ferenc leánytestvére, Anna tartotta a birtokában, Ozalji István, hogy életét megváltsa Barilovics Gáspár kezéből, kényszerből nem csak Szluin várait, hanem a birtokában lévő összes várát, a vinodoli Novit, Bribirt, Grizsanét, Bakart, Grobnikot, a Dobra menti Novigradot, Ribniket, a Mrezsnica menti Zvecsájt, a Dobra menti Lipát, Lukovdolt (a Kulpa menti Szeverin), Ozaljt, Dubovácot, Modrust, Ogulint, Szkradot, a Mrezsnica menti Kulcsot és Tounjt (Tovunjski peć) 12.000 arany forintért eladta Zrínyi Miklósnak és Györgynek, miután Barilovics Gáspár elfogta és Brezovica várába záratta. Ozalji Frangepán Istvánt, ugyanis korábban a báni ítélőszék fej és jószágvesztésre ítélte, mivel erővel elfoglalta és uralmában tartotta goricai Barilovics Gáspár atyai birtokát, Barilovics várát.
Zrínyi Miklós és György tehát ily módon jutott Szluin és a fenti várak birtokába, majd az adásvétel jogosságát elismerve, 1576-ban törvényesen is bevezették őket a birtokjogukba. Ozalji Frangepán István ezután nem sokkal, vagyonát vesztve, de kibékülve a Zrínyiekkel és minden rokonukkal 1577-ben elhalálozott.
Ozalji István halála után, nyilvánvalóan Rudolf király parancsára, egy királyi ügyvéd (?) 1577-ben új pert támasztott a Zrínyiek ellen, de sikertelenül, noha eddigre a néhai Frangepán István már említett várai közül, Szluinban, Modrusban, Kulcsban, Jeszenicában, Dabarban, Plaskiban, Ogulinban és a félig romba dőlt Vitunjban, már királyi helyőrség állomásozott, s így de facto a karjinai hatóság ogulini kapitányságának parancsnoksága alá tartoztak... „
GPS: | É 45° 15.285 (45.254749) |
K 15° 25.147 (15.419124) |
A Mrežinca és a Tounjćica folyók találkozásának közelében található Ključ (Kulcs) várának romjait, Ogulin irányánól a legkönnyebb megközelíteni. Ogulint a Zágráb - Karlovac - Bosiljevo - Ogulin nyomvonalon haladó autópályán közelítjük meg, majd az Ogulini lehajtás után nem a város, hanem az ellenkező irányba, Josipdol felé kanyarodunk. Az autópályát keresztezzük, majd kb. 3 km után, Oštarije-nél balra, Tounj irányába fordulunk. A falut keresztbe átszelve haladunk tovább, majd Kukaća faluban jobbra, Slunj felé megyünk kb. 9 km-t, hogy elérjük Tržić Tounjski települését. Itt kell északnak fordulnunk, mégpedig a magasabbna haladó főútról lefelé. Az út kb. 3 km-ig aszfaltos, majd makadámos úttá válik. Ezen az úton kell még további 7 km-t mennünk egyenesen, semerre sem letérve. Figyelem! Az útról a célunkig egyáltalán nem térjünk le, mert balról máig élő aknamező található, jobbról meg itt-ott beszakadt töbrök (víznyelők) vannak. Az út egy házcsoportban ér véget. A házakat szerencsére még idős emberek lakják, így az útvonalmegerősítést is kérhetünk tőlük. Az aknamező is a házaknál ér véget, így a várat innen, egészséges óvatosággal, de megközelíthetjük. A bejárásunk során a vár előtti mezőben számos keréknyomot és vadászpuska patront találtunk, így jó esélye van annak, hogy a vár környéki terület valóban aknamentes.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.