Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár története:

„…Lika déli részén, a bosnyák határ mentén, több nemzetségi megye (districtus) is létezett: az unai (unska), a lapáci (lapačka) és a nebljuszai (nebljuška)…

A Lapaci megye igen ősi. A Lapcsáni nemzetséget már az ősidőktől említik, s székhelyüknek minden bizonnyal, Donji Lapac-on kellett lennie, ahol egy négyszögletes, egyik sarkán kerek öregtornyos vár volt. Az 1396-os esztendőben, mint suppanus de Lapach említődik meg, majd 1431-ben Zsigmond király, mint castrum Laab zálogosítja el Frangepán Miklós grófnak. A Frangepánok 1449-es birtokmegosztásakor Lapacot és Rmanjt, György gróf kapta meg. 

Az Obljaj, a Crkvina hegyen és az Oblajaj és Lapac közti Kuk hegyen ősi sáncok maradványait és késő La Téne-i tárgyakat találtak…”

Forrás: Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (211. o.)

--- / ---

„4.3 Lapac vára – Donji Lapac

Az írásos forrásokban ezt a várat, mint „castrum Laab” [8], vagy mint „castrum Lapacz” [9] említették meg. A vár valószínűleg, a lapaci sík közepén található Obljaj hegyen (661 m tszfm) emelkedett. Kifejezetten Lapac váráról tesznek említést Zsigmond király 1431-es oklevelében, mely szerint zálogbirtokként Frangepán Györgyhöz tartozott.

Gjuro Szabo a művében (Sredovječi gradovi…) négyszögletes várként írja le az egyik sarkában egy hengeres toronnyal. Kukuljevics 19 szd. közepi vázlata [10] azonban sokkal összetettebb várat mutat. E rajz szerint a vár egy, a hegy legmagasabb ormán álló citadellából és a hegy ormának egészét elfoglaló, falakkal övezett külsővárból állt.

A terep bejárása alapján megállapítható, hogy az Obljaj hegy orma telis-tele van kőomladékkal, amiből nem lehetett ráismerni a Kukuljevics féle vázlat által ábrázolt vár együttesre, ám a kövek területi szétszóródottsága, inkább Kukuljevics alaprajzát látszik alátámasztani. Teljesebb képet csak egy régészeti próbaásatás adhatna, pld. az egyedül észlelhető helyen, magán a hegy ormán (A), ahol a többemeletes torony állhatott. 

Az ásatás és Kukuljevics vázlata alapján, összekötve az építészeti maradványokkal, legalább részben rekonstruálni lehetne ennek a várnak az alaprajzát

[8] Klaić Vj.: Građa za topografiju ličko-krbavske županije u srednjem vijeku; Zagreb, 1902 . str.139 

[9] Ibid. str. 140 

[10] Zbornik za narodni život i običaje; knj. 53, Zagreb, 1995. str.121 10.”

Forrás: Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst

--- / ---

A vár mai állapota:

Donji Lapac/Alsólapacz bejárására 2010. 04. 17-én Keserű László és Szabó Tibor társagában került sor. A hegyen semmiféle várnyomot nem találtunk, sőt a helyiek sem hallottak róla. A várhegy tetejének 2/3-át bejártuk (a déli oldalt, keletről nyugatnak) de néhány szárazon rakott kőből készített, emberkéz nyomát viselő tereptárgyon, vagy a már meglévő sziklarepedésekből kialakított „fedezéken” kívül mást nem sikerült fellelni, amelyek azonban nagy területen szétszóródva, semmilyen várjelleget sem mutattak. 

A források, illetve a csatolt Marsigli féle alaprajz szerint, a hegyen egy várnak kellett lennie, sőt - ha az 1800-as évek végén, még egy tekintélyes várat ábrázoló alaprajzi vázlatot is készítettek róla, akkor még látható maradványainak is kell lennie! 

Talán a hegy északi nyúlványán helyezkedhetett el!?

/Szatanek József/