Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzegvárMagyarországCsongrád-Csanád vármegyeCsongrád történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szegvár

A Kórogy és a Kurca patakok összefolyásánál fekszik az ősi település Szegvár, amely a honfoglalás után a Kalán nemzetség és a velük osztályos rokon Pósafiak birtoka volt. A tatárjárás után a települést "Terra Zeg" néven említik és a középkor folyamán is mint Zeg szerepel. A XIV. században a Bór család örökölte, kiknek kihalása után a Dóczi család kezére került.. Dóczi János, aki előbb II Ulászló főkamarása, utóbb János király kincstárnoka volt.

Dóczi az 1514-ben Dózsa György által lerombolt udvarháza helyén, közvetlen a folyó partján, 1523-ban erős fallal körülvett várkastélyt épített. Ferdinánd hívei egy rövid időre Szegvárt is elfoglalták és a hagyomány szerint itt történt, hogy amikor Ferdinánd 1528-ban Mezőtúrról János király kíséretével a várkastély alatt haladt el, annak tornyából nyíllal a lábát megsebesítették, amitől élete végéig sántított.

Dóczi Jánost a felkelő erdélyi hazafiak 1534-ben elfogták, és Medgyesen kivégezték. A vár és a birtok Dóczi Miklós, majd ennek halála után özvegyének, Jaksics Erzsébetnek birtokába jutott, aki új adománylevelet is kapott rá 1563-ban. A Dóczy család fiúágon történt kihalta után a Paksy család birtoka lett, miután Dóczi Anna 1608-ban Paksy Miklós felesége lett.

A szentesi csatában megvert és visszavonuló török sereg 1647-ben Szegvárt is elpusztította, amelyet ezután csak Szegi puszta néven említenek. Ezt követően gróf Keglovich, majd Schlick császári tábornoké volt.

Schlick császári tábornoktól 1722-ben gróf Károlyi Sándor vásárolta meg. A kastélya 1726-28-as építésekor felhasználta a romos állapotban lévő Dóczi-féle építményeket és azok maradványait. A gróf az akkor már Szegvárnak nevezett települést, alföldi birtokainak központjává tette.

A kastélyt később átalakítva gróf Károlyi Antal a vármegyének adta át, ahol a 1776 és 1883 között a vármegye székelt. Miután a megyeközpont 1883-ban Szentesre költözött, a korábbi vármegyeháza épületében a gróf Károlyi Kornis alapítvány 1902-től leánynevelő intézetet és övodát működtetett az irgalmasnővérekkel.

1919-től az orsolyita nővérek vették át az intézményt, akik 1921-ben polgári leányiskolát is indítottak. 1928-ban a Szociális Testvérek Társasága és Testvérképző Intézete működött. A kastélyt ebben az időszakban állami segítséggel felújították. Ezt követően a háború utánig községi óvoda, öregek otthona működött. 1950-től 1997-ig gyermekotthonnak adott helyet. Jelenleg Innovációs Oktatási-és Közösségi Központként működik.

A régészei kutatások bebizonyították, hogy a ma látható épület vármegyeháznak épült. A levéltári források szerint az épületre 1768-1773 között olyan nagyságú összeget költöttek, hogy csakis új épület építéséről beszélhetünk. A feltárás bizonyította a feltevést, mert sem az alapozáson, sem a falazáson nem találták meg semmiféle átalakítás nyomát és a XVIII. századinál korábbi leletekre sem bukkantak az épület és közvetlen környezetének vizsgálata során.

Az 1988-1991 között végzett ásatások alkalmával a Kurca partján rábukkantak az 1909-1910-ben lebontott központi vármegyei börtön és a Dóczi-féle castellum alapjaira is. Sajnálatos tény, hogy a középkori építmények és a Károlyi Sándor-féle kastély alapjainak nagy részét valószínűleg elpusztították az 1960-as években készült szennyvízszikkasztó építése során.

A kastély mögött, a Kurca patak partján hosszú téglafal húzódik, melyet várfalként emlegetnek. Valójában azonban a XVIII. században épített, megyeház mögötti börtön megmaradt fala.

Források:

Vörös Gabriella: Régészeti kutatások 1988-1991 között a Dóczi udvarház és a Károlyi kastély területén

Labádi Lajos: Az épület, mely soha nem volt kastély /Szegvár/ (in: Műemlékek Csongrád Megyében, 2000)

Kovács Lajos István: A szegvári "kastély" története

Az "Ábrázolás" menüben látható rajzok forrása: Várak Kastélyok Templomok magazin 2017 3-4. szám - Szőke Balázs : Udvarház, lakótorony majd kastély a Kurca partján 1-2. http://varlap.hu/articles/journal.php?id=60  / https://www.varlap.hu/articles/journal.php?id=61

Szőke Balázs - A szegvári Dóczi udvarház összképe északkeletről. Elméleti rekonstrukciós rajz

Szőke Balázs - A szegvári Dóczi udvarház délkeleti nézete az udvarról. Elméleti rekonstrukciós rajz

Szőke Balázs -  A szegvári Dóczi udvarház madártávlatból délnyugatról. Elméleti rekonstrukciós rajz

Szőke Balázs - A tervezett erődített kastély északkeleti madártávlati nézete. Elméleti  rekonstrukció

Szőke Balázs - A szegvári kastély 1736 körül Károlyi Sándor építkezései után. Elmélet rekonstrukció, délnyugati nézet

GPS: É 46° 35.136 (46.585602)
K 20° 13.262 (20.221033)

Információk: A település központi részén található Károlyi-kastély épülete jól megközelíthető. Ha az orvosi rendelő mellett a vízpart felé sétálunk, megtaláljuk a kastély mögötti volt megyebörtön falait.

A kastély átépítése során a középkori vár maradványai eltűntek, így csak a több mint 200 éves barokk épületet tudjuk megtekinteni, melyben jelenleg Innovációs Oktatási és Közösségi Központ működik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció